Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-06 / 227. szám

m 4 1922. október 1. A kísántánt titkos katonai egyezményt kötött Marienbadban. I Bécs. október 5. Köztudomásu, hogy. a kisantant álla­mainak Marienbadban tartott konferen­ciáján 25 esztendős katonai egyezmény jött létre Jugoszlávia és Csehszlovákia kö­zött. Az eddigi nyilatkozatok és jelenté­sek szerint azonban Románia és Lengyel­ország az emiitett két ország katonai szö­vetségéhez nem csatlakozott. Jói beava­tott körökből most az a szenzációs értesí­tést kaptuk, hogy a nyilvánosságra hozott 25 éves csehszlovák-jugos,zláv katonai kon­vención kivül Csehszlovákia, Jugoszlávia Románia és Lengyelország egy másik, tit­kos katonai egyezményt is kötöttek. A szenzációs egyezmény teljes és hiteles szövege a következőképpen hangzik szó­szerinti magyar fordításban: A csehszlovák köztársaság Elnöke, képviselve miniszterelnöke és külügymi­nisztere által. Őfelsége a szerbek, liorvá­tok és szlovének Királya, képviselve mi­niszterelnöke által, Őfelsége Románia ki­rálya képviselve külügyminisztere által, a lengyel köztársaság Államfője, képviselve külügyminisztere által, a következő meg­állapodást létesítették: I. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy Közép- és Keleteurópa statusquo -ját közösen megvédik II. Abban az esetben, ha egy vagy több idegen hatalom a szerződő felek egyikét, vagy akár többet közülök fenye­get, egy az összes szerződő hatalmak fe­nyegetésének és veszélyeztetésének te­kinthetik. III. Abban az esetben, ha egy. vagy több magas szerződő hatalomra nézve szükséges; hogy egy küls,ő hatalomnál jo­gos érdekei miatt interveniáljon, ugy kö­teles előbb a többi szövetségesek infor­málni és egv közös akció modalitásaira nézve tárgyalásokat kezdeni. IV. Minden jogos panasz, amelyet egy vagy több magas szerződő hatalom, valamely másik hatalommal közöl, előze­tes tárgyalások után az összes szövetsége­sek által támogatandó. V. Az összes magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy háború esetén egymást minden erejükkel támogatják. VI. A magas szerződő felek azonai* utasítani fogják vezérkaraikat, hogy. egy­mással összeköttetésbe lépjenek azon kö­zös eljárások módozatainak tanulmányo­zása céljából, amelynek a fentebb kifej­tett kötelezettségek keresztülviteléig a legalkalmasabb. VII. Ez az egyezmény nem hozatik nyilvánosságra. Kiállítva négy példányban Marienba f] ban, 1922. augusztus hó 31-én. Benes, Pasily, Duca, Darutovicz. Vármegyénk lakosságából kedvvel szolgáló katonaság regrutálódik. Nyíregyháza, október 5. A' Nyirvidék tudósítójától. A vármegye közállapotáról beszámoló alispáni jelentés, amelyet Mikecz István alispán az október 10-i őszi közgyűlésen terjeszt elő biztató adatokat tár fel a vár­megyében lefolyt toborzás eredményéről: A jelentés e kérdésről a következőket mondja: A gyilkos békeszerződések csak mi­nimális hadsereget s ezt csak toborzás utján engedélyezték részünkre. Az ez év január havában tartott ily önkéntes jelent­kezés vármegyénkben a legszebb ered­ménnyel járt, s a reánk kiszabott kontin­genst meghaladta az önkéntes jelentkezők száma. Az akkor jelentkezők, 6 hónapi szolgálati ideje lejárván, elbocsáttattak a katonai kötelékből de helyük ujabb ön­kéntes jelentkezésekkel már is teljesen pó­toltatott. Vármegyénk lakossága ugy lát­szik egyrészt kedvvel szolgáló jó katonai anyag, másrészt megérzi »zl a sorsdöntő jonlossá­goi melyei szegény megcsonkí­tott (lazánkra a mai nehéz idők­ben egy bár számra kicsi, de megbízható, leslileg erős s lel­kileg ep hadsereget jeleni. Vármegyénkben az ujabban augusz­tus hó 20-tól szeptember hó 19-ig elren­delt toborzáson tulajdonképen 250 önként jelentkezőnek kellett volna katonai szolgá­latra beállania és ezzel szemben különö­sen az 1901. évfolyambeliek közül oly tö­megesen jelentkeztek, hogy csupán ez év­folyambeliek 1077. alkalmas legény vállalt önként katonai szolgálatot, a más külnö­böző, régebbi évfolyambeliek közül pe­dig még 19, igy tehát összesen 1096 talál­tatott katonai szolgálatra alkalmasnak, kik közül azonban csak a megengedett szá­raii legénység fog behivatni. Dr. Leffler J3éla könyve a stockholmi könyvpiacon. Bemutatja a svédeknek a magyar költészet legszebb dalait. Nyíregyháza, október 5 A 1 Nyirvidék tpdósjtójátql. A stokhcolmi könyvpiacon a magyar lélek intim világát feltáró könyv jetent meg Ungersk Lyrik cimen. Az előkelő mii­ízléssel kiállított könyvben dr. Leffler Béla professzor fordításában a svédek nyelvén szólalnak meg Csokonai Vitéz Mihálytói kezdve a magyar lantos költé­szet nagy poét ái. Leffler Béla a gyönyörű könyvhöz. amellyel kiszámíthatat­lan értékű szolgálatot tesz elnyomott, meg csonkított hazájának, propagativ erejű előszót irt. Ez az elősző ellenállhatatlan •érvelésű védőirata a külföldön igaztala­nul támadptt magyarságnak Mi, akik városunk hü fiának érez­znk a tőlünk messze idegenben is értünk küzdő dr. Leffler professzort, az Ungersk Lyrik megjelenése alkalmából hálás szív­ből és büszkeséggel köszöntjük őt a ma­gyar rónákról, amelynek halhatatlan fiai­most az ő munkájával tört utón a svéd szivekhez férkőzhetnek. Testnevelésügyi értekezlet. Szabolcs­vármegye Testnevelési Bizottsága f. hó 11-én délután 5 órakor tartja rendes ér­tekezletét a vármegyeháza kis tanácster­mében­A városi szakosztályok ülése. Nyíregyháza város szakosztályai tegnap délután Dr. Bencs Kálmán polgármester el­nökletével együttes ülést tartottak. Az ülés •első tárgya a városi szervezeti szabályren­delet módosítása volt. A szabályrendelet­ben a most szervezendő kulturtanácsosi állás előképzettsége tekintetében történik megfele­lő módosítás. Tárgyalták a szakosztályok a piac ren­dezésének ügyét is. A Nyirvidékben már is­mertetett uj piactervet a szakosztályok Dr. Kovách Elek felszólalására avval a módosí­tással fogadták el, hogy egyelőre a Városháza felőtti útszakaszon továbbra is tartanak piacot. Az elemi iskolák fenntartó hatóságainak kimutatása az oláh megszállás alatt szenve­dett károkról több szakosztályi tag felszólalá­sára adott alkalmat. Dr. Prok Gyula, Paulusz Márton, Dr. Konthy Gyula, Dr. Bencs Kál­mán hozzászólás'a után a szakosztályok el­határozták, hogy az iskolákat fenntartó és kárt szenvedett egyházak segélyezését fogják a képviselőtestületnek javasolni. Az egyházak lélekszámonkint 10 K-t kapnak a vároától a javaslat szerint. Elfogadta a szakosztályi ülés a nyugdí­jas városi tisztviselők tűzifa és ruhasegélyére vonatkozó tanácsi javaslatot is. A vásári ál­latorvos tiszteletdiját 200 koronáról 500 koronára javasolja felemelni. Tárgyalták a szakosztályok a faraktárak és fatelepek helyének kijelölését is. A terv ugyanis az, hogy a faraktárakat és telepeket^ kihelyezik a város belterületéről. A fatele-" pek állandó helyéül a Debreceni-ut mentén a vásárosnaményi vonalon tul eső területet szemelték ki. A szakosztályok javasolni fog­ják, hogy a fatelep és raktártulajdonosokat a képviselőtestület által később megállapí­tandó időponttól számított öt éven belül kö­telezze a város arra, hogy kiköltözzenek a kijelölt telepre. A tanyákon fizetendő kéményseprési di­jak tárgyában a szakosztályok abban állapod!­tak meg, hogy a várostól két kilométeren tui öt kilométeren belül a belső területen fize­tendő seprési dijaknál 50 százalékkal ma­gasabb, az öt kilométeren tul eső területeken pedig 100 százalékkal magasabb dijakat fi­zessenek. Élénk eszmecserére adott alkalmat a tör. vényszék, járásbíróság alkalmazottainak, a Nyukosznak és Hadröának kérelme földbér­let iránt. Bár e tárgyban már van elvi hatá­rozat, az, hogy földet csak árverés utján ad bérbe a város, a szakosztályok a legna­gyobb jóindulattal fogadták a kérelmeket. Dr. Prok Gyula, Szalay Béla javasolták is a bérletek megadását. Paulusz Márton a Gazda szövetség elnöke felszólalásában kijelentette, hogy a maga részéről szíves készséggel hoz­zájárulna, hogy a kérelmezők bérlethez jus­sanak, azonban tudomása szerint most a vá­rosnak nincs bérbeadható földterülete. Azt javasolná, hogy a Nyíregyháza környékén levő ezer holdon felüli nagybirtokok enged­jenek át a rokkantak, nyugdíjas katonatisztek tisztviselők részére bérletet. A szakosztályokban az az álláspont ala­kult ki, hogy a tisztviselők amúgy is kapnak egy-egy darab földet bérletül, a kérelem te­hát most nem teljesíthető, de bizassék meg a tanács, hogy az igénylőkkel külön-külön ve­gye fel a tárgyalást, hogy méltányos esetben bérlethez jusson aki erre rászorul. Reöck István alezredesnek azt a kérel­mét, hogy a cédulaházi korcsma szinje adas­sék autógarázs céljára bérbe, teljesítendő^­nek javasolják a szakosztályok. A' szín évi bérlete 8000 K lesz. A városi gyámpénztár 1921. évi záró­számadásának elfogadása után Nemes Einil kérelmét tárgyalta a szakosztályok ülése. Ne­Október hatodikán minden magyar ember a Színházban lesz!

Next

/
Thumbnails
Contents