Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-15 / 209. szám

LHríRsmÉK 1922. szeptember 15. A harcias éjszakai verekedő. Budapest, szeptember 14. Saját tudósítónktól. Az elmúlt éjszaka parázs verekedést rendezett közvetlenül a záróra előtt egy, állítólagos főhadnagy a budapesti Emke kávéházban. Egy társaság mulatott együtt, akiket egy Márnei István nevű állítólagos hadnagy igazoltatni akart. A "jelenlévők tiltakoztak, majd a mindjobban felizgatott emberek lármájára Jakab István rendőr lépett be a kávéházba s igazolásra szólította fei a verekedőket. Az állitóía gos hadnagy erre a rendőrre támadt í arcul is ütötte. A verekedés zajára, nagy csődület támadt s pár perc múlva a Rá kóczy-utról egy három tagu kerékpáros járőr érkezett a rendőr segítségére. Mariiéi a járőr egyik tagját ugy arcul ütötte, hogy az a földre zuhant. A pofozkodó kedvű álhadnagyot ezután lefogták, bekisérték a rendőrségre, ahol beismerte tettét, kihallgatása alkalmával azonban nem tudla kellőképen igazolni hadnagy mivoltát. i Devizaközposf hivatalos iijepzfu. Budapest, szeptember 14. Saját tudósítónktól. Valuták: Napokon 9100, angol font 10800-11100, Iéva 1450-1525, dollár 2400 —2475, francia frank 187—189, márka 175 —lira 102—106, osztrák korona 285—95, lei 16—17 és fél, szokol 78—82, isvájci frank 455—65, dinár 2720—2820, lengyel márka 36 —38, hollandi forint 930—60, belga frank 178—81. De vizák: Amsterdam 930—60, Bukarest 1600—750, Kopenhága 515—25, Krisztiánia 402—12, London 10800—11100, Berlin 175 —95, Itália 102—6, Páris 187—9, Prága 78— 82, Stockholm 639—54, Svájc 455—65, Bécs 285—95, Szófia 1450—525, Zágráb 680—72, Newyork 2475, Varsó 36-38. Zürichi nyitás: Budapest 0.17 és fél, Berlin 32. Termény piac: Élénk érdeklődés mellett szilárd irányzat. Buza budapesti paritásban 8250—8300, dunántuli 8150—8200, rozs budapesti paritásban 6250—300, sörárpa 7450— 7500, takarmányárpa 65—66, zab 62 és fél —63 és egynegyed, tengeri 85—86, szabolcsmegyei 83—84, "csöves 49—50, dara 128—30, kétszer nullás liszt 126—28, nullás 120—22, kettős 113—115, hatos 108—110, nyolcas 58 —60, korpa 48—50, 75 számiékos rozsliszt 70-72. Vetőmag: lóhere 430, tavaszi bükköny 115—20, szöszös 205—10, őszi borsó 125—130, fehér bab 64—66, tarka bab 62—64, mák 400—410. Sertéspiac: Nyilt vásárra felhajtottak 689 sertést, 14 süldőt, 180 malacot, eladatlan maradt 362 sertés. Arak : öreg elsőrendű zsírsertés 350—70, fiatal nehéz 400—10, közép 260—410, könnyű 150—230, süldő 310, malac 112. Vidékre élve elszállítva 12 darab. —• Zárt vásárra felhajtottak 114 sertést,. 9 malacot. Eladatlan maradt 68 sertés. Árak : fiatal nehéz 400—5, könnyű 240—360, malac 150. Különösen zsirsertésben élénk kereslet. — Szenzációs külföldi szánt vendégszerepel a Modern Kabaré uj műsorában. A Modern Kabaré ma esti uj műsorában az összes tagok uj számokkal jönnek. A műsor keretében bemutatóra kerül a Szép mennyasszony c. egyfelvonásos bohózat, melyet Jaulusz, Gonda Maca, Mühl Nándor és Nagy Sándor adnak elő. Pénteken este lép fel először a Juliette és Gina táncduette, melynek érkezését már előre jelezték. A szenzációs duetté két hétig vendégszerepel a Modern Kabaré műsorában, mely alatt szebbnél-szebb duettek kerülnek bemutatásra. Az előadások negyed 10 órakor kezdődnek. Asztalok előre jegyezhetők . Nyíregyháza a benépesítéstől a jelenkorig. A legnemesebb magyar főur. — A város II. Józseftől vásárlási jogot kap. Az önállóságrajutis ünnepe. 1837, kisasszony havának 31. napja óta szabad város. — A .város jelene. Nyíregyháza, szeptember 13. A' Nyirvidék tudósítójától. Szohor Pál városi főjegyző Nyíregyháza város történetét a benépesítés idejétől a jelen korig terjedő időbben, a törvényhatósági joggal leendő felruházás iránt felterjesztett kérelemben a következőkben foglalja össze: Egy magyar föur Nyíregyházáén Nyíregyháza község lakosai 1757 ápri lis 20-án szerződést kötnek Pctheő Róza grófnővel a királytelki puszta azon részeinek átengedésére, amelyet valaha a régi nyíregyháziak használtak. E szerződés rendkívül előnyös volt a lakosságra nézve s 286 gazda telek után fizetendő aranyakon kivül csupán 2000 Rf. kötetett ki a grófnő részére. Ugyanezen évben azonban a silány termés miatt képtelen volt a lakosság a kikötött bérösszeg megfizetésére. Gróf Károlyi Ferenc veti magát ismét közbe érdekükben Petheő grófnőnél. Ez volt a legnemesebb magyar főur utolsó cselekedete a nyíregyháziak érdekében. 1758 augusztus 14-ón örökre lehunyta szemeit. Méltán tekinthet az ujabb nemzedék hálás kegyelettel és soha meg nem szűnő szeretettel a szikla jellemű, becsületes magyar főur képére, aki nem szóval és tettel, hanem bámulatos kitartással áldozott s ha kellett sok méltatlanságot szenvedni is tudott az újra benépesített Nyíregyházáért. örök időkre város. Az uj földesúr gróf Károlyi Antal, eleinte nem viseltetett olyan atyai érzelmekkel a tót letelepülők iránt, mint megboldogult édesatyja. A gróf tisztikara a 3 évre kötött előnyös szerződést minden áron fel akarta bontani ós a lakosok elkeseredésükben kiköltözési engedélyért folyamodtak. Az 1761 szeptember 4-én tartott »Gomissió« megengedte ugyan a kiköltözést, de oly terhes feltételek mellett, hogy azokat teljesíteni képesek nem lehettek. A földes úrral folytatott viszálykodások lassankint elsimulnak és a telepeseknek régi vágya teljesül, amidőn II. József 1786 november 23-án aláírja Bécsben a legfelsőbb rendeletet, meHyei Nyíregyházát örökidőkre városnak nyilvánítja s évenként négy izben vásártartásra felhatalmazza . Alig telt el egy félszázad a 30 nyomorult földházra törpült nyíregyházi praedium betelepítése óta s a lakosság az elöljárók bölcs vezetése mellett anyagi jólétben és erkölcsi tekintetben is a megye területén számottevő tényezőként emelkedett ki a többi egy állapotban mara dó községek közül Gerliczky Mihály főbíró veti fet először az örök váltság gondolatát, sőt többet, arra való törekvést, hogy Nyiregyháza a szabad és királyi városok jogaival bíró városok sorába emei kedjék. Az önállóságra juias ünnep© A Dessewffy család és Nyiregyháza város között 1803 december elsején Fintán jött létre a szerződés, mely Nyiregyháza város és határának a-gróf Dessewffy család tagjait illető birtokrészét köz- és magánépületeivel, belső és külső telkeivel a földesúri jogokkal járó mindennemű jövedelmeivel, előnyeivel együtt, korcsmák, mészárszékek, malmok, sör és pálinkafőzővel, rétek, legelők, kaszálók, szőlők, erdő, ligetek, vizek és azok folyásával, halas tavak és halászati-vadászati joggal együttesen 320000 R. forintért Nyiregyháza város lakosainak örök időkre, megmásithatatlanul eladják, átruházzák és átszi -maz tatják. E nap az egész város ünnepe volt, az önállóságra jutás magasztos ünnepe!! A Károlyi családdal való megegyezést. József gróf elhalálozása akasztotta meg. Hosszas huza-vona után végre 1824 szeptember 13-án megkötik a Károlyi családdal az örökváltság szerződését 730000 váltó forintban alkudván meg az egész birtokot. Az első 100000 forintot egyidejűleg le is fizetik, a hátralevő összeget pedig két részletben és pedig 1825 évi január hó 1-én és ugyanezen év december végén 5 százalék kamattal együtt. A gróf Károlyi családtól történt örökváltságbó« esett egy-egy házra 64 p. frt; egy kötél alj föld után 68 p. f. egy nyilas szőlő után 64 p. f. egy nyilas kert után 50 p. f. A teljes váltság által megszerzett szabadság fokozta a lakosság munkaerejét, nevelte önérzetét, eltöltötte leikét Isten iránt való hálával és kegyelettel az alap vető apák emléke iránt. V. Ferdinánd okirata Miután ekként kivívta Nyiregyháza önállóságáL és teljes szabadságát, azonnal hozzálát belügyeinek rendezéséhez. A megyétől alkotott rendszabályok megszoritását nehezen tűrte a földesúri hatalom alól fölszabadult önálló lakosság s a jobbak szivében folyton ott é't a gondolata an nak, hogy a teljes szabadság elhyerésjének útját bölcs intézkedések életbeléptetésével készítse elő. Különösen az képezte forró vágyukat, hogy rendezett tanácsú várossá legyenek. V. Ferdinánd király, Ischlben 1837 évi Kisasszony hava 31-ik napján irta alá az okmányt, melynek 13-ik pontja megadja azt a jogot, hogy a város közönsége magát szabad és privilegiált Nyir-Egyháza Közönségének nevezhesse. A város je!ene Mint a lábbadozó beteg, mikor első útját teszi a szabad levegőn, ugy lélegzett fel a város lakossága a földesúri jogok megváltása után. Megbénult tagjaiban uj erőve' indult meg a vérkeringés s a mocsarak által szegélyezett homokbuckán házak sorakoztak egymás mellé, széles utcákat, templomot, középületet emelve Sí) J[3lD[3S3do[G'J TJO>[A3O ZB dJOífosOS.Hp követendő példájára a környező Vármegyék népének. Kulturális intézmények felállításává* igyekszik kapcsolatot teremteni a nyugati műveltséggel. Iskolának veti meg alapját s azt bőkezű alapítványokkal látja el. A mezőgazdasággal karöltve fokozatos lépésekkel halad előre a házi ipar terén s a kékfestők és mézeskalácsosok keresett cikket hordanak szét messze vidékek vásáraira. Bölcs előrelátással siet előmozdítani a vasút építését s azzal megveti alapját a kereskedelemnek, hogy eleven, lüktető életet varázsoljon a város szivébe. Dolgozik, küzd és fárad, hogy követendő pél'diá ja legyen minden magyar városnak. Keszler Boriska opera*nekesnő egyetlen hangversenye szombaton fél 9 órakor a Koronában. Ründöiet mindenki ott lögyék pinteken, szombaton meg vasárnap az hejbéli Apolló mozgóda színházba. ö. m. a f. Görs Gábor bíró ur s. k.