Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-02 / 173. szám

2 1921 augusztus 2. rrmiii 11 HI UM IM •nun IIIIIMH» .­Róma fogja eldönteni, hogy a hajdudorogi magyar görög­kathoHkus egyházmegyében mi legyen a szertartási nyelv, A Magyarság szerint ujabb lelki béklyót kovácsolnak a görögkatolikus magyarokra. — A Görögkathólikus Tudósító kedvező döntést vár Rómától. Ä püspöki székhely kérdése. a szálak, hogy midőn az oláh görögkatho­likus az oláh, a ruthén kisorosz, az ószláv nemzeti nyeivét használja, sőt használtaíja a megszállott területek magyarságának templomaiban is, éppen Csonka-Magyaror­szág megfogyatkozott görögkatholikus magyarjaira készülnek kovácsolni ujabb lelki béklyót. A megcsonkított hajdudorogi magyar görögkatholikus egyházmegyében ugyanis keresztül akarják vinni, hogy az ógörög szertartási nyelv mellett eddig hall­gatagon türt és csendesen bevezetett ma­gyar misenyelv helyett ismét az ószláv nyelv legyen kötelező...« A »Görögkatholikus Magyarok Országos Bizottságának« márciusi körlevele után ime már másodszor jelentkezik a szláv liturgia hiób-hire. Egyszer az O. B. rekonstruálását, másszor a püspöki székhelynek Hajdudorog­ra való áthelyezését reklámozván vele. Sem az O. B , sem a cikkíró ismeretlen, s ugy látszik ügyeinkben nem is elég tájéko­zott informálója nem gondolják meg, hogy a liturgiális nyelv kérdésének a nyilvánosság előtt való tárgyalása ma semmiképen sem időszerű. Való, hogy a legilletékesebb helyeken foglalkoznak a liturgikus nyelv rendezésének kérdésével. Az is tény, hogy az idősebb papi egyéneknek a liturgiális görögben való já­ratlansága és a görög szertartási könyvek­nek a valutáris viszonyok miatt csaknem tel­jes beszerezhetetlensége fölvetette igen ma­gas helyeken is azt a gondolatot, nem volna-e célszerűbb a görög nyelv keresztülforszirozá­sa helyett inkább a gyakorlatból kiment, de papságunk előtt még eléggé ismert ószláv liturgikus nyelvre térni vissza. Ebben Róma a legilletékesebb helyről a hajdudorogi püs­pöktől kért és kapott is megfelelő informá­ciót. Hogy a nyert információ alapján Róma minő döntést fog hozni, annak praeiudicalni nem lehet. Az a legmesszebbmenő jóindulat azonban, melyet a magyar görögkatholikus ság iránt az Apostoli Szentszék tanusit, jo­got ad a Legkedvezőbb lehetőségek remé­nyére. Jelenleg tehát semmi okunk bilincsekről, ószláv veszedelemről beszélni és irni. Politi­kai beállításban tárgyalni a kérdést pedig egyszerűen veszedelmes a magyar görögkat­holíkussagra nézve. A székhelykérdésnek a liturgikus nyelv kérdésével való összekötése nagyon erősza­kolt valami. A székhelykérdés megoldásánál elsősorban gazdasági, kulturális és közleke­dési szempontok jöhetnek tekintetbe, mint a nyelv kérdése egészen más kérdéskomp­1 /I VI I I-N V* AT LO RI RV-71!.' .Nyíregyháza, auguszíus i A jNyirviuek tudósítójától. A magyar görögkatholikusság szervez kedése az utóbbi években impozáns mére­teket öltött. Ennek az izig-vérig törzsökös magyar egyháznak kérdései felekezeti kü­lönbség nélkül érdekelnek n*nden ma­gyar embert, mert ezek a kérdések igen je­lentős magyar kulturális kérdések voltak Nagymagyarország egysége idején s azok ma a görögkatholikus magyarságnak szét­szórtsága napjaiban is. örömn^el kell lát­nunk az egyház mind pezsdüiőbb életét, azt az elevenedő figyelmet, amelyet a saj­tó, az egyesületi élet. terén a görögkatholi­kusság magára von. Bennünket nyíregyháziakat közelebb­ről érdeklő görögkatholikus vonatkozású cikk jelent meg a minap a Magyarság ha­sábjain, amelynek a cime ez: A dorogi hajdúk hazavárják püspöküket. E cikkre vonatkozólag a Nyíregyházán megjelenő görögkatholikus orgánum a Görögkatholi­kus Tudósító nvujt kompetens felvilágosí­tást. Két egymással erőszakosan össze­függésbe hozott kérdésről van mindkét cikkben szó, az egyik a Nyíregyházán való- püspökség­nlek ^Hajdudoragra való áthehe zi'Se, a másik a szláv liturgiának a magyar gö­rögkatholikusok által való elfogadtatása. A Tudósító A dorogi hajdúk hazavár­ják püspöküket emimel a következő meg­nyugtató sorokban nyújt információt a felszínre vetett kérdésekről: Ezen a cimen az ügyeink iránt igen élénk érdeklődést tanúsító kitűnő napilapnak, a ^Magyarságnak« julius 23-iki számában Mó­ricz Pál jeles tollából figyelemreméltó cikk jelent meg, mély Hajdudorognak görögkat­likus kulturközponttá való fejlesztését fej­tegeti s a magyar görögkatholikusságnak 1868. óta folyó mozgalmát ismerteti. Amily igazi örömmel látjuk, hogy egyik legelőkelőbb napilapunk kiváló irója oly me­leg szeretettől sugárzó cikkben igyekszik ügyeink iránt rokonszenvet kelteni, éppen oly igen sajnáljuk, hogy a jeles cikkíró infor­mációit — mint látszik — bizonyos irányban » elfogult s kevésbbé objektív forrásokból me- | ritette. Különösen az a részlet sejtteti ezt ve- | lünk, melyben az illusztris cikkíró a líturgi-, kus nyelv kérdését érinti : í »... szomorodottan kell hallanom , hogy e derék, hűséges, magyarságához és | hitéhez oly meghatón ragaszkodó magyar . nép megpróbáltatásának máiglan nem sza­kadt vége. Ismét kisért, Rómáig szövődnek I Szabolcsból is sokan készülnek a mikőfalvai passió/átékokra, A legközelebbi játék vasárnap lesz. — Kedvezményes jeggyel utazhatunk Mikófalvára. Nyíregyháza, augusztus 1. A Nyirvidék tudósítójától . Az Eger közelében fekvő Mikófalva mind szélesebb körben ismertté lesz. Azzá tették a feledhetetlen hatású passiójátékok amelyek a legtávolabbi városokból és köz­ségekből százával vonzzák oda a fenséges­re vágyó közönséget. A legközelebbi pas­siójálék vasárnap, augusztus 6-án lesz. — Szeptember közepéig minden vasárnapon és ünnepnapon egy előadás van, ezenkí­vül azok részére, akik vasár és ünnepna­pon iel vannak foglalva augusztus 9-én, szerdán tart előadást a rendezőség. Értesültünk, hogy az augusztusi elő­adásokra számos szabolcsi látogató uta­zik, ezért a passiójátékokról a következő információt közöljük olvasóinkkal. Előadások lesznek augusztusban 6, 9 13, 15, 20 és 27-én, szeptemberben pe­dig: 3, 8, 10 és 17-én. Az egyes előadá­sok délután 4 órakor kezdődnek és hét órakor végződnek. Egy-egy játékra jogo­sító belépőjegv ára I. hely 300 K, II. hely 200 K, III. hely 100 K. Ezenkívül hat sze­mélyes páholyok is kaphatók korlátolt számban. A belépőjegyeket előre meg kell váltani. A belépőjegyet feltétlenül előre meg kell váltanunk, mert ott a helyszínen na­pokat tölthetünk el anélkül, hogy jegyet kaphatnánk. A jegyet levél vagy levelező­lap utján a Magyar Géniusztól (Budapest, Andrássy-ut 62, telefon 55-07) rendeljük meg a pénz egyidejű beküldésével, mert az utánvét hosszadalmas. A jegyek csak arra a helyre és időre érvényesek, amely­re megváltották. Köztisztviselők csoportos látogatás esetén az I. II. helyen 50, a III helyen 25 százalékos kedvezményben ré­szesülnek. Féláru jeggvel utazha­tunk Mikófajávra. A vidék,i tehát a szabolcsi közönség is, odahaza a saját vasúti állomásán a passió jegy felmutatása és lebélyegzése el­lenében féláru vasúti jegyet kap Mikófal­vára és vissza, mely hát napig érvényes. Ezek a jegyek a szabolcsiak számára Eger­ben ugy az odautazáskor, mint visszafelé egy-egy napra meghosszabbíthatók, de az állomáson láttamoztatni kell. A' passió­jegy visszafelé is megőrzendő és a vasúti kalauz kívánságára az is felmutatandó. Az 50 százalékos vasúti kedvezményt a keres­kedelmi miniszter kiterjesztette a sze­mélyvonatok és gyorsvonatok mind a há­rom osztályára. Szabolcsból Nyíregyházáról Egerbe utazunk, ahonnan minden előadási napon egy esetleg több különvonat indul a 27 kilométerre fekvő Mikófalvára. Aki Mikó­f.alván tovább szándékozik maradni, az a jegyzői irodában működő Elszállásolási Irodában jelentkezik, ahol gondoskodnak elszállásolásáról. A nézőközönségnek éle­lemmel való ellátásáról az Egri Forga (mi R. T. gondoskodik A jjassiójátékok eredet©. A passió-játékok eredete egy. ksi bajor faluba, Oberammergauba vezet vissza. — 1634. évi kolerajárvány alkalmával a falu lakossága fogadalmat tett, hogy magába száll és az Ur Jézus Krisztus szenvedését, keres ztref eszi Lését és sirbatételét, magá­nak a cselekménynek bemutatásával, 10 évenként feleleveníti. Így folyik ez már azóta évszázadokon keresztül. A puszültó járvány, a súlyos csapás, a kétségbeesés, a kis falu népét visszavezette az élethez, a Megváltóhoz. A négy éves háború, a forradalmak és a rettentő megpróbáltatások voltak azok mélyek bennünket is visszavezetlek oda, hova a kis bajor falu már 300 évvel ezelőtt eljutott, hol mi is erőt, kitartást és bátorí­tást fogunk nyerni a jövőre. Mikófalva. Heves-megyében, Eger közelében. Bélapátfalva és Monosbél közt, a Passió« hegy tövében, a hires ^Bélkő^-vel szemben fekszik a kis falu: Mikófalva. Rendkívül vadregényes vidék veszj körül, hegyek, völgyek, várromok, kolostorok, omladékok váltakoznak. A passió-játékoknak Mikófalván való meghonosítását néhány helybeli kezd eme. nyezte és annak megvalósítása hosszú hó­napok kitartó munkájának a gyümölcse. Maga a játék sok tekintetben el léi- az oberammergauitól, a szövegkönyv azonos de a stílusa már nem, hanem az a régi magyar népies irányt követi. A Passió-hegv « s rnnek tövében fekvő kis falu csodálatosan hasonlít Jeruzsálem vidékéhez, az egész szinte arra van te­remtve, hogy ott a régi Jeruzsálemet felé­pítsük. Ezt a kedvező helyzetet igen szépeit sikerült a Passió-játékokban kihasználni.

Next

/
Thumbnails
Contents