Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-28 / 246. szám

1822. 28. A gyáripar és kézműves­ipar meghatározása. Ez a kérdés egyike a legfogasabb kérdé­seknek. Az ipartörvény módosításának tárgya­lása során merült fel és vita tárgyát is képezte anélkül azonban, sogy minden iparágra egyaránt illő kielégítő megoldást lehetett volna találni. A 18-ik század teoretikusai naiv kísérletet tet­tek az elhatárolásra, amikor azt mondották, hogy: ,,gyár az az üzem, melyben tűzzel és kalapáccsal", — kézműipar pedig az, „melyben csak kézzel, — tüz és kalapács nélkül dolgoz­nak". A gyáripar és a kézművesipar meghatá­rozása pedig igea fontos, mert a nemsokára életbe lépő 1922. XII. t.-c. megtiltja, hogy jogi személyek képesítéshez kötött ipart a kézműves iparűzés keretén belül űzzenek. Azokat a jel­lemző ismérveket, melyek a gyári jelleg meg­határozására szolgálnak, a tételes jog mindig a közgazdaságtantól kölcsönözte. Hol az volt a döntő az eddigi meghatározásoknál, hogy a termelés technikai berendezkedése milyen, hol pedig, hogy hány munkással dolgoznak. Befo­lyásolta még az elhatárolást az eladás, az áru sitás rendszere, továbbá az is, hogy a vállalatba íektetett tőke milyen nagy ? Minthogy egy olyan meghatározás, amely minden iparágra egyaránt ráillik, lehetet­lenség, épen azért arra kell törekedni, hogy a meghatározás rugalmas legyen Németországban igen érdekesen oldották meg ezt a kérdést. Ugyanis az esetben, hogyha vita merül fel, egy üzem kézműves jellege illetőleg gyári jellege miatt, akkor a vita eldöntésére egy választott bíróság a hivatott, mely az illetékes kereske­delmi és iparkamarának és a kézműves kama­rának egy-egy megbízottjából áll, egy pártatlan közigazgatási tisztviselő elnöklése alatt, A magyar jogban eddig a munkás létszám és az üzem technikai berendezkedése döntötte cl, hogy egy üzem kézműves" jellegü-e, vagy pedig a gyáripar körébe esik. Kíváncsian várjuk a már elkészült miniszteri rendelettervezetet az uj ipartörvény életbeléptetéséről, hogy hogyan íogja megoldani ezt a vitás kérdést. A keres­kedelmi és iparkamarák álláspontja e kérdésben egyöntetüleg az volt, hogy merev szabályokba a gyáriparüzés illetőleg kézműves jellegű ipar­űzés körét önteni nem^tanácsos, mert iparágan­ként más és más a kritériuma a gyári üzemnek, illetőleg a kézműves jellegű ipar szokásos kereteinek. Szabolcsban ujabb földbirto­kokat vett igénybe az Országos Földbirtokrendező Bíróság. Nyíregyháza, október 27. A Nyirvidék tu­dósítójától. Az OrsíÉgos Főldbiríokrendezö Bíróság ujabban ismét több .földbirtokot veit igénybe a földbirtokreform végrehajtása céljából h megváltási eljárást a Biróság ezalkalomsial e kővetkező szabolcsvármegyei birtokokra ren­delte el; Nyirábrány község határában: Fned­Ignác, Bernát Mórnó, Tatár Borbála, Friscmann Józsefné ^birtokára. Nyirtét községben : Dr. Harittein József, Hírstein Sándor és neje Klár Samu és neje, továbbá Csengery Maye? Sá­mual birtokára. Nyirgebe kössógben Bemczfcy Ádámné birtokára. A Horthy inségakció nyíregyházi helyi bizottsága megkezdi működését. A városi szakosztályok tárgyalták az i&ségakció lebonyolításának kérdését Nyiregyhfza októbsr 27. A Nyirvidék tu dősitőjátó!. Megirta a Nyirvidék, hogy városuakaa is megtörtént az első lépés a Horthy inségateció megindítása erdekében. A város képviselőtestü­lete utasította a tanácsi, hogy dolgoszon ki e tárgyban megfelelő jsraslatot. Az ebből a cél bői öiszehivotí értekezlet, amelynek lefolyáífá­anaak idején közöltük, kidofgozta az akció tert vét, amelynek alapgondolata a jótékonysági pótadó kivatéso. Ezt a tervet a városi szak­o«aíáíyok ülésén Dr. Szentpétery Eadrs h pénz­ügyi tanácsos terjssztette elő s a javaslat gon­dos mérlegslés és élénk eízmecisre tárgyát képezte as ülísen. Külöaöaen Dr. Kovách Elek foglalkozott részletesen a megoldás módozatai­val s a szakostályi üléseken Isialakult javaslat ís keddan délut&n városi közgyü'.ésen kerül el­fogadásra A pötadóban való kivetés megmarad alap elvnek A főelv az, hogy minden ptos az ál­lampénztárba folyik ma;d be, oanan a ban­kokba körül s a fő apán elnökletével működő elossfó bizottság határozata szerint jut rendel­tetési helyéra. A város határozatában lévő ide­gen birtokosok is fizetik a« ins§g&dőt, mert a városhoz tartozás összes előnyeit élvezik Öt hold'gj adómentesek a birtokolok, a kereseti adónál pedig 50 korona a minimum. Nemhísz­sztík, hogy lenne olyan betegaíe^ önző, aki azt firtatná, van e jogi alap a jótékonysági adó kivetésére Az emberbaráti kötelesség pa­rancsa erősobb & törvényes kereteknél. Aenak msr igazán nincs szive, aki a kor­mányzó bivó Bzavár* sem tud áldozatot hozni. Aki a pótadó alapjául szolgáló cimek egyikén sem fizetne az inségakció javára pót­adot, sz egy erre a célra kiküldött bizottság elbírálása alá kerül. Ez a bizottság esetenkint állapítja meg, kinek mennyit kell inségaVcióra adózni A nem a tulajdonos által használt föld után az fogja fizetni az imégadát, »ki jelenleg a föld jövedelmét élvezi. Egyháai földek után nem fizetik ezt a pótadót. A szakosztály elfogadta bz inségakció végrehajtására javasolt bizottság névsorát. Szabolcsi tanítók gyűlése. Viharok a tisxtujitássáL Pártokra szakadt a tanítóság. — Ctak az Otthon és st Szabolcsi Tanitó egyesitheti. — Eí évnek is, mint a multinak, & tanító gyüiés napja volt az első komor napja; mintha már a nap is behunyná szemét a sok elégedetlen tanitó láttára kik jönnek az ősinek papiroson megénekelt „ködszekerén", hogy az­tán: köd előttem, köd utánam módjára tűnje­nek el minden maradandó nyom nélkül. A Szabolcsvármegyei Általános Tanitó­Egyesüht f. hó 26-án csü'örtökön d. s. fél tízkor kezdte mfij? a HimnusBsal a megyehása nagytermében XXXIII rendsa, da Iefolyssában rendkívülinek is mondh*tó közgyűlését. Kubactka István elnöki megnyitójában a tanítóság neaxzoiujjáfclkotó munkásságára emel­kedett szavakban mutatott; m»jd a Hiszek­eggyel fejezte be ar újraépítés munkájában az összetartásra buzdító végszavait. Etnöki előterjesztés előtt üdvözölte Benkő András kir. tanfelügyelőt tanügyi ssüködésének 30 éve betöltése alkalmából, ki a megemléke­zés szavait a visszap Hántásból meritett lelke sités szavaival viszonozta a lelkes éljenzök tapsai mellett Ezefeután köszönet szavaztatott Mikecz litván aliepánnak a terem átengedé­séért, továbbá ugyancsak az alispánnak és Tcth László aljegyzőnek a főiskolai tanulókról való atyai gondoskodásukért. Szabó Pal indítványára köztetszés nyil­vánítás mellett választatott msg Benkő kir. tanf. as egyesület tiszteletbeli elnökévé. Elnök jelentősének megtétele hozzászólá­sok utan jelölő bizottság küldetett, korelnökké Orsovszky Gyula választatott meg, ki azonban az egóss eljárást alapszabályeilenes és inkor­rektnek minősítvén, a volt tisztikart a még | hátralevő egy évig. a tisztújítás idejéig az ű^yek továbbvezetésére szólítja a hílyeslő és ellenző közbekiáltások között A kedélyeket lecsillapítandó, Kubacska elnök a választmány előtt tett lemondó kijelentését megismétli, ugyancsak Vargha Ferenc alelnök is. Szabadelőadás Olaszországról. Aa izzó kedélyek haDghullám?inak hatal­mas fogója akadt Thurámzky Károly Olaszor-j Bság népének szokásáról, termésseti szépsé­geiről, műemlékeiről markáns vonással adott szabadelőadásábtn. A szimpatbia és a magyar \ olasz barátság felkeltése, illetve megerősítése mint cél lebegett az előedó előtt, melynek szo'gíiktában szónoki ügyességgel allitotta az érdeknek ós érzelemnek szála t Kossuth, Türr, Garibaldi vállain át s ragadta ki a történelmi msgkípó mozzanatok kapcsait. Bemutatta a h&boru előtti olasz népet, mert hiszen a háború mindenütt kiforgatta a nép hagyományos szo­kásait. A szabadság, természet szerető, műre­mekeket beciülő, heves vérmérsékletű, bohím életet élő olasz népet felvonultatta faraangi dominójában ia — mert az olaiz a íarsangnsa él — ép ugy külön a nőt a maga jellegzetes frizurájával, mellyel csak as spró h'rdetést pótló japán nő frizurája vetekedhetik. Azolasn városokat elvonultetva megpihen Nápolynál, hogy szépségén elragadtatva ez olasszal moadjs: Nápoíyt látni és maghalni! Kousuth kultuszá­nak még mindég hódol az olasz nép, as ér­dekközösség ia táplálja ezt, tebát bizalommal fordulhatunk e néphez. Tekimelüak az olasz égbolton reménycsi lagot lát, a golgotai szen­vedésen át tisztubabb eget, melyen a letdur­giából kiemelt nemzet túladhat a hallhatat­lanság felé, Az ifjúság irredenta szellembe való nevelését hangsúlyozva: „Extra Hungáriám non est vita" . . . szólással fejezi be tapsvihar közt ismertető előadását. Énektanítás Az énektanításnak uj módját bemutatandó, célszerűnek tartott®, as előadó, Bán Lssjos kis­várdai ig. tanitó a bevezetében aat a azéles talapzatot megadni, melyre eztán as előítélet­ből és elfogultságtól meat3n vélte módszeré­nek a megillető halyét adni Minden ujitó szá­mit a tanítói koozervfttmsmusra, igy, mint ezalkalommstl is tőrtént, a hkicsinyiés megnyí­ktkozlsa már nem hat as újság ingerével. Az, ki 30 évig foglalkozott az énektanítással, bizo­nyara szert tett v&!»mi foiásra, mely a mun­kát — mint a tények is igazolják — kevés fáradsággal sikeressé teszi, ötféle szemléltető kép mutatta a különböző bangfcöiökei. Játék létrák fehér, fekete fokain mímelte a hango­kat, bemutatva aa énektanításnál is hasznave­hető fonomimikáf. As uj módszer mindenesetre fifyslmat, érdeklődést kiván, mer; enélkül tö­kéletssitéa nem lehat, Figyelmet érdausélnsk sz előadónak ds (szerzeményei is. A a előadó tü­Ma szenzációs uj műsor a Modern Kabaréban.

Next

/
Thumbnails
Contents