Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-19 / 264. szám

1922 november 19 5 Ipartestületi Uzleiifiiysk. A FÉRFI ÉS NŐISZABüK SZAK­CSOPORTJA 1922. november 19-én dél­után 3 órakor az Ipartestület tanácsterme­ben a rokonszakmákkal együttesen ülést tart, hogy a szegény gyermekek felruhá­zása tárgyában, valamint az aktuális kér­désekben határozzon valamint a munkás­kérdést is megbeszélje. Erre a szakértekezletre az önálló férfi és női szabó iparosokat, valamint a ro­konszakmabelieket meghívja, a szakcso­port elnöke. A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSOK ROKKANTSEGÉLYEZÖ ÉS NYUGDIJ­EGYLETÉNjfcK járulék és segélyezésének emeléséről küld értesítést a Debreceni Ke­reskedelmi és Iparkamara azzal, hogy a Testületnek Rokkantegyleti tagjai az eset­ben, ha még a folyó évben kívánnak át­lépni a Rokkantegyleti magasabb osz­tályba, ezt az alapszabályok értelmében egész tagsági idejükre visszamenőleg esz­közölhetik. ha szándékukat, a Rokkant­egyleti pénztárnoknál, a december hó 3-án délutáni pénztári órákban bejelen­ük. A CIPÉSZIPAROSOK SZAKKCSO­PORTJA közli tagjaival, hogy az 1922. szept. 6-án tartott szakcsoporti köz­gyűlés határozata szerint úgynevezett »Sitz-munkát« többé nem ad ki és jgy, műhelyen kivüli segédeket nem foglal­koztat. Ezt a határozatát a szakcsoport azzal közli a cipésziparosokkal, hogy an­nak szigorú betartásáról gondoskodni fogj. A műhelyen kivül végzendő munkák­nak eltörlésénél figyelemmel volt a szak­csoport közgyűlése arra, hogy az í|gy ké­szülő munka kellőleg nem ellenőrizhető, a munka jóságának rovására megy, a munkások kellőleg való oktatása nem tör­ténhetik meg, a műhelyen kívül dolgozó j alkalmazottak a reájuk bigottakon kivül j esetleg másoktól is vállalhatnak munkát, ' ami egyrészt iparengedély nélkül véglett, I tehát kontármunkaként tekinthető, más- : részt az államkincstár megrövidítésére is ! vezet, mert a < Sitz-munkás» nem viseli a j különféle adók terheit, a forgalmi adók tekintetében is kárt okozhat az államkincs tárnak. Minthogy pedig a most életbelé­pett forgalmiadó »blokkrendszer< életbe­léptetésének egyik okául az illetékes ha­tóságok épen azt jelölék metg, hölgy sok a kontáriparos és ezek adót nem fizetnek, a szakcsoport ugy érzi, hogy a jelen fi|gyel meztetéssel amig egyfelől elhárítani igyek­szik a cipész iparban eddig lehetőnek mutatkozott kontárkodást, addig másfelől az államkincstár terheinek viselését egészségesebb alapokra fektetni, a jelzett határozattal maga is már eleve késznek mutatkozott. A szakcspport határozata az ipartör­r vény értelmében műiden cipész iparos­ra kötelező és annak áthágása törvényes következményekkel .jár. , Kérjük a tagokat, hogy á határozat végrehajtását ellenőrizni, az az elten vé­tőket pedig a szakcspport elnökénél, Ka­da József cipészmesternél bejeleinteni szíveskedjenek. A MUNKÁSBIZTOSITÁSI DIJAK FELEMfELESE, a Budapesti Közlöny no­ívsember 1-i 251. száma szerint, a m. kir. kereskedelemügyi minisztériuminak a betegségi és balesetbiztosítás ide jjflenes szabályozásáról szóló 8888—1922. M. E. száműzés a napibéroSzláWok megállapítá­sai tárgyazó 83000—1922.' sz. rfcpjóléti és munkaügyi miniszteri rendelet értelmé­ben történik. A betegség esetére való biztosítás, minden alkalmazottra, fizetésre való te­kintett nélkül kötelező. Tisztviselők, mű­vezetők, kereskedősegédek és általában a bavi fizetéssel biró alkalmazottakra nézve; -.csak akkor, ha évi fizetések a 24000, il­letve napi fizetésük a 8C0 koronát meg nem ^aladja. Egy háztartási alkalmazott után kö­rülbelül 1.5 százalék, egynél több ház­tartási alkalmazott után az átlagos napi­béi*0 százalékát tes,zi a járulék. Baiesei biztosítás minden alkalma­zottra nézve kötelező, a biztosítási járu­lék, felosztása és kirovásánál azonban, a biztosított alkalmazott javadalmazása csak évi 120000 koronáig vétetik figyelembe. ötnél kevesebb alkalmazottat foglal­koztató kézműves iparosok, 1923. ja­nuár l-£ után műiden alkalmazott után heti 5 korona balesetbiztosítási dijat tar­toznak fizetni. A FELEMELT JÁRULÉKOK FIZE­TÉSE 1922. december 4-én kezdődik a betegsegélyezési, míg a baleseti járélokok­nál az 1923. január 1-én. UJBÖL BE KELL JELENTENI AZ MAZOTTAKAT, az uj napibérosztályok megállapitása folytán, amirőt külön ren­delet fog intézkedni. BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁSI ELŐLE­GEK kirovására hatalmazza fel a rende­let a pénztárakat, egyszeri hatállyal még pedig az 1922. augusztus hóra előirt járu­lék négyszeres összegéig, amit 1923. áp­rilis hótól kezdve négy hónapi egyenlő részletekben kell a munkaadók terhére előirt járuélkba beszámítani. a liiaérsékeltitó árakén a Jfuagárifi cipő áruházban Nyiregyháza, Zrínyi Ilona utea 5. szána. Interurbán telsfon 195. Női fekete kötött harisnya vastagabb és vékonyabb K 198—350 Női fekete kötött erős cérna harisnya K 750—925 Női divat muslin harisnyák minden szinben K 900 Női divat vékony átlátszó, fekete selyem fényű ha­risnyák K 1285—1450—1600 Férfi meleg kötött pastel zoknik K 150 Férfi meleg kötött vastag bojhos és jáger zoknik K 250 Férfi divat csikó* és pastei zoknix K 225 495—594 Selyem harisnyák, fátyol harisnyák a leg­újabb diratszinekben óriási választékban. Gyermek iskolai patentharisnyák minden nagyságban, a legjobb minőségekben. Amerikai kalaadorfilm. Éjféli cimborák izgalmas kalandordráma 7 felv. Bemutatja vasár­nap és hétfőn a Diadal Mozgó. Apolló hétfő, kedd 7 és 9 órakor A legizgalmasabb film. Egy kalandor végzete Rengeteg attistabravur, trükk, hajsza, Az idény legszebb kalandorfílmje. Valutakirálij az idény legmulattatóbb szkeccse 2 színpadi, 2 filmrészben Gyönyörű me»e, művészi zene, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor élvesheti a Városi Ssinház Mozgóban. JAHCSI és JULISKA, szerepeit a ze­ntakadémia két legtehetségesebb növendéke szemétyesen alakítják. HEXiR h 1 iTiSZ Kis Naptár. November 19. Vasárnap. Kath. A. 24. Erzsé­bet Prot. A. 23. Erzsébet. Apolló-Mozgó: Cornevillei harangok. (3, 5, 7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó: Éjféli cimborák. (3, 5, 7 és 9 órakor.) Városi Szinház-Mozgó: Jancsi és Ju­liska, énekes és táncos szkeccs. (3, 5, 7 és 9 órakor.) Petőfi emlékünnep a Koronában (este 8 órakor.) Incselkedik valaki velem. Valaki, akiről tudom, hogy, kicsoda, de azért mégsem vagyok benne bizo­nyos, hogy ő. Valaki, aki lehet egy szökefürtü démon, de az is lehet, hogy borvirágos orrú vén cimbora. Jól esik az embernek az ilyesmi, a névtelen irások okozta izgalom kellemesen bizsergeti az ember vérét, s ha szellemesség is van benne, akkor kacagva bocsátjuk meg a tréfát, amit a Névtelen Valaki nem mert ve. fűnk szemtől-szembe elkövetni. Kacagó szem­pár villan reád a titokzatos sorok közül, egy, függöny mögül kikandikáló huncut mosoly amiben van egy kis pajkosság, kicsorduló jó­kedv és szellemes visszavágást váró guny. Incselkedik valaki velem. Valaki, akiről tiA­dom, hogy kicSoda> de azért mégsem va­gyok benne bizonyos, hogy ő... — Eljegyzések. Bartos Gyula eljegyez te Fábián Etuskát műiden külön értesi­tés helyett. Perjessy Pál és Szentmiklóssy Boris­ka jegyesek. — Esküvő. Schwarcz József Debre­cenben vasárnap, november 19-én délután 3 órakor tartja esküvőjét Schwarcz Laurá­val. Az esküvőre barátait és ismerőseit ez utön hivja meg. — A Bessenyei kör Petőfi ünnepélye vasárnap este 8 órakor kezdődik a Korona dísztermében. — Felhívjuk olvasóink figyelmét egyik legelőkelőbb fővárosi cégjünk, Ko­tányi János tea és kávékülönlegességi áru­ház mai hirdetésére. — Éjféli cimborák. Egy szenzációs amerikai kalandordrámát mutat be vasár­nap és hétfőn a Diadal-mozgó. A címe. Éjféli cimborák. Egy rendkívül érdekes és izgalmas kalandortörténet, a newyorki éj­jeli világból. Hihetetlen trükkök és a da­rab izgalmas cselekménye teszi a filmet szenzációsan érdekessé — Jancsi és Ju'iska. A régi ismert népmese kedves és poétikus szüzséje ele venedik fel szemeink előtt vasárnap a Városi Szinház Mozgóban. A gyermekme­sék mindég hálás attrakciói voltak és lesznek a kinematografiának, hiszen csak emlékezzünk vissza a Koldus és Ki­rályfi cimü film óriási sikerére. A hatás még nagyobb, mert hiszen a színpadon valósággal briliroz a két bájos gyermek Orczy Lili, aki Jancsit játsza és Orczy Ibolyka, aki Juliska alakját személyesiti meg. Mind a két gyermek szereplő öntuda­tos alakításával áz őszinte és meleg gyer­meki bájjal hat ugy a filmen, mint a szín­padon, ugy a kicsinyekre, mint a nagyok­ra és igy már egymagukban biztosítják a szkeccs sikerét. Hozzájárul ehhez még Ujhelyiné Jolán szereplése, aki igazi nép­mesei alakot és humort visz a színpadra és a filmbe. A darab kedves és művé­szi énekszámait Erkel zenésítette meg, a melyet a katonazenekar fog kisérni. A szinház fűtése is minden kívánalmat kie­légítő, mivel a szinpad elzáró falazat elké­szült és igy kellemes melegben gyönyör­ködhetünk ezekben az igazán mese előadá­sokban . )

Next

/
Thumbnails
Contents