Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-17 / 211. szám

1922 szeptember 17. 3 Nyíregyháza, szeptember 16. A Nyirvi dék tudósítójától. Szohor Pál főjegyző a városi képviselő testület megbízásából irt kérelmében Nyír egyháza város népesedését és lakosainak magyarosodását is támogató érvek gyanánt sorakoztatja fel a törvényhatósági jog elnyerése érdekében. A főjegyző itt ^zeket mondja: Az 1920. évi népszámlálás anyagát a m. kir. központi statisztikai hivatal még teljes egészében nem bocsátotta rendelkezésünkre s igy a város népességének szaporodását abszolút számokban egész a mai napig kitüntetni nem áll módunkban. De 1910. évtől visszamenőleg is olyan számokat kapunk, amelyek méltán erősítenek meg bennünket abban a hitünkben, hogy városunk lélekszáma alapján is jogosan törekszünk a törvényhatósági jog elnyerése iránt. Tegyük vizsgálat tárgyává a csonka ország területén fekvő törvényhatósági városok lélekszámát és az 1869-től 191 G-ig terjedő időre eső növekedést abszolút számokban. négy szárnyalt e téren felül és pedig első helyen Miskolcz, majd üyőr, Pécs és végül Debrecen. Ha önállóságra irányuló kérelmünk két évtizeddel ezelőtt a vármegye részéről támogatásra, a kormány részéről pedig meghallgatásra talált volna — nagyobb lehetőség nyilván a fejlődésre, anyagi erőink fejlesztésére és kulturális intézmények létesítésére — e téren is első helyen állanánk. Meg vagyunk győződve arról, hogy Miskolc, Győr, Pécs és Debrecen fejlődésére döntő befolyással volt a törvényhatósági jog korai elnyerése. Csonka országunkban a jelenlegi tényleges területi viszonyok között nincs különösebb jelentősége a népesség anyanyelv szerinti tagozódásának. Mégis szükségesnek látjuk felemlíteni, mert ez képezte a vármegye mindenkori tagadó álláspontjának legfőbb idokát. A városi lakosság nagy többségét idegen ajkúnak tekintette, hogy ezzel is erősítse az argumentumokat, melyek a vármegye í felügyeletét szükségessé teszik. A történeti részben már kifejtettük, hogy a mai Nyíregyháza szarvasi, csabai és orosj házi telepesekből fejlődött ki, akik idekölI tözésük idején tót anyanyelvű, de szivben-lé; lekben magyar érzelmű polgárok voltak. ! A nyírség áldott földjének szeretete csak nö; vette bennük magyar nemzeti érzelmüket, , melynek legfényesebb bizonyítéka., hogy úa: cára az 1868. év

1 XLIV. t.-c. 20. szakaszáj ban foglalt azon rendelkezésnek, mely sze; rint a községi gyűlések maguk választják , jegyzökönyvük és ügyvitelük nyelvét — soha Nyíregyházán olyan indítvány nem hangzott • cl, vagy eszme nem meri U fel, hogy a k\özségi ügyvitel és jegyzőkönyv nyelve más legyen, mint magyar. És az sem szenved kétséget, hogy a tótajku lakosság megmagyarositása ki zárólag a város és a városban lévő felekezetek érdeme s hogy ennek előmozdítására a vármegye soha semmit sem tett. az Nyíregyházának uj hetilapja van. Mepjelent az „Ábécé" Ma reggel egy friss helyilap köszöntött az olvasókra Nyíregyházán. Csodálkozással áthatott öröm fogadta. Szinte hihetetlen, hogy ma, az újságok haldoklása idején, fiatalos kedvvel uj lap vonuljon ki a küzdőtérre. Pedig valóság; a sportkörök, szinház, mozi, kabarészinpadi világban hittek a várvavárt »Ábécé« megjelenésében és ime itt van, a rikkancsok hirdetik a város uj hetilapját, az Ábécét. Erős akaratú, szenvedelmesen hivő, lelkes fiatal tábor vállalkozott arra, hogy megteremtse intenziven fejlett sportéletünk, művészvilágunk orgánumát, az »Ábécét«. A lelkes tervezgetést Vertse K. Andor, a Nyírvidék szerkesztője váltotta valóra. Szárnyra bocsátotta az Ábécét. Itt van kezünkben a friss lap első száma, "artalmában talentumosan gazdag, változatos, élénk, formájában előkelően stílusos. Az egyes rovatok élén Szalay Pál festőművész ötletes rajza sugároz meleg hangulatot. Maguk a rovatok sok intimitást, esemény-újságot tárnak az olvasóközönség elé, mely kitüntető szeretettel fogadta az uj hírmondót. Az Ábécé rohamosan lendülő városunk élethangja, mely visszhangot kell hogy ébresszen, támogatást kell, hogy kiváltson minden nyíregyházi olvasóból. A 1 jfv. viros DÖVP : Baja Debrecen Győr Hódmezővásárhely Kecskemét Komárom Miskolc Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár Léleísz^m Lélfik'zám '-hen l

u

Ii-b«n 18,169 20,709 46,111 90,153 20,035 42,589 49,153 62,394 41.196 65,716 13,595 18,863 21,535 49.182 23,863 47,847 21,108 31,597 71,022 115,306 22.683 33,828 Szolgáljanak most már ezen összehasonlítás tanúságaként Nyíregyháza város népességi adatai." 1869-ben a lélekszám 21896. Az 1910. évi népszámláláskor már 36984. Tehát a növekedés 69 százalékot tesz ki. Törvényhatósági városaink közül csupán VöveVpdési "/o 14 97 113 27 58.5 39 128 100.5 49.5 62 490/0 egnyllik október 2-:»n- hétfőn este az \ Kiskorona élterem hely ÍR égében 1 Milyen hatással volt az esőzés a vármegye gazdasági helyzelére ? Nyíregyháza, szeptember Hi. A Nyirvidék tudósítójától. Napok óta rég nem tapasztalt eső áztatja a magyar alföldet. Ennek az esőnek a gazdasági helyzetre való hatásáról abból a jelentésből szerzünk tudomást, amelyet Kausay Tibor vármegyei gazdasági felügyelő terjesztett a közigazgatási bizottság elé. A felügyelő, aki részletesen kiterjeszkedik a megye elmúlt havi gazdasági állapotára, a következőket mondja: Tekintélyes csapadék áztatta meg a jóformán tavasz óta szomjúhozó nyiri földeket. K csapadék a burgonya, répa, dohány és legelőkre, nemkülönben a vetési munkálatokra igen kod vezö. Az esőzés a tengerinek a szemzésére hasznos volt ugyan, de mennyiségére számottevő hatással nem volt, mert a tengeri el.van fonnyadva és csak az aljakban volt még üde. A legutóbbi napokban beérkezett adatok szerint tengeriből katasztrális holdanként 560 kg. szemes termés, burgonyából 37 mázsa, répából 60 mázsa termés várható. A répa azonban a mostani időjárás után még sokat javult és hozama még nagyobb lesz. " A vetési munkálatok teljes erővel folyamatban vannak, a homokon már elvetett rozsok, továbbá az egyes gazdaságokAr uj vetés biztató fejlődésnek indult. — A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése. ban vetett oszi arpak es repcek jol keltek, szépen fejlődésnek indultak. Aggasztja az esős idő azonban a dohánytermelőket, mert a még kintlevő dohányt meggyöngít ette. ugy. hogy tekintétyes terület van töretlenül, ami azért aggasztó. mert korai tél könnyen tönkre teheti. A már letört dohány száradásának sem kedvez az időjárás. A rétek, legelők felújullak, ami tekintve a takarmány hiányt, igen örvendetes körülmény. örömmel vettem a földmivelésügyi miniszter azon rendeletét, hogy a kisgazdák nak cserébe az ő általuk termelt közönséges vetőmagot engedélyez és a felügyelőség utján osztatja ki. Rövid idő alatt mintegy 37 vagonra történt előjegyzés és a gazdasági felügyelőség ennyi kiutalását is kérelmezte. Román import bükk, cser, vagy tölgy hasáb, száraz kaph&fó napi árban, azonnali szállításra, vagon tételekben ab Nyirábrány, és Glücksthal ©égnél Nyíregyháza, Széehenyi tér 6. szám. Tele

fon 292. sz^m. 5866-2 Nyíregyháza népesedése, magyarosodása egyaránt j indoka a törvényhatóság iránt való kérelemnek. \ Nyíregyháza közbiztonsága. Nyíregyháza, szeptember 16. A Nyirvidék tudósítójától. Kiss Sándor állam rendőrségi tanácsos a közigazgatási bizottság ülésén a város mult havi közbiztonsági állapotáról előterjesztett bejelentésében rámutatott, hogy augusztus hó ban számszerűleg kevesbbedett a bűnesetek száma, értékben azonban ezek a bűnesetek meghaladják az eddig előfordultakat. Az állami és társadalmi rend ellen három jeletéktelen cselekmény fordult elő. Testi sértések verekedésekkel kapcsolatban fordultak elő. A lopások száma az eddigiekhez képest csökkent. Nagyobb bűncselekmény két terménykereskedő több százezer koronás csalási és sikkasztási ügye volt. A gyanúsítottakat átkísérték a kir. ügyészséghez, a kár majdnem egészen megtérült. Goldberger Salamon ellen hamis angol font forgalomba hozatala miatt indult meg az eljárás. Előfordult egy hatósági liszttel való szabálytalan manipuláció esete is. Két tekintélyes iparos ellen árdrágítás miatt kellett eljárást indítani. A legsúlyosabb lopás Somogyi Jenőé volt, aki Csengery Kálmán házá3ól 850.000, Eltscher Simonné házából 100.000 korona értékű ékszert lopott el. Az ilmult hóban erősen emelkedett az árdrági:ások száma is. Voltak bérmozgalmak is, de ninden politikától mentesen.