Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-19 / 212. szám

'JíiiwmiM, 1922. szeptember 28. lWWlÜUI*ÉlC A román kultuszkormány elrendelte a nemzetiségi iskolák románositását. Bevezetik az összes iskolákban a románnyelvü tanítást. — Román minta iskolákat állítanak lel Nagyváradon, Kolozsvárott, Aradon és később Erdély összes iskolavárosaiban. Az Erdélyi Magyar Szövetség Kultur­bizotts ágának sürgetésére küldöttség ala­kúit arra, hogy Anghelescu román kul­tuszminiszterhez feliratot vigyenek az er­délyi magyar iskolák magyar tanitásnyel­ve ügyében. A küldöttség e hó nyolcadi­kán Bukarestbe utazott a memorandum­ma! és másnap megjelent a miniszter előtt neki átadta azt, Anghelescu válaszában csak annyi kedvezményt Ígérhetett az elé­terjesztelt felirat tárgyában, hogy megen­gedte azon tankötelesek részére, akik az 1922. január 30-ig magyar nyelven tanul­tak, középiskolai tanulmányaik befejezé­séig magyar nyelvű oktatásban részesülje­nek. A román kultuszminiszternek ez az engedménye, mint bukaresti tudósítónk je­lenti, szoros összefüggésben van azzal a már elkészített kulturtervvel, mely szerint megkezdik az összes csatolt területek né­peinek románositását és fokozatosan beve­zetik az iskolákba a román tanitásnyelvet. A terv végrehajtása már elkezdődött. — Először elrendelték az összes erdélyi és bánáti iskolákban a kötelező napi legalább egyórás román nyelv és irodalomtörténet tanítását. Nagyváradon Aradon és Ko­lozsvárolt román mintaiskolákat állítottak fel elemi és középiskolai tanításokra be­rendezve. A jövő tanévben elhatározott szándé ka a román kultuszkormánynak, hogy a csatolt területek összes iskoláiban a ro­mán nyelvű oktatást rendeli el és mint mellék tárgyat csak taníttatja nemzetiségi vidékenként az illető nemzetiségek nyelv­és irodalomtörténetét. A romáiiositás tervét természetesen az erdélyi és bánáti magyar színészetre is kiterjesztette a kultuszkormány. A szin­házvárosokban csak félszezon magyar színjátszást engedélyez, a szezon másik felében román szín társul katot telepit a magyar színtársulat helyére. Temesváron kezdték első kísérleteiket ezzel olykép, bgoy a magyar színtársulatot a telelt fél­szezon után Bukarestbe küldték 2 hetes vendégszereplési rekompenzációként. Az erdélyi magyar pártok nem sok reménnyel veszik fel a harcot a román kultuszminiszterrel ebben az ügyben, bár elhatározták, hogy sérelmeiket a Népszö­vestég nemzeti kisebbségek védelmi alosz­tályához fogják felterjeszteni jogorvos­lásra . mmmasaak Az ébredők nagy propaganda gyűlése Ujfehértón Héjjas Ivánt is várták. — Lendvay István, Tasnády Kovács, Horváth Géza, Kars fi Eörs. — A Nép és az Uj nemzedék tudósítói Ujlehértón. Nyíregyháza, szeptember 17. A Nyír­vidék tudósítójától . Ujfehértón, ahol tudvalevőleg kon­centrált tömegben laknak a galíciai beván­doroltak, napok óta nagy izgalommal Re­szellek arról, hogy vájjon mi is lesz vasár­nap. A népes község utcáin ugyanis plaká­tok jelentek meg, amelyek tudatták a la­kossággal, hogy vasárnap délután az EME budapesti elnöksége nagyszabású népgyű­lést rendez Uj fehértón, ahol az ébredők legtüzesebb harcosai élén maga Héjjas Iván is megjelenik. Az érthetően nagy feltűnést keltő plakáthir előzménye az volt hogy Ujfehértón, az adás-vétel, á spekulá­ció e klasszikus földjén a vármegye na­gyobb községeinek példáját követve az utóbbi időben erős szervező munkát fej­tett ki az ébredők csoportja. Agilis inté­zőbizottság alakult és az élénk agitáció vezérei Thrón László bizoLtsági elnök, Nyiry Lajos főtitkár, Kálmánczy lgnácz. Csajtos István földbirtokosok és többen nagy szervezetben tömörileLték a község egyetemi hallgatóit és gazdaközönségét. — Ennek a szervezetbe tömörülésnek volt központi szankcionálása a tegnapi közgyű­lés. Iiéjjes Iván nem jelent ugyan meg, de az ÉME vezérkarának neves képviselői közül lejött Horváth Géza alelnök, Lend­vay István író, Tasnády Kovács nemzet­gyűlési képviselő, Karsa Eörs. A főváro­si sajtó részéről Zsjrkav Kiss Károly, A' Nép és Kovachich Károly az Uj Nemze­dék tudósítói jöttek Ujfehértóra, ahol a debreceni, nagykállói. semjéni, dorogi, haj duböszörményi, bökönyi ÉME küldöttei is megjelentek. Délelőtt 11 órakor kezdődött a népgyűlés. — A nagyvendéglő előtti dést helyezte az ébredők megvilágításába. Jól tudja, hogy az ébredőket minídle­nütt gyanakvással várják, azt hiszik, hogy pokolgép kandikál ki zsebükből. Dicsőség­nek tartja, hogy ilyen kellemetlen ma­gyarokként fogadják őket a könnyen fe­lejtő magyarok. Ök nem felejtenek, az a jelszavuk: mint az oláhoknak: Cine min­tyel! — Ezután sorra veszi, mire emlé­keznek ők és az ébredők ideológiájával fejtegeti a zsidókérdést. Az ébredők vég­sőkig harcolnak azért, hogy Magyarország keresztény Magyarország legyen. Nem küzdenek pogrommal s ö a szeme sugará-• val se bántja a zsidókat, bele megy abba, hogy expresszvonaton hagyják el az or­szágot s még csomagjaikat is kiviszi az ál­lomásról. A numerus clausus indokolásánál utal a szabad Amerikára, áhof a különben de­rék, becsületes japánokat, ha nagyon el­szaporodnak hajóra rakják és hazateséke­lik. Beszédét azzal fejezi be, hogy ha van berniünk lelkiismeret, érezzük felelőssé­günket unokáink iránt és felszabadított Magyarországot adunk át gyermekeink­nek. Leudvay István beszéde után a Him­nuszt énekelték a népgyűlés résztvevői. A népgyűlést társas ebéd követte, a melyet az EME ujfehértói csoportja adott a vendégek tiszteletére a községháza nagy­termében. A banketten, ahol jelen volt (rergelyffy főszolgabíró és Bakos főjegy­ző is, több köszöntő hangzott el. Thrón László Horthy Miklósra, mint az első ma­gyar ébredőre mondott nagyhatású kö­szöntőt. Horváth Géza alelnök elmondot­ta, hogy amikor Horthy Miklós bevonult Budapestre, ő adta át neki az ÉME diisz­tagságáról szóló oklevelet. Az ujfehértói ÉME-t köszöntötte. Farkas Pál, róm. kath lelkész felszólalásában elárulta, hogy ag­gódva várta az ébredő-gyűlést, mert Sza­bolcsban az ébredők terror alatt vannak. Köszöni a pesti szónokok agitációját. — Tasnády Kovács méltatta Héjjas Iván in­trazigens magyarságát és védelmébe vette az istennyiláról szóló mondását. Leudvay István az ujfehértói úttörőket köszöntötte. A banketten a cigányok Tasnády Kovács beszéde után az Erger-Bergert játszották. Igy folyt le az izgalmasan várt vasárnap Ujfehértón. LtinyésiÉkalapoli nagr választékban a leg­olcsóbb árak mellett szerezhetők be Tóth Mária Nyíregyháza Vay Ádám-u. 7. Dr. RAJNIK PÁL tüdőbetegeket gyógyitó intézete Budapest, VII., Városligeti fasor (Vilma királyné-ut) 11'—13. sz. Rendelés d. u 3-tól. — Röntgen. — Qutrz-kezelés. Oltásos kezelés. — Mesterséges légmell. 3278-12 Luci Dórrá és Petrovtcb Szvetiszláv. hétfőn, kedden fellépnek az Apollóban l/a 7, 9-kor. GrLÚGK JENŐ | bntorárnhiiiábaii Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. «z. alatt Mélyen leszállított áron vásárolhat modern háló, ebédlő stb. berendezést és kü­lönféle bútorokat. 2367 Tudja, hogjy Hazudik a muzsikaszó? téren több száz főnyi hallgatóság gyűlt egybe, többnyire gazdák, férfiak, nők ve­gyesen. Eljött a gyűlésre sok tipikus ujfe­fyértói közvetítő is, hadd hallják, mii mon­danak róluk a pesti szónokok. A rendre a hallgatóságot körben körülforgó lovas és gyalogos csendőrök ügyeitek, nem is volt incidens, elbusullan lelkes éljenek ki­sérték a tüzes szavakat, amelyeket a tá­madotta*k csendes megállással, a derűsebb percekben kelletlen mosollyal fogadlak. A népgyűlés szónokai a nagyvendég­lő erkélyén helyezkedtek el, alioi Kál­mánczy lgnácz földbirtokos nyitotta meg a gyűlést. Az első szónok Tasnády Kovács nemzetgyűlési képviselő volt, aki a sza­bo lcsvármegyei szabadkőművességet, a mint kifejezte, a balthazárizmust, a zsi­dóság világhatalmi törekvéseit tette élés kritika tárgyává. Utána Karsa Eörs mon­dott lelkes irredenta beszédet, rámutatva a külpolitika biztató jelenségeire. A ju­goszláviának nevezett nagy csárdában •— mondotta nem fér meg együtt Sándor meg Györgye. M úszta fa Kemal nem törő­dik a trianoni papirronggyal és kardjára csapva azt mondja, inkább meghalunk, semhogy rab igában éljünk. Csak mi, gyász magyarok türjük tét leniül, hogy testvé­reink a koldusok kegyetlen kenyerét egyék. Hol az ősi virtus, az ezeréves di­csőség, a hires magyar kard!! Azért jöt­tünk, hogy fellángoljon az alvó tűz!! Itt, Isten szabad ege alatt Hadúr Szent nevére , esküszünk nem nyugszunk meg, mig ide­gen rabságban szenvedő testvéreinket fel nem szabadítjuk 1! Nagy éljenzés fogadta az izzó szava­kat, majd Leudvay István, a kiváló író mondott beszédet,, amelyben a zsidíókér-

Next

/
Thumbnails
Contents