Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-24 / 217. szám

1922. szeptember 28. lWWlÜUI*ÉlC A lakásmizériáról tárgyalt a legutóbbi szakosztály a városházán s többféle gondolat merült fel a helyzet javilására vonatkozólag. E tekintetben vannak, akik a lakásínség megszüntetését a magánépitkezés megindulásának normális eszközeitől várják s azt hiszik, hogy a helyzet ezen az uton is elébb-utóbb javulni fog, mások viszont .szükségesnek látják a kérdésnek radikális hatósági intézkedésekkel való sieltetését. Nézetünk szerint mindkettőre feltétlen szükség van. Elsősorban is növelni kell az építkezési kedvet s e tekintetben minden lehetőt el kell követni annak megkönnyítésére, másrészről azonban a hatóságnak várni az egyesek felbuzdulását, hanem várn iaz egyesek felbuzdulását, hanem minden lehető eszközt ki kell meríteni a rettenetes lakásnyomor enyhítésére. Az építkezési kedvnek fokozására az igénybe-vehető hatósági támogatáson és adókedvezményeken kívül első sorban maguknak az építő vállalkozóknak és mun kásoknak is meg kell tenniök a magukét. Tessék a kalkulációnál megelégedni a legszerényebb nyereséggel és a lehető legmérsékeltebb 'munkabérekkel. Addig inig minden egyes építkezésből minden vállalkozó egyszerre meggazdagodni kiván és a munkások is lehetetlen követelésekkel ál lanak elő, addig az építkezési kediv a magánosoknál se fog jelentkezni és a pangásból folyó káros következményeket a szakbeli munkások és iparosok elsősorban saját maguknak tulajdonítsák. Meg kelt nyugtatni az építkezőket, hogy az újonnan épített és építendő lakhelyiségekkel legjobb belátásuk és tetszésük szerint szabadon rendelkezhetnek. — Ilyen uj lakások se rekvirálások, se kényszerbér letek céljaira igénybe nem vehetők s azok bérösszegeit bérbeadás esetén a fennálló szabályok szerint mindenki tetszés szerint szabhatja meg. De emellett a hatóságoknak se szabad tétlenül várni a fejleményeket. Minden elképzelhető eszközzel oda kell hatni, hogy a lakásigénylők, amennyiben tehetségük van hozzá, maguk építsenek. — Én például már régóta nem engedélyeznem volna tehetős vidéki lirtokosnak települési engedélyt, csak akkor, ha maguk szükségletére maguk építenek városi lakást. Mert nem láton\ igazságosnak, hogy valaki vidéki gazdaságában a konjunktúrák hatása alatt meggazdagodván, itt házat vásárol és abba beköltözvén, súlyosbítja a különben is elviselhetetlen lakásínséget. Akinek pénze van vásárlásra, annak legyen pénze ahhoz is, hogy építkezzék. Feltétlenül módját kell továbbá ejteni annak, hogy kihasználatlanul és félig kész állapotban levő épületek, mint p. o. üzemen kívül levő gyártelepek, a lakásinség enyhítése céljából lefoglaltassanak, átalakíttassanak és benépesittessenek. Vagy induljon meg az üzem az ilyen telepeken és hozzon uj lüktetést a nemzeti ipar és termelés vérkeringésébe, vagy pedig nyújtson fedelet azoknak, akik feidiél nélkül s még mindég vaggonokban nyomorognak. És itt nem mulaszthatjuk el, hogy rá ne térjünk pár szóval arra a hivatalos oldalról közbevetett ellenmondásra, hogy minden hiába, mert a lakásnyomort semmiféle hatósági intézkedéssel nem lehet gyökeresen orvosolni, amennyiben ha ideig-óráig gondoskodunk is a lakásnélküliekről, azok helyett nyomban ujak fognak érkezni. Szóval : hivatalos helyen attól tartanak, hogyha híre menne, hogy városunk gondoskodni kiván és gondoskodni tud is a hajléktaV lanokról, akkor ide tömeges zarándoklás fog történni a kiutasítottakból és más városok ban elhelyezkedni nem tudók táborából. Ezt az aggodalmat nem oszthatjuk. Város-fejlesztési szempentból — és pedig fel kell tenni, hogy a város hivatalos körei ezt szivükön viselik, — ez az ellenvetés meg nem állhatja a bírálatot. Csak hadd jöjjenek és pedig minél tömegesebben jöjjenek ! ! , Ne féljünk azoktól a kiüldözött, kiutasított magyar véreinktől, akik a megszállott területeken hazafias érzésekben megacélozódott és igényeikben lefokozott, tettre, munkára kész lélekkel özönlenek városunkba !! Csak minél többen jöjjenek ! Rómát ugy alapította Romulus és Rémus, hogy asyliumot biztosítottak ott a menekülteknek, az üldözötteknek s ebből a másutt felesleges, talán nem is kívánatos gyülevész hadból indult meg a későbbi világbirodalom fejlődésének kicsinyke csirája ! A nagy, a hatalmas Amerika az európai társadalom kalandorjaiból, politikai és egyéb menekültjeinek millióiból szervezte meg a maga ma már páratlanul hatalmas polgárságát. Hát mi, szegény megtépett magyar társadalom, félhetünk-e olyan elemektől, akik vérünk a vérünkből, tisztességes, becsületes és munkás elemek s akik magyarságuk és törhetetlen hazafiságuk miatt menekülnek ! ? Ha volt valaha alkalom arra, hogy szépen fejlődő városunk a további fejlődésnek menetében amerikai lendületet vagyen, akkor épen ezek az évek azok, amelyekben — fájdalom — bőven van alkalmunk társadalmunk, polgárságunk táborát igazán alkalmas és kívánatos elemeknek idekapcsolásával szaporítani és fejleszteni. Megannyi munkás polgárral, akikből a városnak hálás és jó adófizető lakosai lesznek. Csak lakást és minél több lakást nekik városi atyák ! Soha se csinált a város olyan jó és üdvös befektetést, mint ezzel!! Szóló. A tej és tojásárusok sztrájkja indokolatlan. Hamis hírekkel szítják a piaci sztrájkot. — Visszaélnek a polgármester nevével. — A sztrájk oka az irányár, magasabb a miskolci áraknál. — íHa a sztrájk tovább tart, rekvirálás lesz. Nyíregyháza, szeptember 23. A' Nyirvidék tudósítójától . Nyíregyházán napok óta nincs tej, nincs tojás. TattiyabeU és falusi testvéreink a magas búzaárakra való hivatkozással, az irányárak miatt elhatározták, hogy nem hoznak be sem tejet, sem tojást. Éz a lehetetlen elhatározás a legnagyobb mértékben veszélyezteti különösen a gyermekek és betegek élelmezését s a napjainkban uralkodó önzés szomorú tünete. Megállapítjuk, hogy ez a sztrájk indokolatlan. Az Árvizsgáló Bizottság irányárai olyan magasak, hogy ezek az árak kielégíthetnék a termelőket. Az irányárakat a bizottság a piacon kért és meg is adott árak alapján állapította meg. — Ezeknek az áraknak viszonylagos magassága főként akkor tűnik ki, ha Összehasonlítjuk más városok, igy. pl. Miskolc városának irányáraival. Miskolczopn alacsonyabbak az irányáriifcí,! mim Nyir egy házán és a miskotczi piacon meg sem történt meg a nyíregyháziéhoz hasonló eset. Nézzük közelebbről ezeket az irányárakat. Nyíregyházán á rántani való csirke ára a bizottság szerint 300 K-ig mehet. Miskolcon 144 K-ig. Nyirvegyházán a hízott liba kilója 260 K, Miskolczon 150 K. Nálunk a sovány liba 1400 K, Miskoloon 434 az irányára. A tej itt 24, Miskolcon 20, a tejfel nálunk 1Ö0—124, Miskolczon 80 K-ra van i megállapítva. Igy van ez más élelmicikknél is. ( Ha a szabolcsi árvizsgáló bizottság árain végigtekintünk elég magasaknak látjuk arra, hogy termelőink .veszteség nélkül elfogadják . A vaj irányára pl. 480—520 K, a turóiQ 45-48, a máké 350-380, a hagyma 70, a káposzta 18—20. Ennyi árért ide és adták a piaci árusok s most egyszerrei egyesek kapzsisága a város ellen való lázadásra serkentette őket. Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a sztrájkra maguk a városi tanyabirák is ösztönzik a termelőket, állítólag azzal a biztatással, hogy a polgármester is velük érez és helyesli a mozgalmat. Meg vagyunk győződve róla, hogy az állásukkal visszaélőkkel szemben a hivatalos ténvezők megtorlással élnek. «/ o Érdeklődtünk illetékes helyen, mi lesz. ha a termelők még napokon át kitartanak a sztrájk mellett s arra való hivatkozással egyesek rejtett helyeken a tegnapi számunkban is jelzett magas árakat zsebelik be. Értesülésünk szerint a városi hatóság abban az esetben, ha a piaci sztrájk még tovább tartana kérelmet intéz a kormányhoz, hogy rekvirálással biztosíthassa á , városi lakosság elsőrendű élelmiszerszükségletét. Reméljük, hogy a termelők jobb belátásra jutnak és nemi hagyják ennyire elmérgesedni a helyzetet gezni. Kezdetét vette Szabolcsmegyében a közalkalmazottak burgonyájának vásárlása. A burgonya, beszerzésével és szállításával a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület bízatott, meg. — Nyíregyházi intézd bizottság állapítja meg az irányárakat. Nyíregyháza, szeptember 23. A Nyirvidék tudósítójától. A vármegye termelőit és terménykereskedőit a burgonyaszezon beállta óta élénken foglalkoztatja, hogy vájjon az idei évadban kik fogják lebonyolítani a közalkalmazottak burgonyájának beszerzését és szállításit. Többféle verzió szállingózott a szabolcsi burgonya szállítóira vonatkozólag, amely tavaly olyan kinos szenzációja volt a vármegyének. Most illetékes helyen arról értesülünk hogy a burgonya vásárlását a Nyiregy- I házi Takarékpénztár Egyesület fogja vé- { E kérdésben munkatársunk kérdést intézett az érdekelt intézet egyik vezető emberéhez, aki a következő, minden kétséget kizáró információt adta: A köztisztviselők és nyugdíjasok részére a folyó évre szükséges burgonya mennyiségnek Csonkamagyarország északkeleti részében való beszerzése és leszállítása a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületre bízatott. A burgonya