Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-03 / 200. szám

4 .JSÍYlrariDÉE 1922. szeptember fi. Beszerzési ár vagy napi ár? Amióla a magyar koronaérlék meglehetősen alacsony nívóra sülyedt és nemcsak! aZürichi jegyzéseknél, hanem a mennyiségi elmélet szerint is leszállott az í. schveizi eentime alá és amióta épen ennek folytán, minden »pont« differencia a máris magas áruáraknál igen erős ugrásokat jelent, azóta mind jobban foglalkoztatja az érdekelteket, hogy vájjon minő legyen az eladási ár?? Mikor neíh követ el árdrágítást az eladó?? Akkor-e, ha a beszerzési árhoz üti hozzá a regié és haszonrátákat, vagy lia a beszerzéstől függetlenül a mindennapi áron számlázza, illetve adja az árut. Az első felfogást vallják a vevők, az utóbbit az eladók. A vevők abbói indulnak ki, hogy a beszerzési árhoz hozzáütött haszon adja a tiszte<s polgári hasznoi, amivel az elödónak meg kell elégednie. Az eladók pedig a német raktárelméletből indulnak ki, amely szerint a kereskedőnek raktár,állománya nem vagyona, hanem olyan szerszámja, mint az asztalosnak a gyalu, vagy a gyalupadja. TeljeBen mellékes, hogy mi a beszerzési ár fontos az, hogy olcsóbban ne adja a portiékát, mint amennyiért azt újból beszerezheti. Ellenkező esetben vészit és tönkre megy, mert raktárállományá állandóan csökken. Első pillanatra is látszik, hogy mindkét félnek van valamelyes igaza. Hogy nem teljes igaza, azt kíséreljük meg kifejteni. A vevőnek nem lehet igaza mert hiszen tudhatja, hogy, az állandóan és ingadozó koronaérték mellett, a korábbi korona nagyobb értékű volt, mint az, a melyen a vevő vásárol. Romló koronát feltételezve. Ha tehát egy fix értékmérőhöz irányítom az áru beszerzésére fordított koronát, akkor a vásárláskor adott koronával, kisebb értéket fizetek. Ez függ, a koronaromlás mértékétől. Az eladónak nincs igaza, mert az ő áruraktára nem szerszáma neki, hanem fix vagyona, amelyet nyereség reményében cserél. Az asztalos gyaluja munkaközben kopik, pusztul, végre hasznavehetetlen lesz. Ujjal cseréli ki, amelynek árát bele kell kalkulálnia a régi gyaluval készült áruk árába, de mert ez hosszú évek alatt megy végbe, számot alig tesz és különösen a mai ingadozó árak mellett nem is kalkulálható. De olyan áruknál, mely hosszabb időközökben nyer felújítást, mint pl. a bornál, amelyet a vendéglős ősszel szerez be, a bornak olyan áron való árusítása, amely mellett az uj beszerezhető ad absurdum vezetne, mert lehetetlen ez év őszén vett bort olyan áron árusítani, hogy abból a jövő őszi bor ára kikerüljön. Ha a beszerzési ár a kalkuláció alapja, akkor kétségtelen, az áruraktár lassan, esetleg ingadozásokkal is fogy. Ha azonban a napiár a mértékadó, akkor hosszabb lejáratú eladásoknál talán bekövetkezik a raktárállomány csökkenése, de rövid lejáratú eladások esetén arra is lehet számítani, hogy a mindenkit érintő vagyoncsökkentő folyamat, a kereskedelmi érdekeltség vagyonát vagy egyáltalán [nemcsökkentené, vagy esetleg kedvezően befolyásolná és így növelné, a mai magas haszonráta kalkuláció esetén. (Az üveg és porcelláhkereskedők egyesülete 35 százalékot számit á beszerzési árhoz, a vidékiek ézerifelül még a Budapest és vidék közti költségkülönbözetet is.) Tisztán áll mindenki elöli, hogv különböző mértékben, dc mi\idenkire érvényesen áll, a Eassu, d« biztos etezegmycdési folyamat mindaddig, amié a korona romlása tart. Itt legális üzletekről van csak szó. Ha ezt a folyamatot a »béke« és járulékai így teremtették meg, felvetődik a gondolat, hogy miért legyen mentesítve, vagy csak részben is, a kereső társadalom egyik része?? Nem lenne igazságos ez! Ila szenvednünk kell, szenved

1jünk egyenlőképen. Mert hiszen azt az áldozatot meghozni, hogy a stabil valutát megteremtsük, az adójavaslatok tárgyalása kapcsán láttuk, senki sem akarja. Senki, mert hiseen a gazdák épen ugy, mint a kereskedők és az iparosok is mind-mind gyűléseztek a »sérelmek» ügyében. Minden csoport, pont a maga adóját tartolta igazságtal&nnk a másikéval szemben. Ezért Jő> a javaslati Ha tehát a baj gyökerére akarunk hatni, ha a cselidk példáján nem akarunk okulni, ha már 44 milliárdos jegyforgal©m melleit is pénzszűkéről beszélnek, akkor ugyan mit változtat az a züllés mértékén, hogy a beszerzési, vagy napi ár legyen-e irányadó az áruáraknál?? Csak a tempó változik. Be az áruárak iránt kelt és kelő elégedetlenséget nem tompítjuk. Komolyan keli akarni a jegyinftáció megszüntetését. Sokkal ibntosabb ez, mint amennyire látszik. Ott van Ausztria példája! Önámitás íazzai hivalkodni, hogy nekünk van termőföldünk, hogy mi nem járhatunk ugy. Lassúbb nálunk a folyamat, de épen olyan lesz, ha államháztartásunkat nem egyensúlyozzuk. És addig is: beszerzési ár, vagy napi ár?? Most már telesen mindegy! Pisszer János. Ezért szárazföldi, vizi é's légi hadaröinket nyomban és fokotatoscm leszereljük!í oly mértékben, amely nem fenyegetheti az államok biztonságát, azonban elegendő arra; hogy belső rendünket fenntarthassa.. — Tekintettel, hogy a világháború befejeztével összeült békekonferencia nem felelt meg a várakozásoknak, alulírottak elhatározrozzák, hogy ezen egyezmény — okirat —» aláírásától számított négy hónap múlva az aláíró államok világkongresszust hívnak össze. Ennek hatalma és kötelessége a legfontosabb sérelmeket a gyakorlati élet alap- • ján jóvátenni. — A Nemzetek Szövetsége-már fennálló, de nem tökéletes intézményét átszervezzük, Különösen oly irányban, hogy ne legyenek abban győző és legyőzött, első másod, és harmadosztályú államok, tianem a világ összes államai kellően és méltóan képviseltessenek. — Alulírott meghatalmazott képviselők ünnepélyesen kijelentjük, hogy az egyezmény okiratba foglalt összes határozatokat, kormányainkra nézve elfogadjuk, illetve saját parlamentünk által történt elfogadása után kormányaink ezeket minden tekintetbe megtartják, megtartatják és érvényesitik. Kormánykörökből szerzett információnk szerint a világbéke egyezményt, amennyiben erről a mostani XX-ik interparlamentáris konferencia érdemlegesen dönt, hamarosan tárgyalás alá bocsájtják a magyar parlamentben. A kormány ez elé nem kiván majd nehézségeket gördíteni, bár az Ausztria körül alakult külpolitikai helyzet komoly óvatosságot parancsol. 'Kézrekerült egy betörő cigánykaraván. 412,000 koronás betörést követtek el egy ujfehértói üzletben. Az elmúlt éjszaka egy betörő cigánykaraván garázdálkodott a közeli Ujfehértó községben. Szerencsére a csendőrök ezeknek a vakmerő cigányoknak egyrészét már lefülelte, a másik része azonban megmenekült és ki tudja azóta hol garázdálkodott és hoi garázdálkodik még. Stern Bernát ujfehértői rőföskereskedő a minap a szokottnál korábban becsukta igen jóforgalmu rőfös üzletét, majd családjával pihenni tért. Alighogy lefeküdt, az egész család mély álomba merült ugy, hogy észre sem vették, hogy an éjszaka sötétségében a boltot ismeretlen tettesek feltörték és onnan mintegy 420 ezer korona értékű ruhaneműt vittek el. Másnap reggel aztán Stern Bernát meglepődve vette észre a lopást és nyomban ezután feljelentést tett az ujfehértói csendőrörs parancsnokságon, ahonnan széleskörű nyomozás indult meg. Ennek során alig két napi nyomozás után az ujfehértói csendőrségnek sikerült is a tolvajokat elfogni Kovács Lajos, másnéven Balogh Péter Károly, Kovács Gábor, Rostás Demeter, Rostás János és Mátyi Mária kóborcigányök személyében. — Ezeket aztán az ujfeHértői csendőrségen kihallgatták, amikor A magyar külügyi társaság világbéke javaslatot küldött az interparlamentáris konferenciának. Nagyjelentőségű nemzetközi akció indul egy világbéke egyezmény létesítésére. — A javaslat főbb pontjai. — Kormánykörök a mozgalomról. Budapest, szeptember 2. Saját tudósítónktól. 1 Horderejében beláthatatlan következményű akciót indított a Magyar Külügyi társaság. Egy wilsoni ígéretekre fektetett igazi világbéke egyezmény létesítésére kidolgozott javaslatot küldött erről a most Bécsben ülésező interparlamentáris uniónak, ahol minden valószínűség szerint a megválasztott ötös elnöki bizottság fogja rövidesen letárgyalni Apponyi Albert grófnak (aki tudvalevő tagja az elnökségnek) előterjesztésére. A javaslat egyes legfontosabb tételeit a következőkben adjuk : — Államok és nemzetek közötti háborúskodások egyik fő oka az a törekvés, hogy vegyik állam vagy nemzet a másik rovására terjeszkedni, azt hatalmába keríteni és kihasználni, maforiZálni igyekszik. Ennélfogva alulírott államok és nemzetek a legünnepélyesebben, egyenként és összesen kijelenthetjük, hogy sem maguk felett, sem más állam vagy nemzet felett nem türünk semmiféle más állam, nemzet, nép vagy csoport uralmát, hatalmaskodását vagy majorizálását és kötelezzük magunkat, hogy minden erre vonatkozó és erre célzó kísérletet a legszigorúbban megbüntetünk, csirájában elfojtunk. — A világháború folyamán hangoztatott magasztos elveket a népek önrendelkezéséről az emberi méltóság biztosításáról, az elnyomottak felszabadításáról, a kisebbségek védelméről, a gyűlölködés megszüntetéséről, az anneksziók jogtalanságáról, az okozott károk és veszteségek jóvátételéről, győzők és legyőzöttek abszolút egyenlőségéről és együttműködéséről stb. megvalósítsuk. —