Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-03 / 224. szám

4 iNftante 1922. október 1. A lakásmizériáról tárgyalt a város együttes szakosztálya, a kislakások szétosztása kapcsán. Ennek a kérdésnek felfejtése kapcsán kelt az a gondolat, hogy, a magánépítő kedv fellendítése terén elől kellene járni a vállalkozóknak és a munkásoknak is. A' vállalkozóknak azzal, hogy a kalkulációnál ine akarjon minden egyes építkezésnél minden vállalkozó egyszerre meggazdagoü'iíi, a munkásoknak pedig azzal, hogy ine álljanak lehetetlen követelésekkel eíő

; mert ilyen körülmények között az építkezés meg nem indulhat és a pangást tulajdonítsák a vállalkozók és munkások Önmaguknak. A lakáskérdés, ha nagyobb részén épen a vállalkozók és munkások magatartásától függene és valóban ezek magatartása gátolná annak fellendülését, természetszerűleg ezt a két tényezőt volna hivatott felelőssé tenni a magyar társadalom azokért a nyomorúságos viszonyokért, amelyek a lakáshiány, kapcsán sor-, vasztják nemzetünket. Ha pedig ez a felfogás általánossá válnék, annak tarthatatlansága pedig beigazolást nem nyerne, ügy, a gazdasági életnek ez a két factora a megvetésnek méltán lenne kitehető. >— Ámde nem állhat meg a jelzett felfogás. Ami a kereskedelem terén a beszerzési és az utánpótlási ár alkalmazása ni. kéntje körül folyó hosszas tanakodásokat megokolttá teszi és amelyen oly sokat törik a fejüket az OKÁB tagjai, pontosan reá húzható a vállalkozás terére is. Nem kell egyébre hivatkozni itt, mint a koromaromlás grafikonjára, hogy helyesen Ítélkezhessünk. Valamely építmény létesítésének negyed

v vagy félesztendőre, nagyobb épületeknél egész esztendőre is terjedő ideje alatt olyan valutáris eltolódások is jelentkeznek, hogy ezek a keres kedő portékájának vétele es eladása közti időhöz viszonyítva, hatalmasaknak is mondhatók. Ha a kereskedő a rövüdJ lejáratú üzletek mellett nem tud mádként számolni, mint az utánpótlás árain, a tönkremenetel veszélye nélkül, a tervek elkészítése idejekori árakon nem változhatok. ha — amire számtalan példa Van — az építtető az időközi áremelkedések üSifferen dóját megfizetni (nem akarja. Ha a lakásmizériákért felelőssé kívánjuk tenni a vállalkozói kart, akkor le kell mondani arról a nem is erkölcsös felfogásról, amelyet a közületek és magánosok legnagyobbrészt vallanak, hogy az áremelkedések kockázatát egyedül a vállalkozó viselje!! Tessék, a tőke teremtette differenciákat a tőkének is viselni!! — Semmiféle kereskedői gondosság sem tudja előre látni, hogy mikor tetszik a termelőknek megdrágítani az életet, mikor tetszik Zürichnek rontani a korona értékét!! Ha pedig a kereskedelmi törvényben előirt ez a kötelezettségé a magyar vállalkozói karnak, be nem tartható, akkor pedig akármilyen kismértékben alkalmazott is ez az előrelátás, lez á köteles kereskedelmi gondosság, még minidig nem lehet kapzsiságnak nevezhető, nem lehet a telhetetlen meggazdagodás cégtáblájára irható és különösen nem lehet felelőssé tenni a magyar vállalkozót azért, hogy a lakásmizéria folyton tart, sőt, hova tovább, mindig inkább növekszik. Még különösebb azonban, ha azt halljuk, hogy a munkásság áll elő lehetetlennek nevezett követelésekkel. Tessék kiszámítani, hogy a mai megélhetési viszonyok mellett hányadrészét keresi a munkás az ő békeidei megélhetésének??!! 'A

1 békében a jobb szakmunkás órabére egyenlő volt kettő, illetve kettő és fél kilogramm kenyér árával, ha keresménye tisztán pénzben nyert kifejezést és kiegyenlitést. A kiváló munkás ennél jóval többet keresett. Es ma?? Alig egy kilogramm kenyér árával kell beérnie, illetve ennyivel is beéri, amint azt sok helyütt lefolytatott ily irányú tárgyalások bizonyít ják. Hát tehet arról a munkás, hogy a kenyér ára emelkedik?? Irányíthatja ő az élelmi, ruházati cikkek mai horribilis árugrásait?? ! , l , Minden gondolkoldló tudhatja, hogy különösen a mai viszonyok között, a munkabér emelkedése, követni, de nem elérni, szokta a más irányú emelkedéseket, nemhogy előidézője lenne az áremelkedéseknek. Hogy pedig ez így van, nem kell másra hivatkozni, mint az első ez- i irányú tettre, a háború kitörésekór, a Tisza-kormány, hozta gabonaáremelkédési I rendeletre, valamint a hadsereg akkori bevásárlásaira. ) Ha a munkás nem védekezhetik a drágulás ellen másként, mint bérének emelésével, akkor őt felelőssé tenni, akár csak részben is, a lakásmizériáért: fejetetején álló logika. Ha a munkabér változó és a vállalkozót szorítani akarják a munka változatlan áron való befejezésére, változó anyagárak mellett és ez ellen a kalkulációnál is védekezni igyekszik, akkor ő sem felelős a lakásmizériákért. Sokkal mélyebben fekvő a baj!! De erről nálunk nem akarnak hallani!! Pisszer János. Dvortsák Győző üdvözletét küldi Nyíregyháza város választó polgárainak. flagyar kolónia a „Caffée de riagotts"-ban. Nyíregyháza, október 2. Saját tudósítónktól. Dvortsák Győző, Nyíregyháza város volt nemzetgyűlési képviselője jelenleg Parisban él, a»Le Slovaquie« cimü lapot szerkeszti s a magyar kormány megbízásából nagy propagandát fejt ki a Felvidék visszacsatolása érdekében. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kis antantnak az egész világon alaposan megszervezett propaganda irodái vannak és Délamerikának, sőt Ausztráliának sincs olyan nagyobb városa, amelynek ne legyen egy a kisantant által megfizetett sajtóorgánuma, akkor elképzelhetjük azt a rettenetes küzdelmet, amelyet egy ilyen szerencsétlen magárahagyott országnak külföldön ki kell fejtenie. A »Le Slovaquie« egyik őrszeme a magyar integritás eszméjének s Dvortsák Győző, aki arra a háládatlan és népszerűtlen feladatra vállalkozott, hogy távol hazájától, csöndben és zajtalanul dolgozzon a magyar eszmékért., már eddig is tekintélyes és »zám bavehető ered ményt ért el. A kisantant és különösen Csehszlovákia sajtóorgánumai hihetetlen és megdöbbentő rágalmakat szórnak Magyarországra és Dvortsák Győző az egyedül hivatott arra, hogy a Szajnapart fővárosában gyönge parittyájával szembe szálljon az acéllal vértezett Góliáttal. Magyar fö

;skolai hallgatók, köztük egy nyíregyházi joghallgató kint jártak Párisban (és beszéltek vele a ««Caffé deux Magots«-ban, ahol valóságos kis magyar kolonia telepszik le naponként a terjedelmes törzsasztal mellé s ahol külföldi megvilágításban állandóan szőnyegen van Csonka-Magyarország sorsa. A magyar fiuk beszéltek Dvortsákkal, aki szívből jövő üdvözletét küldi Nyíregyháza város választópolgárainak és bocsánatot kér tőlük, amiért személyesen nem mondhatott bucsut a legutóbbi nemzetgyűlési ciklus lejártával. Dvortsák azt üzeni, hogy rövidesen eljön Nyíregyházára, népgyűlés keretében fog beszámolni külföldi missziójának eredményéről, személyesen fogja megköszönni a nyíregyházi választópolgárok bizalmát és egyúttal végleges bucsut is vesz tőlünk, mert hivatása most már a diplomácia terére szólítja. A szabolcsi tojást és vajat cseh-megszállott területre csempészik ki. A kisvárdai vasútvonal mentén fekvő községekből egyetlen egy tojás sem kerül magyar élelmiszer piacra. Nyíregyháza, október 2. Saját tudósítónktól . A valutáris viszonyok eltolódása következtében a magyar élelmiszerpiac válságos helyzetbe került. Most már nem az a veszedelem fenyegeti a fogyasztó közönséget, hogy a napról-napra ijesztően növekvő drágaság megfizethetetlenné teszi az élelmicikkeket, hanem az az előre nem látott, sőt nem is sejtett helyzet, hogy a mezőgazdasági termékeket az ellenség által megszállott területre csempészik át lelkiismeretlen emberek. A tojást, vajat és túrót ismeretlen egyének az utolsó cseppig összevásárolják a kisvárdai vasútvonal mentén elterülő községekben és egyenesen Záhonyba szállítják. ahol meg van a mód arra, hogy a határvámőrség éber figyelmének elkerülésével a megvásárolt dolgokat át lehessen szállítani a demarkációs vonalon. Essek a csempészek éjjel a Záhony dkörnyéki községek határán cSolnakoKon visszik át a Tiszáin a megvásároii élelmi cikkeket. i Ha tekintetbe vesszük, hogy egy tojás ára cseh területen 3 szokol, akkor rögtön tisztában vagyunk azzal, hogy ez a csempészmanőver igen jövedelmező foglalkozás Ezek a lelkiismeretlen hazaárulók igazán nem törődnek azzal, hojjjy) ómagyar középosztály itthon a legnagyobb nyomorban sínylődik, ezek előtt csak egy. cél lebeg: a busás nyereség. Felhívjuk az illetékes körök és hatóságok figyelmét eme a rettenetes helyzetre, amely főképpen Nyíregyházát érdekli. mert mi a tanyai lakosság sztrájkja miatt éppen ezekre a községekre volnánk utalva, amelyekből minden élelmi cikke* idegen piacra visznek. Felhívjuk továbbá a m. kir. kormány, figyelmét is, hogy, sürgős és kivételes intézkedésekkel "hasson oda, hogy az élelmiszer ügynökök azonnal letartóztattasanak és bíróság elé állíttassanak. — A Diadal-mozgóban a nagyérdemű közönség óhajára újból lehozattnk n Lnnöyelvér .t Regénye, történet két részben Petroíich a főBzerapben okióber hó 2. és 3-án Leány és likalapok nagy választékbau a legolcsóbb árak mellett szerezhető^ be Tóth Mária Nyíregyháza Tay Adám-n. 7.