Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-13 / 233. szám

imüannöt 1922. október 13. A Horthy-inségakció vármegyénkben. Szabolcsvármegye szeptember hóban. Nyirejyháza, oktőber 12. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsá­ga ma délelőtt tartotta e havi ülését, amelyen Mikecz István alispin a következő jelentésben ismertette a vármegye mult havi állapotát. Közigazgatásunk mult havi állapotát is­mertető jelentésémben elsősorban a Kormány­zó ur őfőméltósága kezdeményezésére megin­dult országos iaségenyhitö mozgalom támoga­tasa céljából töryényhatóságunkban történt in­tézkedéseket tartom szüksegesaek megismer­tetni. A Horthy-akció megyénkben Az országos mozgalom vidéki szervezé­sével megbízott belügyminiszter ur a vármegye főispánját, mint a vármegyénként megalakí­tandó iaségenyhitö bizottság eínökót kérte fel a mozgalom megindítására s sz azzal kapcso­latos teendők lebonyolítására, egyúttal pedig a tör vény hit ósághoz intézett lelkei hangú leira­tában kérte ki a törvényhatóság támogatását. Törvényhatósági bizottságunk e valóban nagy fontosságú s nemes és nagyjelentőségű emberbaráti és szociális célok szolgalatára hi­vatott mozgalom iránt teljes megértéssel ezút­tal is hü maradt ahoz a hazafias és bőkezű áldozatkészségéhez, amelynek már annyiszor adta tanújelét s a mozgalom sikerének biztosí­tását tartva szem előtt, a szorosan vett icsóg­enybitő mozgalom coljaira 50 millió s ezzel kapcsolatosan a vármegye területén müicdő közalkalmazottak s a vármegyéből származó szegónysorsu s érdemes főiskolai hallgatók legelemibb téli életszükségleteinek bizto sitására 20 millió koronát ajánlott fel s ezen összeg felhasználása iránt aként intézkedett, hogy abból 7 millió korona az országos inség­enyhitós céljara, 43 millió boroaa a vármegyei inségenyhites céljaira, végül 20 millió korona a közalkalmazottak és főiskolai tanulók anyígi támogatására használ tassék lel. A vármegyei inségenybitésre szánt 43 millió koronából 20 millió korona a helyi 23 millió korona pedig a szélesebb Jkörü vár­megyei mozgalom rendelkezésére fog állani Az adö kivetése A kivetés és behajtás tekintetében ugy rendelkezett a törvényhatóság, hogy a szüksé­ges intézkedéseket saját hatáskörében teljesítő Nyíregyháza város kivételével a kir. pénzügy­igazgatóság által kimutatott állami egyenes adók alapul vételével mioden egyes községre arányosan elosztott s a községet terhelő ösz­szegek egyénekénti kivetését a mioden köz­ségben megalakítandó inségenyhitő bizottság feladatává tette s a kivetett s egyeseket ter­helő összegek behajtására engem s a vezeté­sem alatt álló közigazgatási hatóságokat a a községek elöljáróit utasította. • Csak a dolgozó szegény kap segítést. Nyomatékosan hangsúlyozta s irányelvként állapította míg a törvényhatóság, hogy a segé­lyezést munkaalkalom s a teljesített muaka fe­jében tisztességes kereset nyújtásával kívánja keresztül vinni, 'dologkerülőket nevelni s a munkáta­lanságot előmozdítani nem hajlandó s a munka nélküli segélyezést csak feltétle­nül indokolt esetekben, elaggott, beteg, vagy lekötöttségük miatt más munkára képtelenekkel szemben tart megengedhetőnek A törvényhatósági bizottságtól vett felha­talmazás s utasítás értelmében a. Főispán ur ő méltóságának, mint a várai. Horthy bizott­ság elnökével egyetértőleg folyó évi szeptem­ber hó 23-án 23859—1922. K. szám alait kiadott rendeletemben az I fokú alámrendelt hatóságoknak és községi elöljáróságoknak ki­merítő részletes utasitá&t adtam egyrészt az inségenyhitő bizottságok megalakítása, támoga­tása, működésük figyelemmel kisérése s abban tevékeny reszvételüfere, másrészt pedig a tör vényhatóság által felajánlott összeg kivetése, behajtása es befizetése valamint az inségenyhi­tés céljából elrendelendő közhasznú munkála­tok végrehajtása s a kifizetésre kerülő munka­bérek kiszolgáltatása tekintetében A Főispán ur őméltósága mint a várme­gyei Horthy bizottság elnöke egyidejűleg fel­kérve a vármegyei társadalom szömas, meleg emberbaráti érzésű és a közügyek iránt érdek lődö nő és férfi tagját, — intézkedett a vár­ni agyéi Horthy-bizottság megalakítása és mű­ködésének megkezdése iránt s erősen hiszem, hogy a vármegye példátlan bökezü áldozat­készsége, a társadalom összes rétegeinek s hi­vatott tényezőinek az összas közigazgatási ha­tóságoknak összhangzó, vállvetett óa céltudatos együttműködése a Kormányzó ur Őfőméltósága bölcs és nemes elhatározásából megindult moz­galom teljes sikerét fogja biztosítani. E mozgalommal kapcsolatosan intézkedett a népjóléti és munkaügyi Miniszter ur a közel­látás eddigi rendjének magváltoztatása iránt, A lakosság lisztellátása. A hatósági lisztellátásra igényt tartók ösz­szeirása befejezést nyert, s dacára annak, hogy a 27500—1922. Ké- M rendelet a hatósági lisztellátásra jogosultak jogcímeit nagy mérték­ben korlátozta, mégis az elmúlt évi 7434 ellátatlan­nal szemben, több mint 12000 a jelen­legi évben az ellátatlanok száma. Az ellátat'anok számának nagymérvű megnövekedését a folyton fokozódó megélhetési nehézségek és abban találom igazolva, hogy a 27500-1922. Ká. M. rendelet az arató és cséplőrész nélkül maradt munkások felvételét ia magengedte, amely a rossz termés folytán csaknem felét teszi ki az elláta tanoknak. Az ellátatlanok számának csökkentése ér­dekében saját hatáskörömben is mindent el­követtem, ujabban pedig elrendeltetett az arató és c»éplőgéprész nélfcül maradt földmunkások­nak az ellátatlanok jegyzékeiből való kihagyása mert ezekről a HorShy-féle inségakció kapcsán fog gondoskodás történni. Az ellátatlanok számának csökkentése. Az ellátatlanok számának csökkentése és a lisztellátás nehézségeinek eloszlatása érdeké­ben, a főispán ur elnöklete alatt Holzverfh Fe renc miniszteri osztálytanácsos, valamint Bazó László miniszteri titkár és a járási főszolga­birák részvételével október hó 9-én értekezlet tartatott, amelyen megállapodás történt a te­kintetben, hogy az állam sutyos anyagi helyze­tének érdekében, mindent el kell követni az ellátatlanok számának csökkentése érdekében. A lisztellátás nehézségei részletesen fel­tárattak a miniszteri kiküldöttek előtt, akik íjé­retet tettek azok sürgős orvoslása iránt. Utak, vasutak. A közutak rendbehozása és utóhálózatunk fejlesztése iránt minden, az adott körülmények közölt lehető intézkedést megtettem. Az úthálózat fejlesztésében rejlő nagy közgazdasági előnyök megértésére mutat Nagy­halász és Gégény községek képviselőtestületé­nek legutóbb hozott azon határozata, amely­ben a nyíregyháza—nagyhalász—dombrádi út­vonal Bodóhegy—telektanyai mintegy 1-7 km. illetőleg a Gégényből Gégény vasútállomáshoz vezető 2 7 km. útvonal kiépítését kérve, a rendkívüli mértékben emelkedett kiépí­tési költségekhez km. ként 100 méter­mázsa buza hozzájárulást ajánlottak fel. A törvényhatóság folyó hó 10 én tartandó közgyűléséhez a községek kérelmét az áilandó választmány által is elfogadott oly értelmű ja­vaslattal terjesztem elő, hogy méltányolva a szóban levő nagyfontosságú érdekeket s a köz­ségek áldozatkészségét, — bizonyos, a kivitelre vonatkozó feltételek kikötésével határozza el az utvonalak kiépítését hagyja jóvá a községek ide vonatkosó határozatait. Akadályoztatásom folytán helyettesem Hoíf • mann Sándor mützaki főtanácsossal szeptem­ber 25, 26. és 30-án a Nyiregyháza-kisvárda* záhony, Nyíregyháza ujfahórtó-tóglás és Nyir­egyháza-tokaj-rakamaz-tiszalök-büdszentmihályi utvonalakat utazta be s a felmerülő szükség­hez képeit intézkedett. Az elmúlt hó folyamán az ófehértói va­sútállomáson épült rakodó vágány s azzal kapcsolaios erdei iparvasut, az Epreskert (Deb­recen) guthi erdei vasút Tivjráni vonalmeg­bosszabb.tása és az újonnan létesítendő Ajak vasútállomás közigatási bejárása rendeltetett el. A Debrecen-Epreskert-guthi eidai vasút fentemiitett vonal meghossíabbitásáboi szük­séges nyomjelzési előmunkálathoz az engedélyt megadtam. Egyéb ügyek Szeptember hó 26 án Nyírbátor község­ben egy uj gyalogsági laktanya építése ügyé­ben helyettesem elnöklete alatt s Nyíregyházán a volt honvédhuszár laktanyának gyalogsági laktanyává építése ügyében helyettesem elnök­lete alatt vegyes bizottsági tárgyalás tartatott, azonban az építési költségek fedezése körül mutatkozó nagy nehézségek miatt végleges megállapodás létre nem jöhetett. A m. kir. belügyminiszter ur a törvény­hatóságnak a mult óv decamber hó 21 én tar­tott rendkívüli közgyűlésén a dadai felső já­rásban egy második szolgabírói állás rendsze­resítése tárgyában 32093—921. K. 2368—921. Bgy. szám alatt hozott határozatát jóváhagy­ván, ugy ezen uj, mint a vett engedély alap­ján az üresedésben levő aljegyzői ós 3 szol­gabírói állás a fo'yó hó 10 én tartott közgyű­lésben töltetett be. Tábori Emil SSSST' ma estétől a Modern Kabaréban, Czéh emlékek a Jósa Múzeumban. Nyíregyháza, október 12. A Nyirvidék tu­dósítójától. A nemtörődömség, tudatlanság vagy ke­gyelethiánya eredményezte-e azt, hogy céh em­lékeink, ipartörténeti reliquiaink nem marad­tak meg az egyes iparágai csoportjánál ez al­kalommal nem kutatjuk, de mint valóságot leszögezzük, hogy e vármegyénk iparának múltjáról beszélő oimányok és bizonyítékok mint értéktélen darabok és hásznavehetetlen tárgyak elhányattak vagy a még itt-ott hány­kódó régi emlékek a mai mindent értékesítő világban az ócskspiacra kerültek, a fémből valók beolvasztattak, mindkét esetben a tudo­mányra nézve megsemmisültek A legnagyobb elismerés és dicséret illeti Varga János cipész mestert, ki a nyíregyházai gubás céh pecsét­jeit, tábláját, jegyzőkönyvét, 2 darab számadási protokolumát, 3 darab privilégiumát, 4 darab nyomtatott és 9 darab irott hivatalos írását, nemkülönben Izsay Károly kereskedőt, ki a nyíregyházi festőcéh pecsóttokját, pecsétnyo móit, melyek egyike 1818-ból, másik 1820 oól Ma este fellép Uj társulat! a Modern Kabaréban Tábori Emil az erszágoshirö bohózatiró ós szinmíitósz a Zűrzavar G. egyfelvonásos bohózatban. Uj társulati

Next

/
Thumbnails
Contents