Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-05 / 201. szám

LNYÍRJTIDÉK 4 1922. szeptember fi. Megrendszabályozzák a nyíregyházi piacot. Elejét veszik az idegenek üzérkedésének. Nyíregyháza, szeptember 4. A Nyirvidék tudósítójától. A nyiregyházi vásárlóközönség soraiban már régóta élénk panasszal tárgyalják, hogy idegen városokból érkező szemfüles vásárlók lepik el a nyíregyházi piacot és tömeges vételükkei drágítják meg az amugv is borsos áru piaci portékát. A vasút tájékán járó-kelők megjegyezték, hogy a piac napjain számos vásárló érkezik a városba és este áruval megrakodva ül ismét vonatra. Ezek a vásárlók a legnagyobbbrészt vasutasok, akiknek módjukban van messzebb fekvő városokból is iderándulni és akikről megállapították, hogy a Nyíregyházán bevásárolt árukat Debrecenben, Szolnokon, Budapesten jó nyereséggel adják tovább. Ez a szórványos jelentkezésében ártatlan manipuláció üzletszerű üzüssjé fokozódván. Nyíregyházán jól érezhető áruhiányt és határozottan megállapítható drágulást okozott. Az illetékes hatóság már régebb idő óta figyeli a piacnak ezt az anomáliáját és most uj piaci* szabályrendelet megalkotásával. cgyszersmindenkorra végét fogja vetni a nyiregyházi piac megrohanásának. Az eddigi piaci szabályrendelet célszerű módosítására vonatkozó javaslat már szakosztályi döntés alá került és a legközelebbi városi képviselőtestüleli közgyűlésen fog jóváhagyást nyerni. Az uj piaci szabályrendelet szerint viszontelárusitóknak ezentúl csupán a délelőtt fél 11 órától 11 óráig terjedő időben lesz jogában vásárlásokat eszközölni a nyiregyházi piacon. Vidékiek egy alkalommal egy heti szükségletüknél több árut nem vásárolhatnak az uj szabályzat szerint. Igen jelentős intézkedése az uj szabályrendeletnek az is, hogy a tanácsnak joga lesz bizonyos cikkeket négy héten tul nem terjedő időre el is tiltani a kiviteltől. Az uj piaci szabályrendelet igen lényeges egészségügyi rendelkezéseket is tartalmaz. Az árusítás helye tekintetében részletesen intézkedik. Az egyes csoportok helyét a városi tanács fogja esetenként kijelölni. Az uj piaci szabályrendelet életbelépésével á nyiregyházi piac az eddiginél is fokozottabb rendőri felügyelet alá fog kerülni, amit a vásárlóközönség csak megnyugvással vehet tudomásul. Közgyűlés az ág. h. ev. egyházközségnél. Dr. Prok Gyula egyházfelügyelő programmbeszéde. Nyíregyháza, szeptember 4. Saját tudósítónktól . Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel képviselőtestületi közgyűlést tartott a nyir egyházi ág. h. ev .egyházközség dr. Prok Gyula felügyelő és Paulik János lelkész elnöklete mellett. A szűkebb egyházi jelentőségű ügyek programmul tűzése mellett nagy várakozás előzte meg dr. Prok Gyula egy h ázfe! ügy élőnek programmbeszédét, melyet Ígéretéhez hiven ezen megválasztása óta első izben tartott közgyűlésen el is mondott. Szívesen foglalkozunk vele, mert gondolatai nemcsak a gondjaira bizolt egyházközség híveinek voit szánva, de kiemelkedett sokszor a magasabb szempontok felé is, amikor hirdette, hogy teljes békét egyetértést és a nemzet újjáépítését akarja megvalósíttatni a többi felekezetekkel karöltött munkásságban. Talán túlzott szerénységgel bevallja, hogy. nehéz feladatához nincs meg a kellő ereje mindenben, ha azokra az elődökre gondol, akik előtte vezették e díszes gyülekezet ügyeit, ám ezektől fog nyerni erőt is feladatai végzéséhez. Idézi dr. Meskó Pál, Bencs László, Májerszky Béla, Baba Jenő, dr. Meskó László és dr. Zelenka Lajos emlékét, kik nemcsak hithüséggel, tetterővel, hanem a társadalom által is teljes becsülésben részesülve voltak a nyiregyházi ev. egyházközség ügyeinek vezetői. Jelen napjaink állapotait, melyek sem nemzeti sem benne egyházi szemponttal nem nevezhetők rózsásnak, az elmúlt nyolc és közelebb az elmúlt három-négy év eseményein keresztül igyekszik rövid gondolatokban megvilágítani. A súlyos megpróbáltatásba, merült nemzet kebelében élő emberek valami uj lelki kielégülés után vágyakoznak s a pozitív vallásoktól eltávolodni igyekeznek, hogy a miszticizmus ködös távlataiban keressenek az elszenvedett lelki tusakodások után békességet. Ez a szektizmus,, mely meg akarja bontani az egyes egyházak falait. Érzi, hogy ez a veszedelem erősen fenyegeti azt a gyülekezetet is, mely igy felelős gondjaiba került, éppen ezért első fő kötelességének fogja tartani az egyház belső hitéletének elmélyítését keresztül vinni s ugy bent a városban, mint kint a tanyá" kon, a perifériákon az összes rendelkezésére álló és felhasználható szellemi és anyagi erőket arra a munkára fogja tartani az egyház belső hitéletének elmélyítését keresztül vinni s ugy bent a városban, mint kint a tanyákon, a perifériákon az összes rendelkezésjére álló és felhasználható szellemi és anyagi erőket arra a munkára fogja fordíttatni, mellyel virágzása tetőfokára juttathatja gyülekezetét. Kötelességének tartja foglalkozni az egyházközség anyagi erejével is, bárha kidolgozott, tervszerű javaslatot nem is terjeszt ezalkalommal a kópviselőtestüiet elé, elégségesnek tartja talán a meggyőzés szempontjából is megemliteni azt, hogy, az adózás alapját körülbelül 17 esztendővel ezelőtt megállapított adórendszer képezi, mely semmiképen sem felelhet meg tannak a feladatnak, amely személyi és dologi kielégítések alapúi vételét kivánja az adózás rendszerébe behozni, de ott is ugy, hogy aki akár szellemi, akár anyagi erők birtokában társainál jobb anyagi helyzetbe jutott, az nagyobb áldozatot hozzon annak az eszmének, melyet az ev. egyház képvisel. _ — — MAR!A PÖCS! NAPTÁR 1923-IK ÉVRE pár hét múlva megjelenik. Miután a naptárba hirdetéseket csak korlátolt számban veszünk fel, kérjük a hirdetni óhajtókat, hogv hirdetéseiket Schmidt Mihály úr (Nyirvidék kiadóhivatala) cimére mielőbb elküldeni szíveskedjenek, akit a hirdetések és azok dijának felvételével megbíztunk, s aki a hirdetőknek egész napon át rendelkezésére áll. A Máriapócsi Naptár kiadóhivatala. A' lelkek forrongása tart. E forrongás felett a békére vezető utat fogja keresni. A más egyházakkal szemben való viszonyra ezeket mondja: »Nincs nagyobb szerencsétlenség az állam életében, mintha annak különböző társadalmi, erkölcsi tényezői nem harmonikusan szolgálják a közős ügyet, a nemzetnek ügyét, visszavezetem ezt a kisebb körökre is és állítom, hogy nincs nagyobb szerencsétlenség egy' városra sem, ha annak körei s ezek között különösen és elsősorban az egyes felekezetek között nincs meg a harmónia. Röviden, de ezt mindenkoron állva, csak ennyit mondok s ebben benne van minden programmom, célom és erős elhatározásom: békesség és együttműködés az összes egyházak kai a haza, a nemzet érdekében.« A közös nemzeti feladatot a legteljesebb mértékben a nevelés munkájával látja megvalósíthatónak, ezért nagy gonddal kíván őrködni s minél szorosabb kapcsolatban akar állni az egyház-két közép iskolájával s a hatalmas elemi népiskolával. Tudja, hogy sok merevség, talán sok olyan tulajdonság van benne, melyet sokan nem találnak teljesen bizalomgerjesztőnek tudva ezt kijelenti, hogy a benne lakozó hibáktól tekintsenek el, mert kijelenti, hogy minden erejével csak a haza és nemzet boldogulását akarja szolgálni. Beszédét lelkes éljen követte. E gyűlésen emlékezett meg a gyülekezett a közelmúltban elhunyt nagy emberéről, dr. Meskó Lászióról s emlékét jegyzőkönyvének lapjain feljegyezte. Utána kisebb egyházi jelentőségű ügyek gyors egymásutánban való letárgyalása következelt. Hová utazik a vármegye lakossága ? Egész Európába négy, Angliába három, Oroszországba egy szabolcsi kapott útlevelet Nyíregyháza, szeptember 4. A Nyírvidék tudósítójától. A vármegye utlevéiosztályánál érdeklődtünk, hogy mely országokba utaztak Szabolcs vármegyéből az elmúlt félesztendő alatt. Megtudtuk, hogy legtöbben 996-an cseh megszállolt területre kértek engedélyt. Ezeknek az utazásoknak csaknem mindegyike üzleti célból történt. A cseh megszállás alatt sínylődő és a szemtanuk szerint erősen hanyatló felvidéki fürdőkre érthetően kevés ember kért útlevelet. Sokan, összesen ü tl-en kaptak útlevelet a román megszállás alatl levő Erdélybe is, ugyancsak üzleti vagy családi okokból. Még mindig elég sokan 273~an kértek útlevelet a tengerentúlra, Amerikába és számosan, 221-en utaztak Szabolcsból Ausztriába. Más országba máisokkal kevesebb a szabolcsj. beutazók száma. Igy Németországba 29, Jugoszláviába 2, Lengyelországba 14, Franciaországba: 11, Bajorországba 6, Olaszhonba: 4, egész, Európába 4, Angliába 3, Hollandiába 1 (üdülő gyermekek kísérője) Oroszországba 1, Svájcba 1 szabolcsi utas ka [Kitt útlevelet. A mozivilág nagy eseménye Bar r ab as a irancia fllmkultura páratlan teljesítménye. — Bemutatja hétfőn, kedden, szerdán az Apolló,