Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-31 / 248. szám

2 f II'JM 1929. 3I. A nyíregyházi Ipartestület egyhangú lelkesedéssel választotta meg Pisszer Jánost elnökének. A közgyűlés impozáns lefolyású volt. — Az uj elnök'az iparotokat érdeklő aktuális kérdésekről nagyhatású beszédet mondott. Nyíregyháza, okfóber 80. A Nyirvidék tudósítójától. Vásárnap áélelött 10 órára színültig megt®it a vároháza nagyterme Nyíregyháza város iparosainak legkiválóbb képviselőivel. Míg a mait vasárnapi elnökválasztó közgyűlés nem volt határozatképes, most a zsúfolt nagyterem az elat pillanatban kétségtelenné teite, hogy az iparosság méltányolva az elnökválasztó aktus nagy jelentéségét döntő számmal Tesz részt a köagyülésón. Az impozáns gyűlésnek az iparosság egyetemére áid^os eredménye az, hogy a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Pisszer Jánost választotta meg elnökéül A kiváló tevékenységet kitejtő, lapunk hísábjaiu közgazdasági cikkeivel mély kulturáltságot tanúsító iparos alnöki székbe emelése rendkívüli vívmánya a sxesencsésen értékelő iparosságnak s egy aj munkás etappe kezdetet jelenti Ipartestületünk fejlödésébsn. Az elnökválasztó közgyűlést Kazár Ferenc alelnök nyitotta meg, aki konstatálta a határozatképességet Az első felszólaló Hogyan Mihály volt, aki ismertette a közgyűlésen sz elöljáróságnak állásfoglalását, amellyel az Ipartestület elnöki székébe egyhangú határozattal Pisszer )ánost kívánja ültetni. Lelkes éljen zúgott fel erre a közlésre s Kazár Ferenc alelnök a jelenlévők örömmel áthatott óvációja közben mondja ki az egyhangú határozatot, amellyel az Ipartestület uj elnöke Pisszer János lett. Pisszer János meghatottan mond köszönetit a lelkes »Q megnyilvánuló bizalomért. A mult választás hullámaira utalva kijelenti, kogy mindenkivel szemben, minden időbon az előirt torvények és szabályok szellemében járt el. — Esután elfoglalja az elnöki széket, amelybsn először Zomborszky Dániel az Ipartestület diszelnöke üdvösli meleg szavakkal, ígérve, hogy törekvéseiben mindenkor számithat a mögéje tömörülő iparostág támogatására. Ifj Rajtik Miklós városi aljegyző, iparhatésági biztos a városi tantes nevében üdvözli az Ipartssttlet illusztris elnökét. Rámutat, hogy az Ipartestület a rá váró társadalmi, közgazdasági, hatósági feladatok kösöl a múltban inkább esak &z utóbbit teljeaitette, s most Pisszer János elnökké választásával feíaton várhatja az iparosság a iMtfllet minden irányú működését. Fried Salamon mintegy a zaiáó iparosság nevében kössön!ötte az uj elnököt és elhárította azt a vádst, mintha Pisszer, akit, mint emelkedett gondolkodása kulturembert ismer, vallás és vallásfelekezet köiőtt különbséget tenne. Nem osztja azt a felfogást, mintha a díszes tisztségre emelt iparcstársa antiszemita volna s megvan győsődve róla, hogy elnöki működése neki fog igazat adni. — Ezekután Pisszer János elnök nagyvonalú szélss látókörre valló áttekintést adott aa iparosságot ma érdeklő problémákról és pregnánsan körvonalazott közgazdasági felfogása nagyszabású értekelése folyamán sürü és lelkes éljennel találkozott. Az iparosság fejlődése szempontjából oly biztató a csonka országra hazafíasan utaló programmadái után, amelyet lapunk hasábjain egész terjedelmében közölni fogunk, a mind ín mozzanatában impozáns közgyűlés az elnök lelkes éltetésével ért véget. Az Ipartestület elnökének székfoglalója. Nyíregyháza, október 30. Saját tudósítónktól. Pisszer János a Ipartestület uj elnöke magválasztása után nyvmban elnöki székfoglalóban nyilatkozott az aktuális ipari kérdésekről. A minden iparost közelről érintő székfoglalót sorozatos cikkekben közöljük. Pisszer János a következőket mondotta: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Igen tisztelt közgyűlési Amikor szíves megtisztelő bizalmukból az elnöki széket elfoglalni szerencsés vagyok, elsősorban köszönetet mondok azokért a lelkes hangokért, amelyek csekély személyem kitüntetése végett hangzottak el. Ezek bátorítanak és biztatnak a nekem jutott kitűntető, de egyben komoly és nehéz feladatok teljesítésénél. En ugy látoai, hogy az Ipartestület, mint az ipari társadalom hivatalos képviselete, az 1884. XVII. t. c-ben oly szerencsésen van megalkotva, a törvény szellemében szerkesztett alapszabályok annyi módját és alkalmát nyújtják az iparosság egyetemes érdekei védelme és előbbrevitelének. hogy akkor, amikor első ízben vagyok sserencséi innen az elnöki székből az I. T. Közgyűléshez szólani, talán legfontosabb útmutatómnak kell tekintenem az ipartöreényt, és a testületi alapszabályokat, amelyeknek szigorú betartása kell, hogy vezérelvül szolgáljon minden cselekedetünkben- Én ezekhez kívánok alkalmazkodni, az ezekben lefektetteknék a legszigorúbban érvényt szerezni. Hosszú idö óta vagyok szerencsés hozzászólhatni ipari vonatkozású kérdésekhez. Min dig azt valló tana és mindig azt hangoztattam, hogy az ipartörvény nem annyira rossz, mint | amennyire immár 38 éves múltja alatt is, sajnálattal kell megállapítanunk, ezt a törvényt, ennek szellemét még ma sem ismerik. Az uj ipartörrénytöredék még életba léptetve nincsen, annak végrehajtási utasítása ma még ismeretlen. Máris hangzanak felszólalások, amelyek az uj ipartörrényt is hibásnak ítélik. Ka nem kívánok most erre a területre térni, de jelezni kívánom, hogy bennünket a régi törvényből megmaradó részből és az uj törvényből csak ások az intézkedések kell, hogy irányítsanak, amelyek alkalmasak arra, hogy csonkahazárk iparát fejlesszük, azt megerősítsük és az idegen ipari termékek versenyével szemben helyállókká tegyük. Minden, ami törvényekben ennek gátat állíthat, azt mi sem tekintjdk hazánkra, iparunkra fontosnak és azok ellen mindenkor készek leszünk sikra szállani, A magyar ipar gondjai közé a békeszerződés njabb gondot plántált, amikor a nemzetközi munkaügyi hivatal szervezetét igyekszik felállítani. Bennünket erősen kell, hogy' érdekeljen ez, mert hiszen rólunk fognak ebben a munkaügyi szervezetben határozni, anélkül, hogy ismernék hazánkat, annak iparát. Nekünk tehát éber tigyelemmel kell kisérnünk minden, az ezzel összefüggő intézkedést és mozzanatot. Da Igen Tisztelt Közgyűlés, talán minden kérdések között elsősorban érint bennünket hazánk gazdasági élete, azok a hányattatások, amelyeken most esünk át. Ezek között, a magyar iparra igen fontos és súlyos feladat vár. Nekünk most kell oda fejlődnünk, hogy leküzdhessük az idegen versenyt, hogy honfitársaink valóban magyar ipari termékekkel lehessenek ellátva. | Hogy ezt elérhessük, szükséges, hogy itt a Testületben ismerettprjesitő előadások tajtas • Hassak, amelyek alapot adhatnak tovább fejlődésünkhöz is. Nap-nap mellett lehetett a múltban is hallani és olvasai a különféle egyesületek és érdekképviseletekben tartott előadásokról, egyes, az illető érdekeltségeket kötélről, sőt létérdekükben érintő kérdésekről lefolytatett tanácskozásokról, alapos vitákról. Amenynyire örvendetesen olvashattunk ezekről, olyannyira csodálkoznunk kellett, hogy hosszú éveken, sőt, talán évtizedeken keresztül, arai Testületünkben ilyen összejövetelek meg nem tartattak, as iparosság a legelemibb kérdésekben is tájékozatlanul maradt. Hiszen nem kell egyébre hivatkoznom, mint arra, hogy a forgalmi adóval kapcsolatban, a pénzügyigazgató ságnál ez iparosok valóságos sort áUanak hogy a büntetéseket lefizethessék, holott pedig, lm kellőleg tájékoztatva voltak volna, ez a sorállás és a büntetéspénzzekkel járt károsodás elmaradhatott volna. Nokünk tehát feladatunkat fogja a jöv5ben képezni, minden olyan mozzanatnak az iparosság köztudatába vitele, amely szorosan összefügg az ipar gyakorlásával Ha a megélhetés gondjai közepette figyelemmel kisérjük a munkásmozgalmakat, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy sok esetben m&ltánylandók azok a törekvések, amelyek e moz galmskat előidézik. Oda kell hatnunk, hogy a jogos kívánságok teljesíttessenek, de egyben arra is kell törekednünk, hogy az önálló ipa rosok jogos és méltányos igényei is kielégítést és elismerést nyerjenek. Most, amikor mindanynyian a drágulás után igazodhatunk csnpán és amikor semmiféle kereskedelmi gondosság, amelyet a törvény előír, nem alkalmazható hatásosan, mert a ma kalkulációját halomra dönti a holnap, szükséges, hogy egy testként álljon testületünk minden olyan szakma mellett, amelynek a magrendelőkkai szembsn jogos igényük van. Mert az lehetetlen, hogy akkor, amikor & kalkáláeió nem nyugszik szilárd alapon, elhagyatott legyen bármely szakma is, amely a maga egységárait bjtartani nem tudja, ha közszállitásról, vagy akár magán személyeknek •aló szállításról is van szó. Ezeknek és a naponkint is előforduld különféle kérdéseknek ezakmánkínt való megtár gyalásárs, életre kell hívni a még meg nem alakult ssakcsoportokat Ezek a szakcsoportok tartsanak ütéseket, ez üléseken aktaáliSc az illető ssakmát és az általáno? ipari kérdéseket is érintő tárgyak kerüljenek alapos megvitatás alá. amikor is a szaktársak egymással érintkezvén, egymás gondolatainak kicserélésével a kölcsönös érintkezéssel kell, hogy létrehozzák a azak úa kartárs! együttérzést, a közös cél eléréséhez szükséges meleg kartársi szeretetet, amelynek ápolása, eddig leg&libb hiányzott a testület müköfiéiébsn A régi ipartörvény egy üdvös intézkedése nem nyert még ma sem alkalmazást Nyíregyházán. Ez az iparhatósági megbízottak intézménye. Az iparhatásági mégbizottak feladata volna megtekinteni a gyárakat és és műhelyeket, megvizsgálni, hogy vajjoa jogosak-e azok a panaszok, amelyeket az illető szakmák és műhelyeik ellen felhoznak; jé tanácsokkal, felvilágosításokkal szolgálni a napi munkában és gondok között fáradó iparostársaknak, akiknek talán idejük sincs, hogy a misd gyakrabban felmerülő különféle rendeleteket és utasításokat kellő figyelemre méltathassák. Ezeket az iparostársakat kellene az iparhatólági megbízottaknak kellő útbaigazítással ellátni, őket sokszor a közős érdekű kérdésekre figyelmeztetni, általában mindazt megtenni, amit a kőilegalitás az iparostársakkal szemben benső melegséggel előir. Ipartestületünk tanácskozó terma kell, hogy találkezó helye legyen az ügyek iránt érdeklődő tagtársaknak. En ugy gendolom, hogy a szakirányú lapoknak ott kellene feküdnie a tanácskozó asztalon, hogy az, aki felvilágosítást keres, m&ga is találjon ilyent Ismerje meg a szakirodalom termékeit és mindazt, ami ezzel kapcsolatos. kedden 7 és 9 órakor a Városi Színház flozgóban