Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-19 / 238. szám

[ffffjB Bffl hi 192?. október 19 Erdőhegyi Lajos dr. a buza árának emelkedéséről fliképen lehetne a buza árának emelkedését megakadályozni. Az ipari munkásságnak az ellátatlanok sorából való kivétele egyik oka a buza magas árának. INyiregyhaza, oktobler 18. A JNyirvidek tudósítójától . > A közönség körében mindinkább ter­jed az a felfogás, hogy a búzaár hihetetlen emelkedését és az azzal szoros Összefüggé­ben Lévő nagy drágaságot az állami Jegy­intézet idézte fel azzal, hogy tiz milliár­dot bocsátott a bankok, illetve a ter­ménykereskedők rendelkezésére, hogy ezen az összegen gabonát vásároljanak. — Ezzel kapcsolatban azután sok szó esik aiTÓl is, hogyan lehetne a buza árát ha íiem is leLörni, de legalabb az ár további emelkedését megakadályozni. Ebben a fontos és közérdekű kérdés­ben a 8 órai IJjság munkatársa Erdőhegyi Lajos dr.-hoz, a nyírbátori kerület kép­viselőjelöltjéhez, az egységes párt egyik pénzügyi és közgazdasági kérdésekkel fog­lalkozó és e kérdésekben járatos tagjához fordult, aki a következőket mondotta: — A buzaáremelkedés s az állítólag ebből folyó általános drágaság okának ilyetén formában való megjelölése, néze­tem szerint kissé merész s mielőtt bőveb­ben nyilatkoznék, csak annyit jegyzek meg, hogy ez a megállapítás csak felüle­tes vizsgálódás eredménye lehet, vagy pe­dig tendenciózus beállítása a diolgoknak. Ennél a megállapításnál ugyanis összeté­vesztik az okozatot az okokkal, mert a kérdéses tíz milliárd folyósítása nem oka. hanem már csak folyománya, követ­kezménye a búzaár emelkedésének, mert ép a magas árak miatt volt a gabonake­reskedelem kénytelen ily nagy. összegig a jegyintézetet igénybe venni s a tíz mil­liárd folyósítása esetleg csak akkor lett volna hatással a búzaár emelkedésére, ha ezt egyszerre, egy összegben, mindjárt a kampány elején folyósította volna a Jegy­intézet s nem successive a szükséghez ké­pest, mint ahogy az történt. Véleményem szerint a buza magas ára az alábbi okok­ra vezethető vissza : Először, hogy a tőzsdéin az idén — legalább is ezideig állandóan — nagyobb • vo'i buzabain a kereslet, mini a kínálat. Ennek az állításomnak az igazságát leg­jobban bizonyítja az, hogy statisztikailag állapították meg, hogy ez év október l-ig mintegy 59 százalékkal volt kevesebb a tőzsdén búzában a forgalom, mint mult év október hó l-ig. Nagyon sok gazda ugyan is a mult év tapasztalatain okulva, épen a kampány elején beállott nagy korona vibrációnak és annak a körülménynek, hogy e vibráció hatása alatt lassankint a buza a gazda fizetési eszközévé vált. —• Búzájából ezideig csak nagyon keveset, illetve csak annyit dobott a piacra, ameny. nyi pénzre épen szüksége volt Nem akar­ta, hogy ugy járjon, mint tavaly, ami­kor mindjárt a buzakámpány elején eladta búzája legnagyobb részét megle­hetős alacsony áron s később, a drágaság növekedésével, jobban mondva, a pénz vásárló erejének csökkenésével, ha vala­mit venni akart a régebben eladott búzá­jáért kapott pénzen, jóformán már sem­mit sem tudott venni s hogy folyó kiadá­ait fedezhesse, ha csak adósságot nem akart csinálni, kénytelen volt a gazdasága viteléhez szükséges jószágállománya egy, részét eladni. — A búzaár folytonos emelko­dteséMek másik okozója az, hogy az ipari munkásság kivétetett az ellátatlanok kategóriájából. Ez áltai ugyanis a tőzsdén az idén az ipari érdekeltségek képében olyan uj ve­vők jelentkeztek, akik még tavaly nem szerepeltek s a sok uj vevő megjelenései pedig a tőzsdén szintén kellett, hogy ár­emelkedést idézzen elő. S amellett az ál­lam tavaly nem is a tőzsdén vásárolta az ellátatlanok részére szükséges búzát, ha­nem a »Futura« vidéki kirendeltségei ut­ján közvetlenül a gazdáktól, ezzel szem­ben pedig az egyes ipari érdekeltségek ke­vés kivétellel a tőzsdén szerzik be búza­szükségletüket. — S végül a tulmagas búzaárak egyik előidézője volt még a liszt kiviteli engedélyek kissé tulkorai kiadása. A kiviteli engedélyeket nyert cégek ugyanis rohantak mindjárt a buzakam:­pánv elején a tőzsdére s igyekeztek a ki­viteli engedélyek kiváltásához szükséges búzamennyiséget megvenni s az állam­nak beszolgáltatni, nehogy ugy járjanak, mint tavaly, hogy esetleg egy felemelt ki­viteli illetéket kelljen beszolgáltattok (s hogy ez a félelmők nem volt alaptalan, mutatja az a körülmény, hogy legújabban tényleg felemelték a lisztkivitét; illetéket) azaz az állam ezeket a cégeket formálisán elsőrangú vevőkké tenyésztette ki, azaz olyanokká, akik minden pénzt megadnak a tőzsdére került búzáért. — A második kérdésre, hogy mint lehetne a buza árát, ha nem is épen le­törni, de annak legalább is emelkedését megakadályozni, azt hiszem már meg­adtam a választ az első kérdésre adott fe­leletemben. Az okok megszüntetése, vagy legalább is azok ható erejének tompítása keli ugyanis, hogy maga után vonja az árak csökkenését, illetve útját állja egy további áremelkedésnek. Az erre irányuló javaslatok, tervek elkészítése azonban már nem nekem, a kritikusnak, de a dol­gokat intéző illetékes tényezőknek a kö­telessége, akik minden valószínűség sze­rint meg is fogják azt tenni, amennyiben az általam felhozott okokat a maguk részé rői szintén helytállóknak találják. Bitangságban talált mosóteknő. : | I ' -- I : Lopás, nvasy szerencsés találat? Nyíregyháza, október 18. Saját tudó­sítónktól. Eddig már sokszor halottunk bitang­ságban talált csikóról, tehénről, tilosba járó baromfiról, de olyan mosóteknőről, amely egy szép holdvilágos estén megunta volna az apai házat és egy végzetszerű el­határozással kiruccant volna az utcára, hogy megnézze milyen is lehet Nyíregy­háza éjjel? még nem halottunk. Az alábbi eset azonban igazolni fogja, hogy tényleg vannak ilyen lumphajlamu mosóteknők. A Nyírfa-téri rendőrőrszem tegnap" előtt este fél 9 óra tájban, tehát olyan idő­ben, amikor egy szolid, józanéletü mosó­teknőnek otthon van a helye, észrevette, hogy egy középkorú nő egy ócska mosó­teknőt cipelve akar eltűnni a néma éjsza­kában. — Állj!! Ki vagy? szól rá erélyesen a rend éber őre, mire a megszeppent nő bevallja, hogy Gregori Elekné született Kulcsár Máriának hívják, Epreskert-utca 36. számii lakos. Azon kérdésre, hogy mi­képen került birtokába a mosóteknő, azt felelte, hogy a volt »Fehér Ló «-hoz cim­zett korcsma előtt találta a kövezeten. A dolog magyarázata igen egyszerű. Az ócska mosóteknő nyilván még abban az időben élte virágkorát, amikor a »Fe­hér ló«-hoz címzett korcsma létezett. — Most, hogy a házasélet szörnyű és hosszú rabsága után özvegy lett s igy visszanyerte teljes szabadságát, első utja a régi, meg­hitt törzsasztalhoz vezetett. Elképzelhetni meglepetését és bánatát, amidőn látta, hogy a »Fehér ló «-hoz címzett korcsma csak a múlté, amelynek fátyla mindent beföd, s amely minden sebre meghozza a gyógyító irt. Szegény özvegy mosóteknő lefeküdt a flaszterre és sir t-s irt, amig Gregoriné meg nem könyörült rajta s el nem vitte. A rend szigorú őrének azonban más volt a felfogása. Hátha itt valami bűntény lappang? Gregorinét előállították, a mo­sóteknőt lefoglalták és a nyomozást meg­indították, lehetőleg minél szélesebb kör­ben. Gregorinét kellő igazolás után elen­gedték, a mosóteknő ellenben a dutyi­ban maradt,, ahol tovább elmélkedhetik a sors múlandóságán. Törvény készül a mezőgazdasági munkások kötelező biztosításáról. Külön betegsegélyzö intézmény létesül a mezőgazdasági munkások szá­mára. Ötszörösére emelik a betegsegélyezést és nyugdijat kapnak az elaggottak és munkaképtelenek. — Marschall dr. képviselő, a talu szövet­ség elnöke a törvénytervezetről. Budapest, október 18. JVass József dr. népjóléti miniszter törvénytervezetet készített elő parlamenti tárgyalásra az általános munkásbiztosi­tás reformjával kápcsolatban a mező­gazdasági munkások, gazdasági cseléldiek alkalmi munkások stb. kötelezőő beteg­biztosításáról, aggköri és munkaképtelen­ségi nyugdijáról. Volt már ilyenértelrnü in tézmény a gazdasági munkások segélyezé­ére a földmivelésügyi minisztérium resz­szortjában ,de az igazi célt nem tudta so­hasem szolgálni olyan mértékben, mint amilyenre azt Darányi Ignácz miniszter alapította. Egyszerű államsegély pénz­tárrá degradálódott, majd később teljesen elvesztette jelentőségét. Ezt a holt intézményt építi ki Vass miniszter törvénytervezetében. Mintául az angol agrár-munkásszövetség szervezeté­nek rendszerét használta fel egyéni, mo­dern, de a magyar viszonyoknak megfe­lelő újításokkal. És ahogy az angol intéz­mény ugy Vass miniszter alkotása sem' iW !•• péntek, urnoje jon szombat, vasárnap a Diadal mozgóba! t

Next

/
Thumbnails
Contents