Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-05 / 226. szám

m 1922. október 5. !S A kereskededelmi törvény revíziója. Nyíregyháza, október 4. A Nyirvidék tudósítójától. Az ipari és kereskedelmi érdekeltség körében élénk mozgalmakat keltett a ke­reskedelmi miniszternek a kereskedel­mi és iparkamarákhoz intézett leiráta, mely a kereskedelmi törvény; revízióját múlhatatlanul szükségesnek jelzi s a ke reskedelmi és iparkamarákat hat pontban tömöritett kérdésre válaszadásra szólítja föl. Ezek a kérdések a következők: 1. Melyek azok a konkrét problémák, amelyek mint a kereskedelmi törvény, hiányainak kiegészítései vagy elavult ren­delkezéseinek módosításai szabályozásra szorulnak?? 2. Nem volna-e gyakorlati szempont­ból célszerű a részvénytársaságot a nagy vállalkozások formájául szabályozni s őr­zéséi, valamint a nagy taglétszámú szövet­kezeleknek birói ellenőrzéséi és felügye­letét az ország területére Budapesten mű­ködő központi cégbíróságra bizni?? 3. Minő általános elvek volnának a szövetkezeti jog terén lefektetendők?? 4. Indokolt volna-e a kereskedelmi törvény hiányos szabályozásával szem­ben — a folyószámla, a kereskedelmi utal­vány és az értékpapírok jogviszonyainak már ez alkalommal is a megfelelő szabá­lyozása?? 5. Milyen elvek alapján volna szabá­lyozandó — a közraktári ügylettel kap­csolatban a közönséges beraktározási ügy­let és a bankári letét?? G. Milyen elvek alapján kellene sza­bályozni az önálló kereskedelmi ügynök jogviszonyait?? Az érdekképviseletek közül eddig csu­pán a Baross szövetség helyezkedett arra az álláspontra, hogy a kereskedelmi tör­vény revíziója szükséges. Az Omke és a Kereskedelmi Csarnok politikai szem­pontból nem tartotta a mai időket arra alkalmasnak, hogy, a kereskedelmi tör­vény revízióját mostan vigyék keresztül. Ugyanis a mai idők szelleme a jogalkotás terén az állami beavatkozás jegyében áll s az a szellem a kereskedelmi tevékeny­ség szabadságát veszélyezteti. Kétségtelen dolog, hogy ugy a érszvénytarsasági jog, mint a szövetkezeti jog terén alapos re­formokra. illetőleg a szövetkezetekre néz­ve egységes codexbe való tömörítésre van szükség. Részvénytársaságok alapításánál a kereskedelem régtől fogva kivánja az alapítás szigorú ellenőrzését, de föltétle­nül kívánatosnak tartja a normatív rend­szer további fenntartását hogy t. i. min­denki a fenálló szabályon keretei között, de egyébként minden külön engedélyezés nélkül szabadon alapithasson részvénytár­saságot. Kívánatos továbbá, hogy a korlá­tolt felelősségű társaságok irott törvénnyel szabályoztassanak. Szabályozásra vár az ügynöki jog és kartellek jógi helyzete stb. Azonban az esetleges revíziónak is számol­nia kell azzal, hogy a kereskedelmi jog te­rén állami beavatkozásnak tere oly mér­tékben nem nyílhat, mint más jog ág te­rén. A kereskedelmi jog nemzetközi jel­legű s mint ilyen a magyar kereskedelmi jognak is megreformált alakjában tekin­tettel kell lennie a külföldi törvényhozásra A kereskedelmi és iparkamarák érde­keltségük véleményét mostan szerzik be a revízióra vonatkozólag; ezúton is fel­kéri a debreceni kamara érdekeltségét ar­ra, hogy e kérdésre vonatkozólag mind­azok. akik e kérdésben jártasak vélemé­nyüket a kamarához juttassák el. Petrovich Stvetiazláv főszereplésével Veszélyben a pokol rS&ÍSE A kis Andris levelet kapott egy hadifogságból hazaérkezett huszártiszttől. Nyíregyháza, október 3. Saját tudósí­tónktól. Bornemissza Dénes 5-ös honvédhu­szárszázados, akit még békében áthelyez­lek Nyíregyházáról Zalaegerszegre, a há­borúban fogságba esett és cs,ak a napok ban került haza. A huszártiszt nem fe­ledkezett meg a nyíregyháziakról, még Andrisról sem a világ legkisebb rikkan­csáról, akinek cseh megszállott terület­ről képeslapot is küldött. A kedves kis irás megható példája az ismerősökhöz és jóbarátokhoz való ragaszkodásnak, épen ezért teljes egészében leközöljük: T. cz. Turcsáín András ujságárusitó urnák Nyíregyháza, Koronáa Étterem. Bátka (Gömör) Csehszlovákia, 1922. szeptember 21. Kedves András!! E hó 9-én jöttem haza Pestről, s most pihe­nem ki a hosszú, kinos évek fáradalmait és szenvedéseit. November hó 3-ig ma­radok itthon, amikor Pestre keli bevonul­nom. November hó folyamán remélem, sikerül Nyíregyházára is eljutnom. Pes­ten levelezőlapodat megkaptam, küldjél ide is olyat András, hadd mutassalak meg Édes Anyámnak és Bátyámnak. Szí­vélyesen üdvözöl Dini bátyád. A képeslap egy nemesi kúriát ábrá­zol. amely előtt egy liuszártiszt áll. A' kép alatt a következő szavak olvashatók: Dini bátyád 1911 karácsonkor Bátkán. 1911!! Akkor még senki sem gondolt a bekövetkező és; azóta már elmúlt esemé­nyekre. amelyek ha meg nem történnek, akkor ez a levelezőlap sem Íródott vol­na meg soha . | Október 6. | Meghívó. A nyíregyházi ágh. evangélikus egy­ház ez évben is megünnepli az aradi vér­tanuk halálának évfordulóját, mely. alka­lomból templomában október 6-án, pén­teken délelőtt 10 órakor hazafias jellegű gyászistentiszteletet tart, a következő renddel: 1. Közének. (609. sz.) 2. Alkalmi imát mond: Krieger Mi­hály kerül, másodlelkész. 3. Magyar Hiszekegy. Énekli az E^ egyházi énekkar. 4. Himnus Ezen gyászistentiszteletre az összes helyi egyházak, katonai szervezetek, álla­mi megyei és városi hivatalok, pénzintéze­tek, egyesületek, társaságok vezetőségeit valamint az összes helyi iskolák tanári és tanítói karát s azok felnőttebb növendé­keit s városunk minden rendű és rangú polgárát lelkipásztori szeretettel s haza­fia§ egültérzéyssel meghívom, arra kér­vén őket, hogy hazánknak mai szomorú állapotában minnél nagyobb számban szíveskedjenek megjelenni ünnepélyün­kön, hogy ottan minél több hazafias lé­lek egybeolvadt ájtatos fohásza kopogtas­son az isteni kegvelem ajtaján. Nyíregyháza, 1922. október 4. Paullk János, ev. igazgató lelkész. Upn^Lft'tfak az Intim Kabaré lemaradt tagjai rncysi \ a s ,-gy ma este már a te] J­e 3 művészgárda tart előadást. A Modern Kabaré októberi műsora. Hétfőn este uj műsort adtak a Mo­dern Kabaré színpadán. Ugyanakkor, ami­kor egy. uj mulató megnyitója volt, szinte önkéntelenül is jött az a gondolat, hogy, a két kabaré igyekezni fog minél nívósabb műsort összeállítani s a modern Kabaré melynek nem egy kiváló műsora vonzotta a szórakozni vágyókat, igyekezni fog ed­digi nívóját megtartani, sőt talán jobbat is adni. Az októberi bemutató műsor — ugy gondoljuk — több megkapó számot foglal magában az eddigieknél is, ami ter­mészetesen a kabaré igazgatóságának ér­deméül jegyzendő fel, mert bizonyos, hogy. nem reklámban, de valóságban is jó, élvezetes, nagyvárosi igényeket kielé­gítő számok szerepelnek a műsoron. Major Ilonka, erőteljesen csengő hangú kedvesen előadó énekesnő. Dala ; köztetszést váltottak ki. Tacianu női hang imitációi a csalódásig hűen nőies moz­dulatai. majd bugó baritonja viharos ne­vetést váltanak ki. Corodini elsőrangú kézügyességi mutatványait mindvégig a legnagyobb figyelem kiséri. Kártyával, kis csont golyókkai s más apróbb tárgyak­kal végzeit bűvész játéka csodálatot érde­mel. Nem nagyképűsködik, sőt a közön­ség soraiba vegyülve megmagyarázza a legnagyobb készséggel a lehetetlennek lát­szó, boszorkányi ügyességgel végzett pro­dukcióit s csak fokozza a natást az, hogy ennek dacára sem tudja szemmel kisérni néző a gyors kézmozdulatokat. Elinor y Enrique Harris spanyol tánoos-pár táncai külön figyelmet érdemelnek. Egy, kecses castagnettas spanyol nemzeti lánc az első táncprodukciójuk. A nő üde pajzánság­gal, fiatalságának minden hevével és bájos közvetlenségével hóditja meg egyszerre maga körül a nézőket. A férfi táncos pe­dig a forno vérű spanyolok temperamen­tumával táncol, melyet nem lehet tanulni mely, temperamentumnak benne kell len­ni a vérben. Egy szerenád s egy mexikói pantomim képezik további műsorszámai­kat. Mindkettőben a szenvedély és vágy vad ööszlönös vonásai tükröződnek visz­sza mozdulataikból, arcjátékukból. Nem tulozunk ha azt állítjuk, hogy, ily, figyel­met lekötő táncprodukció nem szerepelt még a Modern Kabaré műsorán. Sarkadi Vilmos neve előre érdeklődést keltett s a várt s előlegezett elismerésre méltónak bi­zonyult. Irredenta lélekből fakadt diala, egy kedves sanzonja, melynek végébe ked­vesen illeszkedett be apró kis leányának röfrén éneklése, hangulatos jelenetet vará­zsolt a Kabaré termébe. Mint prózai el§ adó pedig a Modlern házasság cimü kis egyfelvonásosban aratott sikereket. Vágó Pál a Heltai társulat tagja és a darab töb bi szereplői, kik a szereplő művészek kö­réből kerültek ki, igen jó játékot adtak. Horváth Rózsi, Nagy Rózsi, Uray Böske ének és tánc magánszámaikban elsőren­dű ek. ) Külső hatásban, figyelmes kiszolgá­lásban, előzékenységben a kiszolgáló sze­mélyzet udvariasságában is megmaradt a Kabaré az ,ami volt kezdetben. Annak, hogy a Kabaréban mindenki jól érezte ma gát, ők is és ezek is tényezői. Ebadó kivetési lajstrom Szabolcsvármegye alispáni hivatala ál­tal előirt mintának megfelelően, vala­mint Ebadó bejelentési és Ebadó fize­tési nyugta blanketták kaphatók a :-: Jóba nyomdában nyíregyházán. Telefonszám 139. Telefonszám 139

Next

/
Thumbnails
Contents