Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-17 / 185. szám

mi. augusztus 17. JfítKriDÉK 3 Ki az árdrágító? A koronajegyzés ujabb fordulata mellett, amikor kétségtelennek látszik, hogy a koronaérlék javul, nem ugyan a valóságnak megfelelő, hanem csak a zürichi vonatkozásban — ehhez képest pedig az árak nem javulnak a fogyasztás nézőpontjából oly mértékben, miiit azok romlottak a koronaromlás idején, szimpátiával találkozik fogyasztói körökben a kormánynak a drágaság letörésére irányuló igyekezete és minden rendelkezése. Joggal és méltán! Ha azonban azt keressük, hogy mi tehát az a mérték, amelyhez igazodva kimondhatjuk, hogy ez, vagy az eladó árdrágító is egyúttal, akkor ezt a mértéket sehol sem leljük fel. Pedig kétségen felül áll, hogy valamely fixponthoz kell igazodnia annak, aki az árdrágítás bűnösségét kimondja. > Egyik előző cikkünkben kifejtettük, hogy a koronaértéknek, a meimyiségi elmé let alapján megállapított száma 0.955 schveizi franknak felel meg, amiből egyben következik, hogy a békeárak százlizszerese az a jogosult árnivő, amelyen mindenkinek árusítania kellene. Del... Mert hiszen ennek is megvan a maga: de-je. Tehát: de, mert a gyakorlat szerint a termelő árdrágító nem tehet és a termelő a zürichi jegyzésekhez igazodva megállapította az elsőrendű életszükségleti cikkeknek árait annak folytán, hogy a zürichi jegyzéssel szemben nem tudott önálló értékmegállapitást teremteni és igy elfogadván a zürichi becslést, annak útvesztőjébe tévedt, más utat kell keries!nünk, hogy az árdrágítást bárkire is reá foghassuk. Mindenekelőtt szükséges volna a zürichi jegyzés folytán kutatott és soha el nem ért világparitási árak délibábjából kijózanodnunk és visszatáncolnunk á helyes koronaértékeléséhez. Ha meg akarjuk tenni, ez nem ütköznék nehézségbe. — Természetesen, ha komolyan akarjuk. Ha a kijózanodás után megállapítanék az igy kialakuló »Viíágparitás« árait, akkor át kellene »numeriroznunk« az öszszes árakat, a már előbb emiitett többszörösére a békeáraknak. Ha azonban kijózanodni nem akarunk akkor meg el kell fogadnunk a termeivények elsőjének vagy bármelyikének árát és ahhoz igazodnunk. Utóbbi esetben azt kell megállapítanunk, hogy hány kilogramm búzának ára volt equiválens a keresett cikk békeárával és ezt a buza mai árával kell számitanunk. Azért az elsőrangú életszükségleti, illetve élelmi cikkek áraival kell az összehasonlítást kezdenünk, mert mindennek a föld az anyja, minálunk fokozottan — és az emberi életnek is ez volt és marad mindig a fundamentuma. A mezőgazdasági munkás ma ugyanannyi részt kap a terményből, mint a békében. A munkálkodó társadalom minden tagja épen ilyen elbánásban részesítendő. Ha pedig a munka békeértékel képvisel majd, akkor a produktumok is ilyent keli hogy képviseljenek, természetesen a mai jegymennyiség figyelembe vétele nélkül, mert már ekkor buzavalutát veszünk mindenben alapul. A buzavalutának elfogadása jelentené egyben azt is, hogy a mai jegymennyiség kicsiny. Azért kicsiny, mert á búzaárak ma jóval felülhaladják a jegmenniség számbavétele mellett érvényesnek elfogad ható árat. Azért halljuk unos-untalan, hogy keELIDA fogkrém kiválóan fertőtlenítő, pompás habja a fogazat minden hézagába behatol, mi sem használ Önnek jobban, mint az ELIDA fogkrém vés a fizetőeszköz, mert az áruárak jóval felelte vannak a megengedhetőnek. — BuzaValuta esetén igazolva látjuk a jegysznpontás iránt támasztott követeléseket. .Minthogy pedig mindennek az ára igyekszik a buzavaluta felé, igaz, hogy. kezés a fizetőeszköz. Ki hát az árdrágító?? A jegymennyiség elmélete alaján számított áruáraknál az, aki magasabb árat követel, mint a békeár 110-szerese. Buzavaluta esetén, illetve akkor, ha fixirozzuk ezt a számítást, az, aki a buzavaluta equivalensénéi magasabb árai követel. Az azonban tarthatatlan, hogy minden fixpont nélkül kezdjünk el igazodni azon a területen, amely egyelőre legalább, ismeretlen még, ha nem állítunk fel semminemű szabályt, amelyhez ragaszkodnunk kell. Kétségtelenül vannak már most is árdrágítók. De tiltakoznunk kell az ellen, hogy az állam az első ebben. Egy mázsa buza árán utaztunk gyors másodikon Pestre. Ma mennyiért utazunk?? A kérvénybélyeg 5 kiló buza ára volt. Ma mennyi?? Negyed kiló búzáért vettünk ötös szivart. Ma mennyiért?? Tiz mázsa buza volt az állami tisztviselő havi fizetése. Ma mennyi?? És még mindig merik mondani, hogy az állam árdrágító??!!?? Pissz<r .János. Az uj iskolai év. Rendes időben kezdődnek a tanítások. Még néhány hét és vége a vakációnak. Az iskolákban ismét kezdetét veszi az uj tanév. Bár még javában lart az elmúlt esztendő fáradalmait pihenő ifjak sok örömet biztosító vakációja, a közeledő tanév árnyéka azonban már ilt lebeg elöltük. Az iskolákban is javarészt megkezdődött már az uj tanév előkészítése, ugy az elemi, mint középiskolák igazgatói a beírások előkészítésén fáradoznak. A vallás és közoktatásügyi miniszter eddig még nem intézkedett az iskolanyitásokra vonatkozólag, azonban már elvileg tisztázta az uj év kezdetének időpontját . A tanév végén a kultuszminiszter már az 1921. és 1922-es tanévet normális, tehát béketanévnek minősítette, ugyanígy kvalifikálta a szeptemberben kezdődő 1922—1923. tanévet is. Ilyenformán minden külön intézkedés nélkül is tudják az egyes iskolák igazgatói, hogy körülbelül szeptember első belében — ugy mint békében — a tanévet meg kell kezdeni. A Legtöbb iskolában intézkedett az igazga- . tó, hogy a Ibeiratások szeptember el jén kezdődjenek meg és azok li-án befejeződ- j nck. A középiskolák megnyitása valószínűleg szeptember 8-_án lesz. KÖZGAZDASÁG \ • * Gazdasági téli iskola Nyíregyházán. A földmivelésügyi minisztérium Nyíregyházán a folyó év telén téli gazdasági iskolát szervez. Az iskola gazdasági szakiskola és egyben továbbképző iskola is, melyben a gazdaifjak két téli féléven át teljes elméleti képzést nyernek mindazon tudományokban, melyekre egy kis-, vagy középbirtok okszerű vezetésénél szükség van s ezen elméleti képzést az otthonukban töltendő két nyári félévi gyakorlatban az iskola tanszemélyzetének vezetése mellett kiegészítik. A cél az, hogy megfelelő vagyon, illetve földbirtokkal rendelkező gazdaifjakat otthonuk szeretetében megtartva és megerősítve, anélkül, hogy az otthonukban már megszokott gazdasági munkáktól "huzamosabb ideig elvonná, vagy azoktól és otthonuktól elszakítaná, kiváló gazdákká nevelje, akik gyakorlati tudásukat elméleti tudással párosítva, öntudatos, szorgalmas munkával dolgoznak tovább őseik földjén, azt szépíteni, javítani igyekeznek. A tulajdonképeni elméleti oktatis a két téli félévre esik s a tanuló csak ezen időt tölti az iskolában, mig tavasztól késő őszig otthon, a szülei gazdaságában dolgozik. Az iskolában való tartózkodás és oktatás tehát oly időszakra esik, mikor kevés otthon a gazdasági munka. Minden téli félév végén a tanuló vizsgát tesz s midőn az első osztályt végző tanuló ősszel a második, illetve felsőbb osztályba visszatér, az általa otthon vezetett munkanaplóval és jegyzeteivel beszámol az otthoni gazdasági és más tapasztalatairól és munkáiról és bemutatja otthoni állatállományairól szerkesztett törzskönyvét. Minden tanuló kap egy könyvecskét, melyben előmenetele és szorgalma fel lesz tüntetve s végbizonyítványát a második téli félév sikeres elvégzése után csak a második év végén ősszel, október elején rendezendő kiállítás és termelési verseny alkalmával kapja meg, amikor a második évi gyakorlati (nyári) félévben otthonában is bebizonyította rátermettségé^ A nyári félévben a tanári testület a tanulókat otthonukban állandóan meglátogatja, megtekinti gazdaságukat, megbeszélik a családdal a helyes gazdasági elveket, irányítják és tanáccsal látják el őket. Egyben törzskönyvet készítenek a község gazdasági kulturális, néprajzi, egészségügyi stb. viszonyairól, hogy ezen adatok az intézet jövőbeli irányításánál a gazdanevelés szempontjából felhasználhatók legyenek. Az ország gazdasági újraépítésével kapcsolatos munka során földmivelő országunk érdeke parancsolóan követeli meg elsősorban a mezőgazdasági szakoktatás kiterjesztését és népszerűsítését. Figyelemmel a gazdaközönségnek a szak oktatás iránt ujabban tapasztalt fokozottabb érdeklődésére és tanulnivágyására, a földmivelésügyi kormány intézményesen kívánja a nagyhorderejű feladatot megoldani. A gazdasági téli iskolák ugyan még nálunk ujkeletüek Uj társulat mutatkozik ma esie k a Modern Kabaré ny

áS Í^SSf"