Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-21 / 265. szám

1922. november 21. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör impozáns Petőfi-ünnepe. Nyíregyháza, november 20. A Nyir­vidék tudósítójától. A Petőfire való ihlető emlékezés évé­ben, az ünnepi évad kezdetén a vidék vá­rosai közül az elsők között Nyíregyháza város emelkedett lelkületű közönsége ál­dozott Petőfi Sándor emlékének. A Besse­nyei Kör Petőfi emlékünnepe vasárnap este 8 órakor kezdődött a Korona nagyter­mében, ahol tömött sorokban várta a város lelkes közönsége a minden mozza­natában mélységesen jellemző, megka­póan kifejező műsort. A táncos örömök terméből messze futottak a dévaj köny­nyelmüség, a földszint járó köznapiság múzsái, mintha áhítatos templomhajóvá varázslódott volna a terem, megilletődöt­ten, a természeti szép imádásában elfogó­dott lélekkel hallgatták a jelenlévők az énekek énekeit. Templom volt a terem, a szabadságért lobogó szivek temploma, a melynek falai lehuílanak, boltozata a csil­lagos ég s amely odavisz] a hivőt a sza­bad rónákra, vadvirágok, fehérfalu tanyák közé, délibábos pusztákra, ahol minden a szabadságot jelképezi. Egy pillanatra át­suhant Szabolcs földjén, Debrecen és az elszakított Erdőd közelében a magyar dal fejedelme, egy pillanatban odaborult a lelkünk a fehéregyházi sirra, amelynek mélyén a látnoki íelkü Petőfi álmodik rab­nemzete szabadságáról. A Bessenyei Kör műsora Petőfi esz­mevilágának, költői látásaiban sugaratvető lelkének igaz tolmácsa volt s ebben a fő­városból Nyíregyházára fáradt írók és művésznők voltak odaadóan segítségére. A szabolcsiak nem szűnő hálával gondol­nak a Petőfi Társaságra, amelynek elnök­sége Petőfi agitációs lelkének tüzével fá­rad, tervez, tevékenykedik az ország min­den részében egyre-másra rendezett Pe­tőfi-ünnepek sikere érdekében. A nyír­egyházi ünnepre a Társaság alelnöke, Fe­renczy Zoltán és főtitkára Szávay Gyula jöttek városunkba s velük érkeztek meg Forgách Bózsi és Szent-Istvány Juliska művésznők is. Kevéssel nyolc óra után kezdetét ive szi a Bessenyei Kör ünnepe. Egy pilla­natra még áttekintünk a termen. Dr.KáUay Miklós főispán Míkecz István alispánnal az élükön ilt látjuk társadalmi Jetünk minden kitűnőségét. Jóleső szívvel álla­pítjuk meg, hogy a Bessenyei Kör inten­ciói érvényre jutottak, a nagy Petőfi ün nep társadalmunk minden rétegét egybe­forrasztotta, ugv, hogy ez az ünnep elő­revetette annak a boldog jövőnek a képét, amelyben majd a Petőfi életében, dalai­ban,'vértanúhalálában örökéletet nyert eszmevilágban egymásra talál ennek a nemzetnek minden fia. Különösen elis­merés illeti meg a Bessenyei Kör vezetősé­gét azért, hogy a város ifjúságát a lehető legnagyobb mértékben bevonta ebbe a nevelő erejű, gyönyörű ünnepbe. A pódium mögött szőnyegdisz s stí­lusosan dekorálva Benczúr Petőfi portrait-je néz mély setét szemével a köl­tőt idéző közönségre. Zöld lomb, virág, szobor, selyem varázsol kellemes hangu­latot a Bessenyei Kör fekete zongorája mellett az előadói helyre. Dr. Vietórász József, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnökét viharos taps fogadja, amint a pódiumra lép. Petőfi szavaival köszönti a közönséget: Fel nem zetem apraja-nagyja, szégyen rá, ki lom­hán vesztegel. Szívbe markoló képet fest a szomorú jelenről, majd Petőfi életének és költészetének markáns jellemzésével gyújt hitre, reménységre. Hálás szeretet­téi köszönti a Petőfi Társaság alelnökét és főtitkárát, továbbá a megjelent mű­vésznőket. i . i , ., ! i } ... A megnyitó után dr. Vietórisz fel­hívására a jeienlévők elmondják a magyar Hiszekegyet, majd Ferenczy Zoltán, Petőfi Társaság alelnöke ül az előadói asztalhoz és Petőfi legjellemzőbb eszméi ről, szabadságideáljáról olvas fel. A me­leg közvetlenséggel ható fejtegetés Petőfi vatesi lényét, küldetésében hivő és cse­lekvő életét, szabadságimádatát, látnoki erejét, lelkének mythikus mélységeit ér­dekes élet mozzanatok segítségével, mind­végig odaadó figyelmet ébresztve világi­gi'totta meg. Ünneplő tapssal fogadták a halhatatlan szellem idézésével önerőnk­b veteett hitünket növelő magvas és len dületes előadást. Forgách Rózsi, a Nemzeti Szinház drámai művésznője lépett ezután a pó­diumra s Petőfi Elet vagy halál, Hazá­ról, Reszket a bokor c. dalait interpre­tálta. Mindjárt első mondatainát megra­gadta lelkünket a művésznő gazdag elő adói intellektualitása, a szólamok, monda tok dallamainak biztossága, lélekábrázoló ereje s a drámai mozzanatok nagyszerű kiaknázása. Mikor a Hazáról c. elégiának viziós befejezéséhez ért, könnyet csalt szo­morú magyarok szemébe. Forgách Rózsi a beszéd muzsikájával utána Szent-Istvány Juliska a muzsika be szélő erejével keltette életre az Petőfi-szív dobbanásait, a költő állomvilágát. A mű­vésznő megjelenése festői, organuma me­leg, előadása közvetlen. Kovách Árpád, a Bessenyei Kör karnagyának zongorakisé­rete festette finom ízléssel a gyönyörű dalok hálterét. Mindkét művésznő forró tapsokat kapott. Rövid szünet után Szávay Gyulának a Petőfi Társaság főtitkárának előadása nyi­totta meg a műsor II. részét. Szávay egyik drámai költeményéből olvasott fel irre­denta erejű részletet, amelynek tiszta rit­musos sorai a Fehéregyháza és Segesvár közötti síkon egy öreg székely és egy utazó idegen között lejátszódó, látomásba gaz­dagodó jelenetet varázsolnak szemünk elé. A mély gondolatokban gazdag drámai költemény központjában a halhatatlan Pe­tőfi sugaras alakja áll, aki a földalatti csontvár kapitánya. A költemény mélyen megnyitotta a sziveket s egyik fénypontja volt az estnek. Szávay után Forgách Bózsi, - majd Szent-lstváiny Juliska számai következtek. Forgách Rózsi a Távolból c. dalt, a Falu végén c. románcot adta elő gazdagon je­lenítő erővel. A szűnni nem akaró taps visszahívta a pódiumra s ráadásul a Szü­lőföldemen c. dalt adta elő szuggesztív erővel. Szent-Istvány Juliska három Pe­tőfi dalt énekelt ezután Kovách Árpád stílusos zongorakiséretével s ezek közül külö­nösen a Szeptember végén c. elégia kidol­gozása volt választékos. A mély benyo­mást tett szépséges magyar ünnep, amely a lelkekben méltó emléket emelt a halha­tatlan hagyar dalosnak: a Bessenyei kör egyik legszebb ünnepi est' volt. azonnal szállitl Nagyban éi kicsinyben raktáraiból, »gy.«zintén ar minden Tasut 6$ hajóáll»»ásr* ^^^ háztartás!, ipari és * * gazdasági célokra poresz-szeneljj kaksiof, mosott kovács-szenet | szénnaf jkereüktdií, Bndipest, V., Báthory-ute* 5 ti. ] Taltfon 21—37, 114-77, 51-81. SflrfGnjem: Tizezer Budapest. 8197 i Nyíregyházát nagy tégla­hiány fenyegeti. a ímrassxal meginduló építkezések akadálya a iégiáhiány leaz. Nyiregyháza, november 20. A Nyir­vidék tudósítójától. Nyíregyházán az ősz kezdetén élénk épitési kedv támadt. Amint a régi házak ára elérte a mai valután s viszonyok kö­zött elképzelhető legmagasabb árnivót, egyszerre mindenütt uj házak építésére gondoltak, mert azért a pénzért, nmelyet egy-egy régi házért kérnek, ujat is épitet­het a vásárló. Egyre-másra épülni kezd­tek a város uj házai s az utcák külső képe mindinkább hasonlatossá lett a régi béke­évek utcarajzához, amelyen állandóan ott volt a friss téglarakás, az állványokká! körülépitett uj falak a körötte nyüzsgő munkásokkal, akiknek keze alól szinte­márót holnapra a magasba emelkedett uj lakóház. Nyilvánvaló, hogy ez az áldásos épi­tési kedv, mely végre valahára a lakásín­ség megszűnésével vagy legalább is csök­kentésével biztathat, a jövő tavasszal jfoko zott mértékben jelentkezni fog. Felkeres­tük a város egyik számottevő építésügyi szakemberét és megkérdeztük, remélhe­tő-e, hogy a tavasszal ujult erővel meg­induló építkezések számára megfelelő anyag áll majd rendelkezésre. Erdeklfi­lé síinkre azt a felvilágosjíást kaptuk, bog ya jelek szerint valóban elénk épitési kedv mutatkozik s a tavaszi hónapokban a házépítés terén - lázas tevékenység in­dul meg. A tavaszi építkezések azonban szinte leküzdhetetlen akadályra fognak ta­lálni, mert Nyíregyházán korántsem lesz annyi tégla, amennyire az építőknek szük­sége volna. A Városban két nagyobb tég­lagyár van, de ezek nem lesznek képesek a fokozódó fég'aszükségletet kielégi'eni. A két téglagyárnak már most tekintélyes keszlettel kellene rendelkeznie, hogy * a kora tavasszal meginduló építkezéseket el­lássák téglával. Ezek a gyárak azonban legkorábban május hóban fognak jelen­tősebb mennyiségű téglával rendelkezni, lya volt. Későn indult meg, gyakori eső­A tavalyi gyártásnak számos akadá­zések zavarták és meg-megujuló sztráj­kok bénították meg nem egy esetben. Az is megnehezül Nyíregyházán a tég'agyár­tást, hogy á gyárak a lakáshiány miatt nem alkalmazhattak alföldi szakmunkást, dorozsmai téglást, hanem csak helybeli munkást, akiknek nagy részét most kell ")e tanítani. A nyíregyházi téglagyárak korlátolt termelése következtében más városból kell behozni téglát, ami a vasúti költségek emelkedése következtében meg fogja drá­gítani az építkezést. A mindinkább fokozódó tég'aszükség­let elodázhatatlanná teszi egy uj tégla­gyár üzembehelyezését. Értesülésünk sze­rint erről komoly formában szó is lesz. Egy érdekeltség, amely kitűnő nyíregy­házi iparosokból áll, kérvényt adott be a városi képviselőtestülethez, amelyben megvételre kéri a Bohn-cégnek felaján­lott 20 hold területű városi földet. — A Bohn-féle vállalkozás ugyanis eredmény­telen s a cég már vissza is vonult. Mint­hogy a Bohn-féfe gyár is cserepet, tég­lát gyártott volna, mindenképen helyén­való lesz, ha a részükre átengedett földet most nyíregyházi iparos érdekeltség kapja meg. Az uj téglagyár juniusra már üzembe léphet s nem kis mértékben fogja csök­kenteni a már-már fenyegető téglahiányt. M«rina cserepében Franceska Bertini elragadtatja eddigi rajongóit is.

Next

/
Thumbnails
Contents