Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-06 / 177. szám

2 LNYÍKSTIDÉK 1922. augusztus 12. De az ősz költő nem panaszkodik. ­Hatvan éves, de szelleme olyan friss, mint­ha élete tavaszán volna. Elmondja, hogy, tudna irni minden két hónapban egy,-egy sikerült színdarabot és mindennap egy­egy tárcát, ha csak a pénz kedvéért akar­na dolgozni. Tagadja, hogy az írónak és általában a művésznek cl kell adnia magát — a meg­élhetésért. Azt mondja, hogy áldozatnak kell felfogni az életet! Aki a közönségnek dolgozik, az iparos, még ha egetverő si­ker is kíséri munkájúi. (K.) Egyről-másról\ •A ZENE KOLDUSAf azok a cigány nép­zenészek, akik a sóstói utazás keserveit tet­szik még tűrhetetlenebbé. Nem elég, hogy Pokoraczki bácsi ugy hozzám simult, mintha 17 éves leány volnék, s minden zökkenésriét. a tyúkszememre tép és könyökével hasbavág, hanem hallgatnom kell a klarinét sipító sza­vát, vagy egy ordas kontrásnak érzelgős nóV táját. Vastag ujjai alól kétes tisztaságú han, gokban tör elő: >>Keresem az Istent, seholr sem találom ...« Bizony én is ke/testem ilyené­kor az Istent, aki elnémítaná eleket a tolako­dókat j akikre eddig csodálatosképen nem ter­\jedt ki sem az államrendőrség, sem a vasut­igazgatóság körültekintő figyelme. PIROS RÓZSÁT kaptam egy szép asz­szonytól, akinek a szeme mélyén ott égett az a tüz, amit a rózsa sötét piros szine szimbo lizál. Nem is gondoftam arra, hogy a rózsá­ban az a bizonyos piros szi/i, azon a bizony ái dolgon k-ivül politikát is jelenthet: Világéle­temben mindig jobban szerettem, ha a szép asszonyoktól piros rózsát kapok, mint fehéret s minden hencegés nélkül jelentem ki, hogy fehér rózsát soha nem is kaptam nőtől. Ter­mészetes dolognak tartják ugy-e, hogy a kapott piros rózsát büszkén tűztem a gomty­lyukamba. Amint azonban megyek az utcán, egy polgári rendőr, vagy detektív megszólít, hogy vegyem le a piros rózsát. Azt is csak természetes dongnak fogják tartani, hogy a rózsát nem vettem le, hanem otthagytam a gomblyukamban. De nem találják, hogy túl­ságos molesztálása a közönségnek, ha niég a piros rózsában is csak a piros színt és nem ia rózsát látja meg a rend közege ? Maholnap még az i$ gyanuslesz, ha egri bikavért iszom? Ejnye-ejnye ! ''A BIKAVÉRRŐL JUT ESZEMBE, hogy a választás eredményének kihirdetése előtt [való napon este 6 órától másnap este 6 óráig szesztilalmat rendeltek el azzal az mdokolás­hogy a választás izgalmait nem akarják nö­velni egy-két részeg ember közbekurjantásá­val. Hát én megvallom, fogalmat sehol sem tapasztaltam. Jóformán azt sem tudtam, hogy választás van• Én már régen megválasztottam JRakovszky Ivánt. 'Amikor Lovas Kovács bácsi nem tudta összeszerezni az 1000 darab zsi­rálót, már én rögtön tisztában voltam azzal, hogy ö nem (esz képviselő Nyíregyházán, sóf azt hiszem, hogy ő is tisztában volt. fin már ekkor rögtön megválasztottam Rakovszky Ivánt minden szesztilalom nélkül. £s akkor egy hét múlva jönnek nekem azzal a szesztila­lommal } mert aszongyák nagy az izgalom,'. Hát pedig én mondom, hogy éppen akkor lett nagy izgalom, amikor a korcsmákba belépő szomjas emberek megtudták, hogy szesztila­lom van. Mint a derült égből a villámcsapás, ugy hatott rájuk ez a hir. Rám semmi hatás­sal nem volt. Mert én félhatkor hozattam ma­gamnak egy liter bort és vacsora után otthon megittam az utolsó csöppíg. A szesztilalom dacára. 'A városban uralkodó izgalmak dacá­ra. A dacárandók dacára. JUHASZ JÁNOS MFÍtóJI jmreüw-I/^AN T ZOLDSÉcrÉRV KITUNÓ, AS7.TAÜ £5,FAÍ SOROK Fiatal szívvel... Egy ifjú szabolcsi poéta verseskönyve Nyáregyháza, aug. 5. A Nyirvidék tu­d (-sitójától. Ifjú Radványi Sándor első verses­kötete fekszik íróasztalunkon. Az ifjú poéta már akkor figyelmet keltő dalköl­tészettel értei sikereket, amikor a Kossuth főgimnázium növendéke volt. Poézise gaz­dagodott, formakincse tisztult, dalainak muzsikája mélyebbről zendülővé lett, té­maköre kiszélesedett az egyetemi évek alatt és sikerei jelentősen gyarapodtak, neve mind komolyabb értékeket igérőbbé lett. A nndt évi országos Bessenyei ün­nepre irt hatásos ódája már ebből a művé­szi értékből csillogtatott meg egyet-mást s most megjelent kötete, amelyben zsen­dülő poézisének bimbókorát mutatja be egy kedves csokorba kötött dalsorozattal, bi­zonyára szerető érdeklődést fog kiváltani irodalmi életünket figyelemmel kisérő kö­rökben. A kötethez, amelynek minden lapján a Salai lélek idealizmusának szivárvány fénye van, nem nyulhatunk a tartalmat és formáéi'tékeket analizáló értékelő és kate­góriákat kereső kritika szándékával. A tFiatal szívvel c. verseskönyv címlapján találó cim alatt lebegő pillangó rajza. Szinekben játszó, aranyos szárnyú pillan­gók ezek a dalok, amelyek a sejtések, alak­talan vágyak forrón fiatal lelkivilágából könyedén szálldosnak virágról-virágra s himporuk letörlődve, szárnyuk összetör­ve a kritikus ujja között. Tartalomban őszinte, tiszta, nemes lelkesedés sugárzik a dalokból, az optimista életfelfogás bol­dog ittasultságának láza, mely spontán gyullad ki a természetben, a művészetben, eseményekben az igaznak, jónak, szépnek tükrözésével találkozik a hivő fiatal ember, akit még nem kezd ki, nem tartóztat fel a fény mellett az árny, a harmonikus mel­lett a küzdés ck'szliarmidiája. A leányka, a barátok, az ideálokért küzdő férfiak s ezek között mndenek előitt az irói babérral övezett homloknak, varázsos tájak s kö­zöttük mindenekelőtt Szabolcs sajátos szín és vonalhatásu vidékei, a mai diákság fájva lelkesedő s/avébe rajzolt csonkaor­szág kérdései inspirálják Radványi Sán­dort is, aki Szabolcs poétájának indul el. A kötet elé Kardos István, a Besse­nyei Kör főtitkára irt előszót és találóan mondja forrásban levő mustnak a könyv­ben muzsikáló költészetet. Jó bort igérő nemes must, belső világában ugy, mint formakincsében, rítmikájában ez a vers­kötet. Mi szabolcsiak kiváltképpen öröm­mel lapozzuk, mert, mint patak vizében a part virágai szűkebb hazánk, otthonunk világa tükröződik benne. Rokonszenves, hogy a verseskönyvet a JöRtal poéta egy­kori irodalom tanárának, a szabolcsi föld gazdag muzsikáju poétájának, dr. Vietórisz Józsefnek ajánlja. A verseknek egész so­ra szól aztán egy-egy szabolcsi ismerős­höz. A személykultusz, mely igy feltűnően erős kifejezést nyer a kötetben, később 1 a további fejlődés utján bizonyára hát­térbe fog szorulni. A mintegy- száz dalt tartalmazó kötet pompás nyomdatechr®­kai kiállításban jelent meg és a Jóba Elek cég modern felkészültségét dicséri. Köte­tenként 120 koronáért a szerzőnél Kó­tajban s az Ujságboltban Nyíregyházán kapható . Szerkesztői üzenet. SZŐKE. A kérdéses részvénytársaság ve­zérigazgatójának nem jár sem a méltóságos sem a nagyságos cim. Levélbeli megszólítás­nál elég ennyi: i>lgen tisztelt Vezérigazgató ur/« vagy »Mélyen tisztelt Vezérigazgató, ur /«. Személyes megszólításnál: »Vezérigaz­gató ur /« A levél borítékjára azonban már ír­ja oda, hogy »nagysá'go$«, mert a vezérigaz­gató ur még komotyan meg találna haragudj ni. Végül, ha a vezérigazgató untak esetleg »kir. tanácsosa, címe lenne, akkor a magysA­gos«, ha pedig mdvari tanácsost, lenne, akkor a méltóságos citn jogosan jár neki, azonban nem valószínű, hogy ilyen cime legyen, s ha \volna is és Ön nem tudná, ez magában véve nem olyan rettenetes nagy bűn, s ha. a vezér­igazgató ur okos ember (vezérigazgatók többé-kevésbé okos emberek szoktak lenni) ezért a kis tévedésért igazán nem haragudha­tik meg. Ezek felől tehát nyugodtan hajthatja le szőke fejecskéjét (ha tényleg olyan szőke, mint amilye\nnek irja) s ne okozzon olyan nagy gondot magának az, hogy a döbbenetes tekintélyű vezérigazgató ur méltóságos-e, avagy cs a k n agyságos. ISI Kis Naptár. Augusztus 6. Vasárnap. Kath. A. 9. Urunk' szin. Prot. A. 8. Berta. Városi Színház-Mozgó: Schenk Jenő telepatikus előadásai. Apolló Mozgó: Páris botránya (5 fel­vonásban.) Dühöng a szerelem (2 felvonásban.) Viharos éjszaka (2 felvonásban.) Kacagó-est. (5, 7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó: Detektív király (5, 7 és 9 órakor.) Modern Kabaré a Nyárfásban. (9 óra­kor.) Bocskay Kabaré. (9 órakor.) Nyíregyházi Villamos Társulat mun­kásainak táncmulatsága a Gazdák Otthonában (8 órakor.) IfXiros Ifjak 'önsegélyző Egyletének táncmulatsága s aját helyiségében (3 órakor.) Élelmezési munkások gyűlése a Bal. czár-venáéglő külön helyiségében. (11 órakor.) Egy másik tekintet Mint bűnösöket üldözök könyvében az áruló ujjlenyomatok, a sötét szándékokat, szennyes indulatokat rejtő utca forgatagá­ból o'lyan egy-egy lelket szomoritó sütő jel­'temző tekintet. A napokban egy nyomorban fogant sötét arckifejezés ragadott meg, teg­nap egy másik. Megőrökitem itt, mint rendőr­könyv az ujjlenyomatot, hogy későbbi korok búvárló bölcsei fejcsóválva keseregjenek raj­tunk, ha e sorokra rábukkannak. Nyüzsgő délutáni korzó. Tözsdések és siberek szenzációs hirt kaptak: a korona is­mét mélyre zuhant. Egy forgalmas utcasarkon \megüti a fülemet egy boldog zenéjü mondás : »Hallottad, megint leesetf a korona .'« Egy jól öltözött, kaján arcú ur széles mosollyal, ör­dögi örömmel mondja nyílván kollegájának : \leesett a korona. Ami nekem riasztó gyászhír, BIRÚ ÉS ECKSTEIN Budapest, V., Vörösmarty-tér 3. sz. Telefon 126—06 és 46 — 25. TORPEDO Díjtalan bemutatás az ország bármely részében. magyarorszagi vezérképviselete 3587-6

Next

/
Thumbnails
Contents