Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-21 / 214. szám

Dr. Hébelt Ede nemzetgyűlési képviselő, volt eperjesi jogakadémiai tanár fegyelmi ügye A tiszai ág. h. ev. egyházkerület törvényszéke kedden délelőtt 11 órakor tárgyalta másodfokon a fegyelmi pert Nyíregyházán. A törvényszék az elsőfokon hozott Ítéletet helybenhagyta. Nyíregyháza, szeptember 20. Sajái tudósítónktól . Nagy érdeklődés kiséri országszerte annak a fegyelmi pernek a lefolyását, melyet fölöttes egyházi főhatósága lett folyamatba a proletárdiktatúra bukása után dr. Hebelt. Ede volt eperjesi jogtanár ellen. A különösebb érdeklődést az a tény váltotta ki, hogy amint az köztudomású, dr. Hebelt Ede ma az ország törvényhozó testületének a tagja. Elsőfokon a legközelebb mull IUIpokban tárgyalta az ügyel a hegyaljai ág. h. ev. egyházmegye törvényszéke, ahonnan felebbezés folytán a kerületi törvényszék elé került a pör. A másodfokú fegyelmi hatóság kedden dléielőtt 11 órakor ült össze Nyíregyházán s ítélkezett dr. Hebelt ügyében. A tárgyalásról tudósítónk a következőkben számol be: Az egyházkerületi törvényszék dr. Zelenka Lajos h. kerületi felügyelő és Geduly Henrik tiszakerületi püspök, mint kerületi törvényszéki elnökök elnöklete mellett ülésezett. A törvényszék birái voltak egyházi részről Paulik János nyiregyházi és Duszik Uajos mísjdolczi lelkészek, világi részről dr. Galánffy János 'és báró Buttler Sándor, a tanítói kar képviseletében Pataky Lajos és dr. Foltin Endre a törvényszék jegyzője. Dr. Zelenka Lajos mint előadó ismertette az ügy állását.,* az összes iratok tartalmát s az elsőfokú biróság Ítéletét, mely dr. Hebeit Edét állásának elvesztésére ítélte. A teljes részletességig menő s több mint egy órán át tartó előadói ismertetés után a biróság zárt ülésben hozta meg ilé:etét. Az ítéletet háromnegyed 2 órakor hirdette ki a törvényszék elnöke. A törvényszék dr. Hebelt Edének az elsőfokon hozott ítélet ellen emelt azon alaki kifogását, melyben mentelmi jogának figyelembevételét kéri, elutasítja s az el sőfokon hozott ítéletet helybenhagyja. — Bűnösnek mondia ki dr. Hebelt Eltíét az Egyházi Alkotmány 324 szakaszának c. d. és h. pontjaiba ütköző cselekmények elkövetése miatt, melyeket azáltal követett el, IjOgy mint az eperjesi jogakadémia nyilvános rendes Latiára a proletárdiktatúra rendszerébe beilleszkedett s a proletárdiktatúra által fenntartott Marx — Engels mimkásegyetemen előadói állást vállalt, a hol a munkás elvtársakat jogi ismeretekre (' oktatta. Bizonyíték ugyan nem volt a Ü törvényszék kezében arra vonatkozólag, hogy miket mondott előadásában Ölr. Hebeit, azonban miveí e munkásegyétein közvetlenül a népbiztosság rendelkezése alatt állott s annak intenciói szerbit taníthatott, Hebelt Ede dr. is ennek megfelelőleg végezte feladatát. Bűnösségét állapította meg a 194. szakasz C. pontja alapján is, amely előírja, hogy a magyar haza iránt hűséggel tartozik az egyház által fenntartott főiskola minden tanára. Bűnösnek találta abban, hogy bár letelt szabadságideje, melyet egyházi felettes hatóságától nyert, továbbra is Budapesten maradt, hogy megszerezze magának az egyetemi tanári széket, mely tulfüLött ambíciójának legfőbb vágya volt. Ugyancsak elmulasztotta a jelentkezést az 1919. szepl. 1-én megkezdődött tanév elején is. hanem amint maga is jelezle, mivel tudta, hogy vizsgálatot kell kiállania a rendváltozás következtében, levonva a konzekvenciákat, önhatalmúlag szabadságolta magát. Bűnös volt abban, hogy, mint evangélikus jogtanár a proletárdiktatúrától állást vállalt, mely jogtanári állásával nem fért össze. Ezeknek alapján a kerületi törvényszék helybenhagyta az elsőfokú biróság Ítéletéi s egyben kötelezte a felmerüil eljárási költségeknek a megfizetésére is. Az ítélet indokolásában kiterjeszkedik a biróság dr. Hebelt Ede vallomására, melv adatokat szolgáltat arra, hogy önhatalma szabadságoltatására az vezette, hogy a népköztársaságtól katedrát nyerjen. A magyar nemzet érdekei ellen Cselekedett akkor, midőn az északkeleti tót hazafias mozgalmat radikális szempontból fogva fei, ferde színben igyekezett feltüntetni s mintegy bevádolta a népköztársaság kormánya előtt. Enyhítő körűimének büntetlen előéletét, sulyosbilónak pedig tanári állását, intelligenciáját,törekvéseit, a bűncselekmények halmazatát vette a biróság. . Az ítéletet negyvennyolc órán belül kézbesiti a biróság dr. Hebeltnek, hogy Í

felebbezés esetén az október hó 12-én Budapesten tartandó egyetemes közgyűlés alkalmával a legfelső felebbviteli egyháí zi törvényszék is meghozhassa ítéletét dr. Hebelt Ede perében. Hogyan oldható meg a szegény diákok főiskolai tanulmányainak kérdése ? Főiskolai hallgatók felvétele a m. kir. honvédségbe. Nyíregyháza, szeptember 20. Saját tudósítónktól . Az uj tanév közeledtével súlyos gondot okoz főként a középosztályba tartozó szülőknek, hogy, középiskolát végzett fiaiknak további neveltetéséről miként gondoskodjanak. A mai megélhetési viszonyok mellett bizony a középiskola elvégeztetése is nagy áldozatokat kíván meg a szülőklől, a tanulmányoknak valamely főiskolán való folytatása pedig úgyszólván legyőzhetetlen nehézségek ele állítja a középosztálybeli szülőket Elég 1U csupán a lakáskérdésre • és ruházkodásra utafni, az élelmezésről ne is beszéljünk. Van ugyan számtalan diákjóléti intézményünk, azonban korlátolt anyagi erejük folytán azok működése aránylag szűk térre szorulhat. Nem egy szülő kénytelen ilyen körülmények között azzal a gondolattal foglalkozni hogy eredeti terveit, szép reményeit félre téve, fiának továb1922. szeptember 28. lWWlÜUI*ÉlC bi tanitlatásáról lemondjon s őt valamely gyakorlati pályára adja. Bámulatos, hogy a szülök eme gondjaik közepette a további la nitlatás egy kínálkozó végtelenül e'őnyös módjára nem gondolnák Közérdeket szolgálmik tehát akkor, amidőn a szülők figyelmét erre a neveltetési módra felliivjuk. Az önkéntes jelentkezési rendszernek a m. kir. honvédség kiegészitési rendszeréül való bevezetésével hadvezetőségünk, kiválóan derék főiskolai ifjúságiinknak a katonai szolgálatra való vállalkozására módot kívánván nyújtani, az intelligencia nehéz helyzetét is méltányolva érdekes ujitást hozott be a főiskolai hallgatók katonai szolgálata tekintetében. "Nevezetesen lehetővé telte, hogy a katonai szófiaira jelentkező főiskolai hallgatók főiskolai tanulmányaikat katonai szolgálatuk tartam/? alatt szabályszerűen folytathassák, az előadásokat rendszeresen látogathassák, a tanuláshoz számukra Idő adassélf és vizsgáikat az előlri időben I Heh essek. A katonai szolgálatra jelentkezett főiskolai hallgató ily módon egy időben katona és diák is. Két kötelesség hárul ugyan reá, de két előnnyel is jár állapota. A katona diáknak nincsenek anyagi gondjai, nemcsak hogy teljes ellátásban részesül, hanem még a rendes katonai illetményeket is megkapja épugy, mint bármely. más katona s e mellett tanulmányait akadálytalanul, sőt teljesen gondtalanul folytathalja. Ez az a végtelenül előnyös neveltetési mód a középosztály fiai számára a melyre nem lehet eléggé az érdekeltek figyelmét felhívni, mert a honvédség létszáma a folyó év tavaszán tartott toborzás alkal mával nem volt teljesen fedezhető, másrészt a

z időközben keletkező hiányod a békeszerződés értelmében szintén pótolhatók, s igy a honvédség számára való toborzás jelenleg is folyamatban van, tehát ma is fennáll a lehetősége áxmak, hogy főiskolai hallgatók a honvédségbe belépjenek. Természetesen, mint minden ujitás, ez a rendszer sem volt minden zökkenés nélkül az életbe átültethető. Eleinte több irányban folytak kísérletezések. Az első kísérlet az volt, hogy a katonai szolgálatra vállalkozott főiskolai hallgatók az első katonai kiképzésben is tanulmányaik folytatása" mellett részesüljenek. Ez a kísérlet nem vált be, sem a tanulmányi sem a katonai érdekekel nem lehetett kielégíteni. Épp igy el kellett ejteni a középiskolai tanulóknak ugyainily feltételek mellett való felvételét is. A középiskolai tanulmányi renddel a katonai szolgálat semmi képen sem egyeztethető össze. A kísérletezések során azonban immár sikerült a megfelelő megoldást megtalálni. Mosi már csak érettségit tetl s tanulmányalkat valamely főiskolán folytatni Xiváno ifjak vétet nek fel katonai szolgálatra azzal a feltétellel, hogy a belépésüktől számított egy éven át kizáró^ lag katonaj kiképzésben részesülnek, az egy év leteltével azután katonai szolgálatuk további folyama alatt beiratkozhatnak a választott főiskolába, rendszeresen látogathatják az előadásokat, elegendő idő biztosíttatik számukra a tanú^égr© a „CorneviUei harangok".