Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-04 / 251. szám

f 192?. november Tokaj község Szabolcsvármegyéhez kiván csatlakozni. A község nevében küldöttség: járt Szabolcsvármegye főispánjánál. A főispán a belügyminiszter elé terjeszti a kérelmet. Nyíregyháza, november 3. Saját tudó­sítónktól. Csütörtökön délelőtt dr. Honéczy, Gé­za tokaji ügyvéd vezetése mellett egy Ku­dász Kálmán birö, Mosolygó József gör. kath. lelkész, Marcsik János ev. lelkész, dr. Goldmann Mór és Görgey Gábor köz­ségi képviselőtestületi tagokból álló kül­döttség kereste fel S zabol csvármegye fő­ispánját s a község azon kívánságának ad­tait kifejezést, hogy a vármegyék közigaz­gatási beosztásának revíziója alkalmával Tokaj község az szeretné elérni, ha Sza­bolcsvármegyéhez csatoltatna. A küldöttség szónoka az indokolásnál elősorolta mindazon okokat, melyek köz­rejátszanak atnnak mérlegelésénél, hogy Tokaj község kívánsága teljesülést nyer­jen. Mi a magunk részéről csak a legmele­gebb rokonérzéssiel kisérhetjük e mozgal­mat, mert ha Tokaj község ugy találja, hogy maglasabb érdekei azt kívánják, hogy Szabolcsvármegyéhez s ebben is fő­ként Nyíregyháza központ felé gravitálja.­nak, ugy mi is nyereséget találhatunk ab­ban, ha vármegyénk egy ilyen községgel gazdagabb lesz. M i i Egyébként Tokaj községinek ez la tö­rekvése már nem uj keletű dolog. 1917f ben indították meg a Szabolcsvármteg^éi­hez csatolás mozgalmát, a közben beál­lott fordulatok miatt ez áz ügy is lekerült a napirendről. Akkor — amint annak idején a Nyirvidék megírta — aTrcal köz­ség is indított hasonló mozgalmat. A Szabolosvármegyéhez való csatla­kozásra legjobban serkenti a községet gazdasági helyzete. A Nyíregyháza—Mish kolcz közötti vasútvonalon fekvő község legközelebb találja a kétségkívül nagv piacú Nyíregyházát s a szabolcsi termelő j vidékeket. Habár a borpiacra ez — te- 1 kintettéi arra, hogy a borpiac la Hegyalján aLakul ki — különösebb jelentőséggjéu nincs, az egyéb águ kereskedelmi életet jelentékenyen érinti. Közigazgatásilag, be leértve a megyei s az igazságszolgáltatási ügyeket is, könnyebben meg^özielithető; központ Nyíregyháza. A gazdasági kapcsolaton kivül fonto­isabb a kulturális kapcsolatnak kifejlesz­tése. Tokaj közsiég felismerte annak a ro­hamosan induló s,zellemi haladásnak mérvét, mely városunk falain belül végbe­megy. A számban és értékben folyton gyarapodó különféle tipusu iskolák, a mű­vészet ágai művelő kulturális egyesüle­tek nagy és kivételes hatást gyakorolnak Tokaj kulturált társadalmára. A gyerme­kek nevelése ide irányítja a szülők figyel­mét, a művészetek iránti igény, kielégítése kedvezőbb megoldást mutat a szabolcsi kapcsolatban, mint bárhol másutt a kör­nyező nagyobb városok soraiban. Dr. Kallay Miklós főispán a küidSttségDek adott válaszában kijelentette, hogy a szomszé­dos Tokaj község kérelmét örömmel veszi tu­domásul, mert mindenképen örvendetes, hogy a szomszédos vármegyének oly értékes része ke­rül Szabolcsvármegyóhez. Bizonyos, hogy vár­megyénkben megtelelő elhelyezkedést találhat Tokaj s amint a szabolcsiaknak, ugy Tokajnak is a legnagyobb mértékben javára lesz az ide csatlakozás. A kérdést természetesen országos vonatkozásában is meg kell vizsgálni s határo­zott kijelentést erre vonatkozólag addig nem lehet, míg szükséges tájékozódást nem szerez. Az átcsatolás elintézéséről mindenesetre majd a vármegyék klkerekitése alkalmival lesz ér­demlegesen szó. Értesülésünk szerint Tokaj község küldöttei vasárnap újra Nyíregyházára jönnek és kérelmüket előadják Rakovszky Iván belügyminiszternek is. Kétezerötszáz erdélyi nyugdíjas - nyugdíj nélkül. Ae uj kiutalások hetven százalékát fizetik csak kis­díjasok ujabb sérelme. Az erdélyi nyűg Kolozsvár, november 2. Alkalmi tu­dósítónktól. Még április elején történt, hogy, a pénzügyminisztérium felfüggesztette a kolozsvári nyugdíjigazgatóság nyugdíjmcgj állapitási jogát. Azóta a nyugdíjazási kér­vények azelőtt is hatalmas száma annyi­ra megnövekedett, hogy ma már hivata­los megállapítás szerint kétezerötszáz szol­gálatban megroppant tisztviselő és öz­vegy várja, hogy amúgy is nyomorúságos illetményeiket megállapítsák. Már pedig ez azt jelenti, hogy kétezerötszáz tisztviselő és özvegy hosszú hónapok óta egyetlen bánit sem kap s az állam egy falat ke­nyérről sem gondoskodik számukra. A kétezerötszáz nyugdíjazási akta között hatszáz esküre jelentkezett magyar tiszt­viselő kérvénye is ott fekszik, akik tehát egyforma sorsba jutottak azokkal az állam 1 hivatalnokokkal, kik ezalatt kidőltek a munkából. Közben az akták állandó vándorúton voltak Kolozsvár és Bukarest között, mert a bukaresti nyugdijközpont nem tu­dott dönteni, viszont a kolozsvári igazga­tóságnak minden iratot fel kellett terjesz­teni. Csupán annyiban enyhítettek a köz­ponti rendelkezés szigorúságán, hogy a vá ros-oknak és vármegyéknek visszaadták ré gi nyugdijmegállapitási jogát. Bukarestben ezalatt nagy, munka folyt melynek első kínos eredménye most szi­várgott ki. Megbízható helyről nyert ér­tesülésünk szerint a kétezerötszáz nyug­dij kérvény elintézése helyett máris meg­állapították, hogy a majd kiutalandó nyűg dijaknak csupán hetven százalékát fize­tik ki. A nyugdijak amúgy is jelentéktelen összegéből tehát harminc százalékot visszatart az állam. Ezt a lehetetlen in­tézkedést azzal magyarázzák, hogy az uj nyugdij törvény kisebb nyugdijakat fog megállapítani, mint amekkorák a mostani erdélyi nyugdijak. Az uj törvény előké­szítését külön bbizottságra bízták, mely­ben Erdélyt Nediciu teli*, közigazgatási kú­riai bíró, Bukovinát pedig Hostiuc taná­csos képviselik. Bratinau Vintila pénzügyminiszter legutóbb kijelentette, hogy a nyugdijasok illetményeinek pótlására a miniszterta­nács hatvan milliót utalt ki s ebből az összegből a nyugidijasok drágasági pótlé­kát emelik majd fel. Ez az intézkedés súlyos sérelemmel fenyegeti az erdélyi nyugdíjasokat, akik­nek drágasági pótlékát már azért sem le­het felemelni, mert egyáltalán nem része­sülnek ebben. Könnyen megtörténhet te­hát, hogy ezt a hatvanmilliót a regát nyűg díjasai között osztják szét s az erdélyi nyugdijasok sorsán nem javítanak. Nagy nyugtalanságot okoz az la nyugdij törvénymódosítás is, melyet Bra­tinau pénzügyminiszter a kamara mos­tani ülésszaka elé terjeszt. Egy régebbi miniszteri rendelet ugyanis egyszerűen fél­redobta az érvényben levő magyar nyugi­dijtörvényt és az uj megál 1 api Lásoknál a regátbelit léptette életbe. Ugy látszik ezt a régi erdélyi gravament akarják most formailag szépíteni, a sérelem azonban megmarad továbbra is. a lepMkeltebb árakon a Jfungório cipőárnházban Nyíregyháza, • Zriüyi Ilona-utca 5. szám. Interurbán telefon 195. Női fekete kötött harisnya vastagabb és vékonyabb K 198—350 Női fekete kötött erős cérna harisnya K 750—925 Női divat muslin harisnyák minden szinben K 900 Női divat vékony átlátszó, fekete selyem fényű ha­risnyák K 1285—1450—1600 Férfi meleg kötött pastel zoknik K 150 Férfi meleg kötött vastag bojhos és jíger zoknik K 250 Férfi divat csikós és pastel zoknik K 235 495—594 Selyem harisnyák, fátyol harisnyák a leg­újabb divatszinekben, óriási választékban. Gyermek iskolai patentharisnyák minden nagyságban, a legjobb minőségekben. A szabómunkások küldöttsége a főispánnál. Bejelentették a Horthy-akció támo­gatását. Nyíregyháza, november 3. Nyirvidék tu­dósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy városunk mun­kássága felajánlotta a Horthy inség akció támo­gatására keresetének egy bizonyos hányadát. A nagyjelentőségű mozgalom a szabóiparosok kö­réből indult ki s tegnap délelőtt a szabómun­kások küldöttsége Szabolcavármegye főispánjá­nak, a Horthy-inségakció vezetőjének bejelen­tette a társ idaimi békét, kölcsönös megértést oly példásan illusztráló akciót. A szabómunká­sok küldöttségének szónoka előadta, hogy a munkások felajánlották keresetük egy részét a Horthy-akció céljaira s kérték az akció ólén álló Dr. Kállay Miklós főispánt, hogy a felaján­lott összeget lehetőleg menekült és nélkülöző tisztviselőcsaládok segélyezésére jut­tassa. Dr. Kallay Miklós főispán malegea elis­merő szavakban köszönte meg az inségakció­nak a munkásság részéről történő támogatását s ezt, mint az ország munkásságának első ily irányú megnyilatkozását jelentős és biztató tár­sadalmi jelenségként fogadja Ezután a főispán sokáig s barátságosan elbeszélgetett a munkásság küldötteivel az őket éa mindannyiunkat érdeklő kérdésekről. Lakásügyben járók figyelmébe Napról-napra sokasodnak az ügyes­bajos lakásügyek. Oly nagymérvű elfoglaltsága van a lakás­ügyek miniszteri biztosának és előadójának, hogy értesülésünk szerint ezentúl hetenkint két izben és pedig kedden és pénteken délután 3—4 órakor fogadják a lakásügyben jelentkező feleket. Más időben nem állhatnak a közönség rendelkezősőre. A vidékről érkezők is esek any­nyiban lehetnek kivételek, hogy halaszthatatlan indokoltan sürgős ügyben a megállapított időn kivül is jelengethetnek kihallgatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents