Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-11 / 231. szám

2 i^lUUÉSt 1922. október 11. szive ez ország

1 függetlenségéért, annak régi I és minden egyébre való tekintet nélkül. Temagyarságáért és boldogulásáért tud dobog- j gyük az iparnak ezt az ünnepét azzá, ami ! ni ! — 1 í Tegyük mindnyájunk ünnepévé! Legyünk ott mindannyian, foglalkozásra * Pisszer János, Holnaptól kezdve szabad a nyíregyházi piac. Nem lesznek irányárak. — Lesz minden, csak meg tudjuk lizetni. A hús és zsir ujabb drágulása. A magyar ipar ünnepe E hó 15-én ünnepel a magyar iparosság, amint már erről megemlékeztünk, abból az alkalomból, hogy az Országos Iparegyesület ekkor éri meg nyolcvan éves fenállásának évfordulóját. A Nyíregyházi Ipartestület is részt vesz ebben az országos ünneplésben, a mely Nyíregyházán, a Kossuth szobor előtt e hó Í5-én délelőtt 11 órakor kezr dődik Az ünneplés programmja a következő: 1. Himnusz. Énekli a Városi Dalárda. 2. Elnöki megnyitó. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Sasi Szabó László, a Nyirvidék felelőis szerkesztője. 4. A Kossuth szobor megkoszorúzása, Végzi: Zomborszky Dániel, ipt diszelnök, 5. Alkalmi költemény. Szavalja: dr. Vietórisz József főgimn. tanár. 6. Elnöki zárszó. 7. Szózat. Énekli: a Városi Dalárda. Ha az elmúlt idők nyolc évtizedének viharain végigtekintünk és hazánk iparának küzdelmeit emlékünkbe idézzük, valóban ugy keh éreznünk, ahogyan az ország ipari társadalma érez. Meg kell becsülnünk azoknak emlékét, akik a magyar ipart talpra állani segítették, akik az ipar megteremtése és fejlesztése körül érdemeket szereztek. Az Országos Iparegyesület és vele karöltve itt. Nyíregyházán, a Nyíregyházi Ipartestület annak a 'kegyeletnek adóját igyekszik leróni, amellyel az első iparos egyesülésnek, az Országos Iparosegyesületnek megalapítója és annak első igazgatója hazánk nagy fia, Kossuth Lajos iránt minden magyarnak éreznie, kell. Ez a kötelesség különösen a mai súlyos idők közepette tolui elénk, amikor ime látjuk, hogy azokat a nemes törekvéseket, amelyeket bölcs előrelátás irányított, mennyire fájdalmasan igazolta az idő. Hiszen ha ma valóság lenne az az ideál, amelyet Kossuth Lajos, a vértanú gróf Batthyány Lajos, az Országos Iparegyesület ez első vezetői és irányitói a maguk lelki szemei előtt láttak az erőteljes, a független és az ország minden ipari szükségletét kielégíteni tudó magyar ipar képében, vájjon reá szorulnánk-e a külföld iparára, annak silány, de méregdrága termékeire ? Ha minden ipari szükségletünket ki tudná elégíteni a magyar ipar, vájjon nem-é volnánk függetlenek gaz« tiasági téren, amikor az ipari nyersanyagok nagyobb részét magunk termeljük ? ! Ók, a nagyok, ezt az ideált rajzolták a magyar nemzet akkori fiai elé ! Lelki szemeik előtt az a széles perspektíva állott, amely mellett a mi igazi függetlenségünk kör vonalai bontakoztak ki széles ivekben ! Ezért kívánták szüntelen az önálló vámterületet, hogy ezen nőjön terebélyessé a magyar iparnak akkor még igen zsenge kis fácskája. Nyíregyháza város iparos társadalma mindig ezeken a nyomokon látta az ország gazdasági jólétének útját. De nemcsak az iparos társadalom, hanem a város egyeteme is itt kereste az ország boldogulását. Igazolja a jelen, hogy helyes nyomokat követett. A mai sivár, a mai, csupán szomorú tanulság lerovására alkalmas jelen ! A mostani nyomorúságos idők élő bizonyságai annak, hogy ez a város, a maga függetlenségi törekvéseivel, mindenkor kiváló közgazdasági ériést ápolt, amelyet sajnos, az ország lakossága nem tett mindenben magáévá. Feleljenek érte. azok, akik másként gon-' dolkodtak. De nekünk, akik jól éreztük, jól tudtuk megérteni nagyjaink intő szavait, kétszeresen együtt kell ünnepelnünk az ország iparos társadalmával és meg kell mutatnunk,,hogy az Országos Iparegyesület ünnepe nem Házi ünnepe ennek az egyesületnek, hanem ünnepe minden magyarnak, kivétel nélkül, akinek Nyíregyháza, október 10. Saját tudósítónktól. í Hetek óta csendes piaci sztrájk van a városban. Nincs tej, minős tojás és ami mégis a piacra került, megfizethetetlenül drága volt, mert maguk a vásárlók verték fel a megrohant élelmicikkek árát. Az Árvizsgáló Bizottság e jelenséggel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy megkísérli a piac teljes felszabadítását. A gazdatársadalom képviselőinek az a felfogásuk. hogy a teljes szabad forgalom egyszerre élénk kínálatot eredményezne s egységes árnivellálódás 'állana e]ő, amellett, hogy bőségesen el volna látva a város az elsőrendű élelmi cikkekkel. Az Árvizsgáló Bizottság az eddig érvényben lévő irányárak rendszerében, csalódva most elhatározta a nyíregyházi piac teljes felszabadítását. Holnaptól kezdve tehát nem lesznek már irányárak nem lesz felelős- . ségre vonás sem. Mi nem nagy bizalommal f fogadjuk az uj helyzetet sem, mert a sza- í badforgalom csak önzéstől ment kollektív lélek, egységes társjadalmi morál uralma esetén volna áldásos, nem pedig ma, amikor a pénz ördögének mindhalálig eladta magát az ember. A buza állandó áremelkedése naprólnapra érezteti a hatását Nyíregyházán is. A 'zsemle, kifli 9 korona s amellett igen kicsiny. A zsemlének 6, a kiflinek három! és fél dekának kellene lennie, de bizony igen sokszor alul marad a mértéken A múlt hét végén magasabbra emelkedett a husnemüek, a szalonna és zsir ára is. A múltkori élőállatvásáron maguk a mészárosok verték fel egymással szemben az árakat, mert összesen csak négy darab borjú akadt megvételre. A gazdaközönség tartózkodása leszegényiti az élőállat piacot, ahová kisszámú és igen silány állat kerül. Az uj húsárak a következők: marhahús: 226, borjúhús: 246, Sjertéshus 340, szalonna: 720, zsir 880 korona. Rablótámadás a Luther-téren. Egy nyíregyházi napszámos és egy kőmpveslegény a Luthertéri templomkertben kifosztottak egy apagyi földmivest. — A tetteseket letartóztatták Nyíregyháza, október 10. Saját tudósítónktólVakmerő rablótámadás történt a napokban a Luther-téren, az evangélikus templom mögött levő kertben. Bucskó András Mező-utca 11. szám alatt lakó napszámos és Hock János Vásártérsor 11. sz. alatt lakó kőmüvessegéd megtámadták Dobránszki József apagyi földmivesjt és elvették 20000 korona készpénzét. Az eset részletei a következők: Bucskó András, Hock János, és Dobránszki József szeptember 30-án szombaton több korcsmában mulattak együtt, utoljára az egyik Debreceni utcai korcsmában. Bucskó és Hock a fizetések alkalmával észrevették, hogy Dobránszkynál sok pénz van, ezért mindég mellette maradtak s elhatározták, hogy leitatják a már egyébként is virágos hangulatban levő Dobránszkyt s elveszik a pénzét. Este 9 óra tájban elérkezett az alkalmas pillanat. Fizettek mindhárman és távoztak. — Amikor az evangélikus templom elé értek, bekanyarodtak a már teljesen berúgott állapotban levő ós a városban különben is teljesen ismeretlen Dobránszkival a Luther-térre s bementek a templom mögött elterülő kiskertbe, ahol áldozatukat leteperték és elrabolták tőle 20000 korona készpénzét, majd elmenekültek. Dobránszky, amint a kertben kialudta mámorát s felébredt, első pillanatban a pénzéhez, illetve ahoz a helyhez kapott, ahol a pénze volt, de annak természetesen már csak hült helyét találta. Azonnal a rendőrségre sietett, ahol ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést, miután a két rablóval csak a korcsmai asztalnál ismerkedett meg s a nevüket sem tudta. A széles körben megindított nyomozás csakhamar eredményre vezetett, amennyiben a tetteseket sikerült Bucskó és Hock személyében letartóztatni. Bucskó kihallgatásakor beismerte tettét, Hock ellenben tagadásban van, de a bizonyítékok ellene szólnak. Mindkettejüket átkísérték a királyi ügyészségre. A miniszterelnök üzenetét a Kansz szabolcsvármegyei választmánya szerdán délután tárgyalja. Nyíregyháza, október 10. A Nyirvidék tudósítójától. Abban a küldöttségben, amelyet a Kansz elnöke vezetett a miniszterelnökhöz, részt vett a szabolcsvármegyei választmány főtitkára, Zoltán Gáspár is. A főtitkár a küldöttség fogadásáról a következőket mondotta munkatársunknak: A Kansz központi elnöksége az összes vármegyei törvényhatósági választmányok elnökei és főtitkáraival szombaton délben 1 órakor tisztelgő küldöttségben jelent meg gróf Bethlen István miniszterelnöknél, ahol a miniszterelnök Dr. Kállay Tibor m. kir, pénzügyminiszterrel együtt fogadta a Kansz hatalmas — mintegy 80 tagot számláló — vezetőségét. A Kansz küldöttségét Kelety Dénes államtitkár, a Kansz elnöke vezette a kormányelnökhöz és lendületes beszéd kíséretében nyújtotta át a Kansz memorandumát. A memorandum öt pontban sorolja fel azokat a kívánságokat, amelyeket a tisztviselői létstandard megteremtéséhez biztosítani kiván a Kansz, A miniszterelnök az elaborátum átvétele után kimerítő és megnyugtató választ adott a küldöttségnek. Kijelentette a kormányelnök, hogy a tisztviselők helyzetét jól ismeri, a közállapotokat súlyosnak tartja, ezért kérő szóval fordul a Kanszhoz és a közitisztviselői társadalomhoz, hogy a kormányt nehéz helyzetében a kipróbált és bevált erejükkel támogassák. A miniszterelnök beszéde után Dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter vette át a szót