Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-13 / 183. szám

2 m.iwi i—iiüim IIIII 1922. augusztus 13. Hogyan oldható meg az ellátatlanok terményszükségletének biztosítása ? A dadai íelsőjáris főszo'gabfrájának tervezete. Nyíregyháza, augusztus 12. Saját tu­dósítónktól. Olchváry Pál, a dadai felsőjárás fő­szolgabirája az ellátatlanok terményszük­ségletének biztosítását praktikus módon óhajtja biztosítani. A megszívlelendő ter­vezetet az alábbiakban közöljük: A pénz vásárló erejének rohamos hanyatlása s ennek következtében az árak, főleg a terményárak roppant emelkedése szinte kizárja a lehetőségét annak, hogy, azok, akik nem termelők és azok akik az aratáskor szükségletüket csak részben tudták biztosítani, a folyó gazdasági évre a szükséges gabonát, illetve lisztet be­szerezhessék. Minthogy pedig a legutób­bi évek tapasztalatai azt a meggyőződést érlelték meg, hogy szabadforgalom ese­tén az ellátatlanok vagy részben ellátatla­nok részére a kellő terménykész et nincs biztosítva, mert a termelők felesleget nem hagynak, a fenyegető ínség elkerülése és a közrend fenntartása érdekében szüksé­gesnek mutatkozik, hogy minden község­ben elegendő terménykészlet álljon ren­delkezésre. A gabona szabadforgalom meílett az oly annyira ellenszenves rekvirálás rnelj­lőzésével ezt a fontos kérdést a követke­zően vélem megoldhatónak. Azon a gabonamennyiségen felül, melyet a kormány az ellátatlanok szá­mára a vármegyéknek nyújtani kíván, minden község vásároljon a szükségletnek megfelelő mennyiségű terményt. Ezt a mennyiséget a háborús évek statisztikája alapján minden 1000 lélek után egy va­gonban javaslom megállapítani. Számitá­som alapja a következő: például a dadai felső járás 30000 lakosa közül az ellátat­lanok száma átlag 8000-re tehető. Te­kintve, hogy ezek egy csoportja részben <'í van látva, élelmezésük fejenként 40 kgr. gabonával biztosítottnak látszik, vagyis az egész járásnak körűlbelöl 30 vagon, tehát 1000 lakosnak egy vagon, va­gyis 100 mm .termény kell. Egyébként a szükségletet a község külön is megál­lapíthatja. A halóság nem rekvirál, hanem oiy vevőképen jelentkezik, akinele a gazda forgalmi áron terményt eladni köteles. A csempészés megakadályozása és az el­adott termény hollétének ismerete vegeit szükséges, hogy a termelő minden ter­mény eladást a mennyiség és a vevő meg­jelölésével az elöljárósághoz büntetés ter­he alatt bejelentsen. Minthogy a vetéste­rületek és a termés nagysága tudva van, a felesleg vagyis az eladó terménym'ehy­nyisége megállapítható, tehát a kellő ga­bona bevásárlása nehézségekbe nem üt­közik. A szükséges termény vételárát a köz­ségek, a hitelszövetkezetek vagy egyéb pénzintézetek utján kifizethetik. A készlet eként be lévén szerezve, a 27500 1922. KMR. értelmében alakított közjóléti bizottságok lesznek hivatva a gabona, illetve lisztárak megállapítására. Az útépítésnél alkalmazott ellátatlan mun­kások napibérei nem készpénzzel, hanem a beszerzett gabonakészletből lesznek ki­elégitendők. Altalános elv, hogy a köz­ség gabonakészlete ne ingyen, hanem le­hetőleg forgalmi áron bocsáttassák a szű­kölködők rendelkezésére. Az árakat a közjóléti bizottság mérsékelheti. Ezt az eljárást indokolja az a körül­mény, hogy miként már volt elég alkalom meggyőződni, az Ínséget nem annyira a drágaság, mint inkább az áruhiány idézte elő. A jelenlegi magas munkabérek mel­lett ha van a hatósági boltban liszt, a munkásosztály legnagyobb része képes, vásárolni. Ez okból kell tehát a községnek termény beszerezni. Természetes azonban, hogy a beszer­zett termény teljes vételára nem fog megtérülni, ennélfogva a községek köte­lezendők, hogy a különbözetet pótadó ki­vetéssel fedezzék. Ha a közjóléti bizottság méltányosan, de rigorózuson jár el, eb­ből a községre oíy nagy teher nem há­ramlik, amely a köznyugalom biztosítá­sával arányban nem állana. Ugyanilyen módon oldható meg a burgonyaellátás kérdése is, bárha várme­gyénkben elég burgonya terem ahoz, hogy hiánytól tartani ne kelljen. EsaaHonsa 500,000 korona és öt évi fogház lesz az árdrágító kereskedó'k büntetése. Az eliíéiést ki kell függeszteni a kirakatba. Budapest, augusztus 12. Az árvizsgáló bizottság illetékes ügyosztályához arra vo­natkozóan, hogy milyen intézkedéseket fog foganatosítani áz árdrágító kereskedők ellen, a következőket mondotta: — Azok a kereskedők, akik azt hi­szik, hogy az árvizsgáló bizottság ezúttal nem a legkíméletlenebb szigorral fog el­járni az árdrágítókkal szemben, alaposan csalódnak. Bieber Gj'ula, az árvizsgáló bíróság elnöke, tegnap magához hivatta az egyes ügyosztályok vezetőségét, az árvizsgáló bizottság mellé beosztott detek­tívek csoportvezetőit és valóságos hadi­tervet beszélt me f f velük arra vonatko-" zólag, hogyan folytassák le az árdrágító kereskedők ellen a kirakat-razziát és en­nek eredményéhez képest milyen módon járjanak el el azon kereskedők ellen, — akikről a nyomozás megállapítja, hogy tényleg árdrágítást követtek el. Néhány nap múlva a kereskedők látni fogják, hogy az árvizsgáló bizottság ezúttal mi­lyen szigorral jár el velük szemben a drágaság súlya alatt roskadozó közönség érdekében, meg fogják találni számításuk­hoz a normális és legitim bázist. Egy-két nap múlva már alkalmuk lesz közzétenni azoknak a kereskedőknek neveit, akii; el­len árdrágításért az eljárás megindul. — Figyelmeztetjük a kereskedőket, hogy az Iq20. évi XI. t. c. az árdrágítás vétségét egy évig terjedhető fogházzal és 100 ko­rona pénzbirsággal, az árdrágítás bűn­tettét 5 évig terjedhető börtönnel és 500 ezer koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetik. Emellett súlyos mellékbünteté­sekkel is sújtják a megbüntetett kereske­dőket, így többek közt cédulát kell ki­tűzni a kirakatba, amelyre rá keli irni. hogy őket árdrágításért elitélték. Termé­szetesen súlyosabb esetekben az iparen­gedélyeket is megvonják tőlük. Ezúttal olyan szigorral fogunk eljárni minden egyes esetben, amilyen szigorral feltétle­nül szükség vári, hogy a fogyasztó közön­séget kiragadjuk a túltengő drágaság kar­mai közül. Debrecen díszpolgárai. Debrecenhői jelentik: A mult év fo­lyamán felmerült az a gyanú, hogy Deb­recen város díszpolgárai között helyett foglal Haynau is, a magyar szabadságharc hiénája. Ez akkor nem volt kimutatható, mire a közgyűlés utasította a városi taná­csot, hogy állítsa össze Debrecen város díszpolgárainak névsorát. A tanács meg­bízásából Csobán Endre főlevéltáros el is készítette e nehéz munkát, amelyet most terjesztett be a tanácshoz. A kimutatás szerint 78 díszpolgára van Debrecennek. A sort báró Eötvös Ig­nác nyitja meg, utána gróf Vay Ábrahám báró Vay Miklós, Beöthy üdön következ­nek. A szabadságharc előtt 1845-ben lett díszpolgár Deák Ferenc és ugyancsak 1845-ben Széchényi István, 1848. már­cius 19-én választották díszpolgárrá Kossuth Lajost, Ugyancsak díszpolgár lett Kéry László nyug. kapitány, a debreceni vöröspántlikás zászlóalj parancsnoka is. A szabadságharcot követő abszolu­tizmus és a Bach-korszak számos embert juttatott Debrecen város diszpolgárságá­hoz, de Haynau nem szerepel közöltük. A hosszú névsorban helyet foglalnak: Cseh Eduárd miniszteri biztos, Braunhof­fer János kerületi parancsnok, Csorba János, Steinius János, báró Seringer Ká­roly, Bach Sándor, báró Bruk Károly. Kiplinger József, gróf Grüne Károly, bá­ró Kellner Frigyes, báró Kempen János, gróf Ziclü Ármin. Az alkotmányosság helyreállítása után Debrecen díszpolgárai leltek: gróf Degenfeld Imre, báró Kemény Zsigmond Miskolczv Lajos, Percei Mór, Pulszky Fe­renc, gróf Teleki László, Tisza Kálmán Türr István, gróf Pállffy Móricz. A liberá­lis korban is számos díszpolgárt válasz­tott Debrecen, akik között ott látjuk Jókai Mór, dr. Wekerle Sándor. Hieronymi Ká­roly, dr. Sziiágyi Dezső, gróf Csáky Al­bin, Símonffy Imre, dr. Thaly Kálmán, gróf Tisza István neveit is. Az utolsó díszpolgára Debrecennek gróf Apponyi Albert, a legnagyobb élő magyar, akinek nagyszabású ünnepségek között akarta átadni a város a díszes polgári oklevelet, ami azonban nem tudni miért még min­dig nem történt meg. Értesítés, Nyíregyháza és Szabolcsvármegye ci­pészmester urakat értesítem, hogy cipőfelsőrész műhelyemet ideiglenesen Nyíregyházán a Nyirviz­palota udvarán rendeztem be. Műhelyem a legmodernebb gépekkel és mintákkal rendeztem be, ugy hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem. — A mélyen tisztelt cipész urak nagybecsű pártfogá­sát tisztelettel kérem LüJOS 5224 felsőrészkészitő. Posztókereskedők, vi­déki niagyarszabók és ••••••••maBiiH^BH uriszabők figyelmébe! vásárolhat STEINER HUGÓ posztőnagykersskedáséösn Király-u. 14. sz. (beat a második udvarban) mint az utcai Üzletekben, Nagy raktár: Palmerston, Presldent, Laden, S'ruxok Festitn, AtiasíO*, Kordbársony, színes és fe<e;e posztókban. — Du> vá­laszték a legújabb divatkeim íkben.

Next

/
Thumbnails
Contents