Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-22 / 241. szám

2 IMYÍMWÉ®:, 1925. október 22. A Gazdaszövetség gyűlése. A földadó buzaéríékben való fizetésének és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek az ismertetése. — Aki egy évre búzában kivetett földadóját t. évi október 3í-ig egyszerre kifizeti, annak az adójából a kincstár egyhuszad, egy ötöd és egyharmadrészt elenged. A gazdaszövetség f. évi október hó 15-én vasárnap délelőtt 11 órakor saját otthonában gyűlést tartott, amelyet Paulusz Márton elnök nyitott meg, s több tárgy ismertetése után a nagyszámban egybegyűlt gazdaközönséggel közölte, hogy a gazdákat igen közelről érintő uj földadótörvény ismertetése céljából sikerült megnyerni Heringh Andor p. ü. tanácsos, földadónyilvántartási biztost akit előadásának megtartására felkért. Tekintettel a tárgy közérdekű és aktuális voltára olvasóközönségünkkel az előadás anyagát kö telességünknek véljük ismertetni. Heringh pü. tanácsos igen tömör és népies, könnyen érthető példák bemutatásával kapcsolatos és a gazdák figyelmét mindvégig lekötő előadását azzal vezette be, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítása céljából a kormánynak kötelessége volt különféle uj bevételi forrásokról gondoskodni, valamint a meglévő adókat a mai gazdasági és kereseti viszonyokhoz képest módosítani, illetve a régi adókulcsokat felemelni. Ezt nemcsak az állam, hanem a polgárok érdeke is ugy parancsolta; mert ha a pénzügyi kormányzat az állami kiadásokkal szemben, az állami költségvetésben megfelelő fedezetet tud bevételként felmutatni, szóval a deficitet megszünteti : ez állami hitelűnket, pénzünknek értékét, vásárló erejét emeli, azt állandósítja, megszilárdítja, melynél fogva a gazdasági helyzet mai bizonytalansága is megszűnvén, nem leszünk kitéve annak az immár tarthatatlan helyzetnek, hogy sem a gazdaságunk, sem az üzletünk, sem a háztartásunk reális alapon nyugvó költségvetését még egy hónapra se tudjuk megcsinálni az örökös árhullámzás miatt. Az uj földadótörvény — az 1922. évi XXI. t.-c. — szintén egyike azoknak az adótörvényeknek, amelyek az előadott célt vannak hivatva elősegíteni. A földadót, illetve annak a kulcsát, amely a háború előtt, sőt az alatt is nagyjában véve megfelelt a föld jövedelmezőségének, meg kellett változtatni, hozzá kellett formálni az élethez, a föld mai jövedelmezőségéhez, hogy a gazda is elősegítse a pénzügyi kormányzatot a közteher viselésének a jövedelem arányában való vállalásával a kitűzött nagy cél elérésében, amely gazdasági konszolidációnk legeslegelső feltétele. Felhívta a hallgató közönséget arra, hogy figyeljenek előadására, amelyet ugy fog megtartani, mintha azt egy családnak tartaná, és aként, hogy minden egyes pont után hozzászólhassanak és mindazokat az aggályokat, amelyek netalán egyeseknél az uj földadót illetőleg fennforognak, az adandó felvilágosítás és vita utján eloszlassa. Ezután sorra vette a törvény azon intézkedéseit, amelyek az adózó közönséget érdeklik. Elmondta hogy a földadót az uj törvény buzaértékben rendeli el kivetni, amely ugy történik, hogy a gazda földbirtokáról készített kataszteri birtokiv összes kataszteri tisztajövedelme után ugyanannyi kgr. és dkg. búzamennyiség lesz egy évre kivetve földadóban, mint amennyi korona és fillér a kataszteri tisztajövedelem. Például : a Nagy János 3 hold 895 négyszögöl terjedelmű földjének a kataszteri tisztajövedelme a birtokiv szerint 23 korona 33 fillér. Ez után a földadó tehát 23 kgr. és 33 dgr. buza lesz. Az igy kiszámított földadót nem búzában hanem a búzának az adófizetés idejére külön rendelettel megállapított értékére átszámítva pénzben kell fizetni. Ezt az értéket minden évnegyedben a következő évnegyedre az Országos Pénzügyi Tanács állapítja meg. Jelenleg kivételesen két évnegyedre, 1922. julius 1-től egész december 31-ig kg.-ként 80 koronában állapította meg ezt az 0. P. T. E szerint Nagy Jánosnak, ha a buza ára kg.-ként 80 korona, fizetni kell egy évre 80-szor 23 kg. és 33 dgr. = azaz 1866 K 40 fillért készpénzben. Ámde a törvény azoknak az adófizetőknek, akik egész évi búzában kivetett földadójukat egész évre kifizetik október hó 31-ig, még adókedvezményt is nyújt. Még pedig ha a birtokiv szerint az egész birtok tisztajövedelme 50 koronánál és ennélfogva buzaadó kivetése 50 kgr.-nál nem több, a fizetendő buzaadó 30 százalékát, tehát majd egyharmadát elengedi az állam. Ha a birtokiv szerint az egész birtok tisztajövedelme 200 koronánál és ennélfogva buzaadója 200 kgr.-nál nem több, a fizetendő buzaadó 20 százalékát, tehát az adó egyötödrészét elengedi az állam és végül, ha a birtokiv szerint az egész birtok tisztajövedelme 200 koronánál több s ennélfogva 200 kgr.-nál több buzaadót mutat, a fizetendő buzaadó 5 százalékát, tehát egyhuszad részét elengedi az állam. " j Pld. Nagy János a terhére kivetett 23 kg. 33 dkgr. buzaföldajdióját október 31-ig egész évre kifizeti. Akkor elengedi neki az államkincstár azonnal a 23 kg. 33 dkgr. buzaadónak a 30 százalékát, azaz 6 kg. 99 dgm. búzát. Levonva ezt a kivetett 23 kg. 33 dgm. búzából marad 6 kg. 99 dkgr. buzá adóelengedés, marad fizetendő 16 kg. 34 dgm. — Ezt 80 koronájával számítva kell fizetni Nagy Jánosnak 1307 K 20 fillért, kikerekítve 1307 koronát. Elengedett neki tehát az állam azért, mert október 31-ig a földadóját egész évrve és egyszerre kifizette: 559 K 40 fillért. Ellenben ha október 31-ig nem fizeti ki az adóját, ezentúl 2 százalékos adópótlékot kell neki fizetni a negyedéven ként esedékes adóhátralék után. PÍidl. NagyJános egynegyedévi földajdlója: 5 kg. 81 dg. buza. Ezt október 31-ig nagy János nem fizeti ki. Kifizeti november elsején azonban az egész évi földadóját. Az 5 kg. 84 dg. buza után 2 százalék pótlékot fizet, amely 12 dgr. Ezt hozzáadva az évi buzaad ójához 23 kg. 33 dgr-hoz, a fizetés alapja november hó első napján 23 kg. 45 dgr. buza. Ennek az értéke kg-kint 80 koronával számítva 1876 K. Azért tehát, mert Nagy János uram saját jól felfogott anyagi érdekét elhanyagolta s mert a kedvezményes adófizetés határiidéjéig, október 31-ig nemtörődömségből, vagy félrevezetése miatt az adóját nem fizette ki, magái 569 koronával károsította meg. Bebizonyította ennek kapcsán az előadó azt is, amelyet minden értelmes, gazdaember is beisjmer, hogy az uj földadó a békében fizetett földadóinál aránylag sokkal kevesebb. Mert, ha Nagy János földjét vesszük alapul, amelynek a kataszteri tisztajövedelme. 23 K, 33 f, lennek a földadója békében .volt 20 százalékos adókulcs mellett az utána járt általános jövedelmi és országos betegápolás^ pótadóval együtt 6 K 09 fillér, amely megfelelt a békebeli átlagos mélermázsáwkénli 20 koronás búzaár mellett 30 kg 45 kgr. búzának. Ezzel szemben Nagy János, ha október hó 31-ig befizeti egész évi adóját, csak 16 kg és 34 dgr. búzát fizet be adóba, azaz 14 kg. 11 dgr.-mal kevesebbet, mint amennyit békében kellett fizetnie. — Ez százalékban kifejezve annyit jelent, hogy a kisgazda 46.4 százalékkal s ha a fizetés alapjául vett 80 K-ás búzaárat szembeái Ütjük azzal, hogy ma a gazdaember a búzáját 11400—11600 K-ás métermázsánkénti árbain értékesítheti, 50 százalékkal, tehát a régi adó felénél is kevesebbet fizet. A gazdaközönségnek tehát kárt okoznak és a gazdaközönség érdekeit egyáltalában nem szolgálják azok, akik ezzel a megdönthetet'en, számokkai igazolt lénynyél szemben a gardákkal azt akarják elhitetni, hogy ez az adóteher súlyosabb, mint a békebeli földadó volt. Előadó kétségtelenül beigazolta, hogy ez nem áii es az uj földadó törvény olyan kedvezményt bizlosjlolt az adófizetésnél az adózóknak, amely a más foglalkozásúak részére az adóztatás terén nines biztosítva. A földadó uláin állami pótadók nem szedhetők. Ezenkivül előadó felemiitette, hogy; az esetben, ha a kalászos terményeket oly elemi csapás (jégeső, árviz, rovarkár, tartós szárazság stb.) éri, amely egész nagy összefüggő területekre, több község határára, illetve az egész bécsi őjárásra kiterjed és oly általános jelieggel bir, illetve ennek folytain az átlagon jelentékenyen aluli, szembeszökő rossz termés következett be, amelyet más mezőgazdasági jövedelem sem képes az illető gazdasági évben pótolni, a miniszter az összes érdekelt községek birtokosainak az adóját arányosan leszállítja, ha az elemi csapást a községek együttesen, az aratás megkezdése előtt legalább 15 nappal előbb bejelentik s ha ennek alapján eljáró becslőbizottság és az illetékes mezőgazdasági kamara a földadó leszállítását javasolja. Ezenkivül a most is érvényben levő 19Ö9. évi XI. t. c. 36. szakaszában foglalt káresetekben a birtokosok egyenkint is kérhetnek adóelengedést, amelynek mértékét az eljáró kárfelvételi bizottság állapítja meg. _ Kiterjeszkedett előadó végül arra is, hogy a mivelé&i ág változásokat (szántóból legelő lett, legelőből szántó, szőlőtelepités, erdőirtás, erdőültetés, rét és kertté való alakítás, a mivelés alatt álló föld beépitetése házzal stb.) ezen tul a változás bekövetkezéseinek a napjától számított 30 nap alatt be kell jelenteni. Aki elmulasztja a bejelentést, a változást hivatalból — azaz bejelentés nélkül — hivatalos kataszteri közeg állapítja meg és ez esetben a változás napjától kezdve a felvételig, illetve a változás megállapításáig az előírandó adószaporulat 25 százalékát, azaz egynegyedrészét köteles büntetésül megfizetni. Heringh pü. tanácsos előadásának befejeztével, amelyet a gazdaközönség általános figyelemmel hallgatott még és a melynek eredményeként meglátszott, hogy a gazdák a rájuk nézve előnyös kedvezményes fizetésj feltételekkel teljesen tisztába jöttek, azt megértették felkérte a gazdaközönséget, hogy Kié a gtjerek ? c. Tábori bohózaton egy óráig nevethet a Modern Kabaréban. Teljesen uj műsor. Uj műsor.