Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-05 / 226. szám
m 1922. október 5. !S A kereskededelmi törvény revíziója. Nyíregyháza, október 4. A Nyirvidék tudósítójától. Az ipari és kereskedelmi érdekeltség körében élénk mozgalmakat keltett a kereskedelmi miniszternek a kereskedelmi és iparkamarákhoz intézett leiráta, mely a kereskedelmi törvény; revízióját múlhatatlanul szükségesnek jelzi s a ke reskedelmi és iparkamarákat hat pontban tömöritett kérdésre válaszadásra szólítja föl. Ezek a kérdések a következők: 1. Melyek azok a konkrét problémák, amelyek mint a kereskedelmi törvény, hiányainak kiegészítései vagy elavult rendelkezéseinek módosításai szabályozásra szorulnak?? 2. Nem volna-e gyakorlati szempontból célszerű a részvénytársaságot a nagy vállalkozások formájául szabályozni s őrzéséi, valamint a nagy taglétszámú szövetkezeleknek birói ellenőrzéséi és felügyeletét az ország területére Budapesten működő központi cégbíróságra bizni?? 3. Minő általános elvek volnának a szövetkezeti jog terén lefektetendők?? 4. Indokolt volna-e a kereskedelmi törvény hiányos szabályozásával szemben — a folyószámla, a kereskedelmi utalvány és az értékpapírok jogviszonyainak már ez alkalommal is a megfelelő szabályozása?? 5. Milyen elvek alapján volna szabályozandó — a közraktári ügylettel kapcsolatban a közönséges beraktározási ügylet és a bankári letét?? G. Milyen elvek alapján kellene szabályozni az önálló kereskedelmi ügynök jogviszonyait?? Az érdekképviseletek közül eddig csupán a Baross szövetség helyezkedett arra az álláspontra, hogy a kereskedelmi törvény revíziója szükséges. Az Omke és a Kereskedelmi Csarnok politikai szempontból nem tartotta a mai időket arra alkalmasnak, hogy, a kereskedelmi törvény revízióját mostan vigyék keresztül. Ugyanis a mai idők szelleme a jogalkotás terén az állami beavatkozás jegyében áll s az a szellem a kereskedelmi tevékenység szabadságát veszélyezteti. Kétségtelen dolog, hogy ugy a érszvénytarsasági jog, mint a szövetkezeti jog terén alapos reformokra. illetőleg a szövetkezetekre nézve egységes codexbe való tömörítésre van szükség. Részvénytársaságok alapításánál a kereskedelem régtől fogva kivánja az alapítás szigorú ellenőrzését, de föltétlenül kívánatosnak tartja a normatív rendszer további fenntartását hogy t. i. mindenki a fenálló szabályon keretei között, de egyébként minden külön engedélyezés nélkül szabadon alapithasson részvénytársaságot. Kívánatos továbbá, hogy a korlátolt felelősségű társaságok irott törvénnyel szabályoztassanak. Szabályozásra vár az ügynöki jog és kartellek jógi helyzete stb. Azonban az esetleges revíziónak is számolnia kell azzal, hogy a kereskedelmi jog terén állami beavatkozásnak tere oly mértékben nem nyílhat, mint más jog ág terén. A kereskedelmi jog nemzetközi jellegű s mint ilyen a magyar kereskedelmi jognak is megreformált alakjában tekintettel kell lennie a külföldi törvényhozásra A kereskedelmi és iparkamarák érdekeltségük véleményét mostan szerzik be a revízióra vonatkozólag; ezúton is felkéri a debreceni kamara érdekeltségét arra, hogy e kérdésre vonatkozólag mindazok. akik e kérdésben jártasak véleményüket a kamarához juttassák el. Petrovich Stvetiazláv főszereplésével Veszélyben a pokol rS&ÍSE A kis Andris levelet kapott egy hadifogságból hazaérkezett huszártiszttől. Nyíregyháza, október 3. Saját tudósítónktól. Bornemissza Dénes 5-ös honvédhuszárszázados, akit még békében áthelyezlek Nyíregyházáról Zalaegerszegre, a háborúban fogságba esett és cs,ak a napok ban került haza. A huszártiszt nem feledkezett meg a nyíregyháziakról, még Andrisról sem a világ legkisebb rikkancsáról, akinek cseh megszállott területről képeslapot is küldött. A kedves kis irás megható példája az ismerősökhöz és jóbarátokhoz való ragaszkodásnak, épen ezért teljes egészében leközöljük: T. cz. Turcsáín András ujságárusitó urnák Nyíregyháza, Koronáa Étterem. Bátka (Gömör) Csehszlovákia, 1922. szeptember 21. Kedves András!! E hó 9-én jöttem haza Pestről, s most pihenem ki a hosszú, kinos évek fáradalmait és szenvedéseit. November hó 3-ig maradok itthon, amikor Pestre keli bevonulnom. November hó folyamán remélem, sikerül Nyíregyházára is eljutnom. Pesten levelezőlapodat megkaptam, küldjél ide is olyat András, hadd mutassalak meg Édes Anyámnak és Bátyámnak. Szívélyesen üdvözöl Dini bátyád. A képeslap egy nemesi kúriát ábrázol. amely előtt egy liuszártiszt áll. A' kép alatt a következő szavak olvashatók: Dini bátyád 1911 karácsonkor Bátkán. 1911!! Akkor még senki sem gondolt a bekövetkező és; azóta már elmúlt eseményekre. amelyek ha meg nem történnek, akkor ez a levelezőlap sem Íródott volna meg soha . | Október 6. | Meghívó. A nyíregyházi ágh. evangélikus egyház ez évben is megünnepli az aradi vértanuk halálának évfordulóját, mely. alkalomból templomában október 6-án, pénteken délelőtt 10 órakor hazafias jellegű gyászistentiszteletet tart, a következő renddel: 1. Közének. (609. sz.) 2. Alkalmi imát mond: Krieger Mihály kerül, másodlelkész. 3. Magyar Hiszekegy. Énekli az E^ egyházi énekkar. 4. Himnus Ezen gyászistentiszteletre az összes helyi egyházak, katonai szervezetek, állami megyei és városi hivatalok, pénzintézetek, egyesületek, társaságok vezetőségeit valamint az összes helyi iskolák tanári és tanítói karát s azok felnőttebb növendékeit s városunk minden rendű és rangú polgárát lelkipásztori szeretettel s hazafia§ egültérzéyssel meghívom, arra kérvén őket, hogy hazánknak mai szomorú állapotában minnél nagyobb számban szíveskedjenek megjelenni ünnepélyünkön, hogy ottan minél több hazafias lélek egybeolvadt ájtatos fohásza kopogtasson az isteni kegvelem ajtaján. Nyíregyháza, 1922. október 4. Paullk János, ev. igazgató lelkész. Upn^Lft'tfak az Intim Kabaré lemaradt tagjai rncysi \ a s ,-gy ma este már a te] Je 3 művészgárda tart előadást. A Modern Kabaré októberi műsora. Hétfőn este uj műsort adtak a Modern Kabaré színpadán. Ugyanakkor, amikor egy. uj mulató megnyitója volt, szinte önkéntelenül is jött az a gondolat, hogy, a két kabaré igyekezni fog minél nívósabb műsort összeállítani s a modern Kabaré melynek nem egy kiváló műsora vonzotta a szórakozni vágyókat, igyekezni fog eddigi nívóját megtartani, sőt talán jobbat is adni. Az októberi bemutató műsor — ugy gondoljuk — több megkapó számot foglal magában az eddigieknél is, ami természetesen a kabaré igazgatóságának érdeméül jegyzendő fel, mert bizonyos, hogy. nem reklámban, de valóságban is jó, élvezetes, nagyvárosi igényeket kielégítő számok szerepelnek a műsoron. Major Ilonka, erőteljesen csengő hangú kedvesen előadó énekesnő. Dala ; köztetszést váltottak ki. Tacianu női hang imitációi a csalódásig hűen nőies mozdulatai. majd bugó baritonja viharos nevetést váltanak ki. Corodini elsőrangú kézügyességi mutatványait mindvégig a legnagyobb figyelem kiséri. Kártyával, kis csont golyókkai s más apróbb tárgyakkal végzeit bűvész játéka csodálatot érdemel. Nem nagyképűsködik, sőt a közönség soraiba vegyülve megmagyarázza a legnagyobb készséggel a lehetetlennek látszó, boszorkányi ügyességgel végzett produkcióit s csak fokozza a natást az, hogy ennek dacára sem tudja szemmel kisérni néző a gyors kézmozdulatokat. Elinor y Enrique Harris spanyol tánoos-pár táncai külön figyelmet érdemelnek. Egy, kecses castagnettas spanyol nemzeti lánc az első táncprodukciójuk. A nő üde pajzánsággal, fiatalságának minden hevével és bájos közvetlenségével hóditja meg egyszerre maga körül a nézőket. A férfi táncos pedig a forno vérű spanyolok temperamentumával táncol, melyet nem lehet tanulni mely, temperamentumnak benne kell lenni a vérben. Egy szerenád s egy mexikói pantomim képezik további műsorszámaikat. Mindkettőben a szenvedély és vágy vad ööszlönös vonásai tükröződnek viszsza mozdulataikból, arcjátékukból. Nem tulozunk ha azt állítjuk, hogy, ily, figyelmet lekötő táncprodukció nem szerepelt még a Modern Kabaré műsorán. Sarkadi Vilmos neve előre érdeklődést keltett s a várt s előlegezett elismerésre méltónak bizonyult. Irredenta lélekből fakadt diala, egy kedves sanzonja, melynek végébe kedvesen illeszkedett be apró kis leányának röfrén éneklése, hangulatos jelenetet varázsolt a Kabaré termébe. Mint prózai el§ adó pedig a Modlern házasság cimü kis egyfelvonásosban aratott sikereket. Vágó Pál a Heltai társulat tagja és a darab töb bi szereplői, kik a szereplő művészek köréből kerültek ki, igen jó játékot adtak. Horváth Rózsi, Nagy Rózsi, Uray Böske ének és tánc magánszámaikban elsőrendű ek. ) Külső hatásban, figyelmes kiszolgálásban, előzékenységben a kiszolgáló személyzet udvariasságában is megmaradt a Kabaré az ,ami volt kezdetben. Annak, hogy a Kabaréban mindenki jól érezte ma gát, ők is és ezek is tényezői. Ebadó kivetési lajstrom Szabolcsvármegye alispáni hivatala által előirt mintának megfelelően, valamint Ebadó bejelentési és Ebadó fizetési nyugta blanketták kaphatók a :-: Jóba nyomdában nyíregyházán. Telefonszám 139. Telefonszám 139