Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-31 / 197. szám

1922. augu-ztus 31. JSÍYÍRiriDÉK ammmmmtua* mm közgazdaság Mit csináijon a gazda pénzével? Aratunk, a termést betakarítjuk, csépelünk, van jó tiszta acélos búzánk, az Isten megsegítette munkánkat, elég jó termésünk van. Jó termésünk aranyat ér ! Mit csináljunk vele ? Eladjuk úgynevezett papirkoronáért, kipunk rengeteg sok papirospénzt. Két-három hónap múlva azt mondhatjuk : volt 'jó búzánk, aranyvalutánk nincs; ellenben van sok pénzünk, rossz koronánk. Ha eladjuk termésünkéi, rosszul járunk, mert a jó értéket átcseréltük rosszabb értékűre ; ha nem adjuk el termésünket,, rosszul járunk, mert még az elemi szükségleteinket sem tudjuk fedezni. És elvégre azért dolgozunk, hogy fenntarthassuk magunkat, ahhoz más is kell mint a buza. Mindenképpen rosszul jár tehát a gazda akármire is határozza el magát, mert jóért rosszat kap ...; ha ugyanis abból az általánosan hangoztatott feltevésből indulunk ki, hogy a magyar korona rossz. Komoly vizsgálat tárgyává kell legelőbb azt tenni, vájjon : rossz-e és ha igenhát mily mértékben rossz a magyar korona ? Azt állítom, hogy kétféle magyar korona van : van rossz és jó magyar korona és ezen állításomat igyekszem bebizonyítani. Ha azután ez világossá válik valamennyiünk előtt akkor könnyű a gazdának elhatározni magát, mert egyszerűen jó magyar koronáért fogja eladni termését, a rossz magyar koronát pedig futni engedi. Melyik hát a jó magyar korona és melyik a rossz és miről lehet őket megismerni ? Mindjárt elárulom, de előbb általában kell valamit megjegyeznem a magyar koronáról. Csonka-Magyarország még mindig elég termékeny, terem rajta annyi, hogy minden egyes embernek meg lehet a mindennapi kenyere, sőt azonfelül is marad valami. Még van elegendő szenünk, annyi különféle energiánk, hogy azok okszerű felhasználásával összes munkagépeinket hajtani tudjuk. Bebizonyosodott, hogy ércünk és más egyéb eddig nem ismert javaink is vannak. Ruházathoz is megfelelő mennyiségű nyersanyagunk áll rendelkezésünkre. Vizeink, vasutaink, és úthálózatunk még mindig elég kedvezők. Ha minden ember szorgalmasan dolgozik, ha becsületesen teljesíti maga, családja és hazája iránti kötelességet, ugy még ebben a CsonkaMagyarországban is lehet termelni több értéket, mint amennyire szükségünk van; országunk központi fekvése pedig lehetővé teszi azt, hogy több értékünket kedvezően elhelyezhessük. Csonka Magyarország szorgalmas népének a pénze csak jó lehet, a magyar nép magyar koronája feltétlenül jó. Igy általánosságban a magyar korona jó pénz és az becsülendő. Varrnak azonban az országnak heréi, lelketlen üzérkedői, spekulánsai, kik véres verejtékkel akarják: mindennapi kenyerüket megkeresni, hanem megvárjál-;, amig a másik gyűjt valamit és mikor a másik szorgalmas munkájának gyümölcse után akar nyúlni, akkor azt elveszik előle. Ezt azonban nem lehet tenni nyíltan, mert az a büntetörvénykönyvbe ütköző cselekmény lenne, hát teszik a büntető törvénykönyv megkerülésével, ugy, hogy elrontják az értékmérőt, hogy a másik ne ismerje ki magát, azután a kereslet és kínálat mesterséges összekeverésével ugy állitják szembe a munkát a spekulációval, a termelt eredményeket az üzérkedő haszonnal, hogv a mások eredményei az ő ölükbe hulljanak. A mások munkája az ő kezükben játék, eszközük a produkció lebecsülése és értékmérőjének, a koronának lerontása, ük is magyarok, sőt — miután példájuk a hirtelen meggazdagodás vágyának betegsége ragadós sokan vannak. Az ő kezükben a korona olyan értéktelen játékszer, amelynek segélyével ©*zsonglőrösködik a való értéket, á munka és termelés eredményeit saját magukhoz Ezeknek a koronájuk már nem becsülendő. ez rossz magyar korona. Ezt a rossz magyar koronát a zürichi és egyéb tőzsdéken jegyzik nagy ije.sztésére az önerejében nem bízó magyarnak. Hát hol jegyzik a jó magyar koronát és hogyan lehet azl kapni?? A jó magyar koronát mindenki maga jegyzi. Egy pár példával rámutatok arra. hogy jegyzik és miként szerzik azt. Íme egy pé'da a sok közül. Az országban mi eddig bét községben és egy városban állítottunk fel elektromos centrálét és tartjuk üzemben az elektromos világítást. Fokozatosan állítunk fel többet is. Az illetők maguk adták össze a szükséges pénzt. Es a téli délután, mikor már négy órakor sötétedik, más községben lefeküsznek, vagy kénytelen-kel télién doiogtahmul töltik az idejüket másnap reggel nyolc óráig, tehát a nap 24 órájából lő órát henyélni kényszerülnek, addig ezen községekben csak egyet csavarnak a gombon, kigyúlnak a lámpák az utcákon, az udvarokon, a szobákban; a család apraja nagyja változatlanul dolgozik tovább. Végzi házi teendőiket, megy a háziipari munka a szövés, fonás, varrás udvari munka, állatok rendben tartása stb., növekedik a jólét és vagyonosodás A gyermekek tanulnak, folyik az önművelődés. Mit bánják itten, hogy miként jegyzik a villamos műben fekvő koronát Zürichben?? Legfeljebb hideg érdeklődéssel látják, hogy az ő elektromos müvük a korona rosszabb jegyzése folytán háromszor vagy tízszer már többet ér. De nem ez a lényeg, mert ha kevesebbet érne is, őket az sem bántaná, hiszen nem üzérkedni akarnak vele, ők dolgoznak. Az ő koronájuk ebben az esetben már elintézett, az jó, mert dolgozó korona. Van már villamoscséplés, villamoserőre berendezett munkagépek, műhelyek, sőt varrógépek is vannak a községekben. Más példákra is rá tudok mutatni : állítottunk fel más-más helyeken ecetgyárat sajtgyárat, hordó-, mütakarmány-, olajgyárat szappanfőzőét, bőrgyárat, vegyipari gyárat, terményraktárakat stb. Ezeket mind nem érinti a zürichi árfolyamjegyzés; ezen koronák dolgoznak és folyton termelnek, önértéküket folyton emelik. Ezek a dolgozó koronák jó aranykoronák. Tovább akarunk menni, a len- és kender feldolgozással, különféle vidékeknek megfelelő üzemi szövetkezeteink felállításával ; egyes helyeken a megfelelő részvénytársaságok életrekeltésével szaporítani kívánjuk a termelő aranykoronák tömegét.. Mert, minél több a dolgozó korona, annál kevesebb szükség van a dologtalan rossz koronára. E példákból látható már, melyik a rossz korona és melyik a jó korona. Tessék a gazdá nak a koronáját azonnal dolgoztatni és az jó lesz és jó marad. Minél több koronánk dolgozik, annál nagyobb aj értéke a magyar koronának. Egy gazda mindezt egyedül nem csinálhatja. Tessék tömörülni! Minden községben minden gazdasági körzetben szervezkedjünk és közös erővel búzánk el értékesítésével egyidejűleg azonnal gondoskodjunk koronánk továbbmunkálkodásáról is oly arányértékü müvek létesítéséről, melyek a további termelési értékeket fokozzák. Itt nem ismerek kis- vagy nagygazdát, csak gazdát, mert ugy a kis- mint a nagygazdának vagy jó, vagy rossz a koronája, aszerint, amint dolgoztatja vagy henyélte ti. Mi önzetlenül támogatunk és elősegítünk minden ilyen szervezkedést, akár van belőle közvetlen hasznunk, akár nincs, akár a mi keretünkbe illeszkedik be a szervezkedés, akár egészen független akar tőlünk maradni, mert a mi érdekünk egy erős szervezetű, vagyonos és jólétnek induló gazdatársadalom létesítése és a dolgozó jó magyar korona megteremtése a többérték termelésével. Ha azonban a gazda koronáján ül, ha várja míg a sült galamb nyársastól együtt szájába repül, akkor neki csak rossz koronája lesz és marad mindörökké ámen, akkor ő csak szegényedni fog, dacára pénze sokaságá nak és rövid idő múlva azon fogja magái észrevenni, hogy tönkrement és segitett tökretenni az országot. Az ilyen gazda meg is érdemli, hogy tönkremenjen, mert ő a dologtalan koronájával azon lelketlen üzérkedők közé tartozik, kik egyedül és kizárólag csak a mások éhségére spekulálnak, akik az ország többi heréitői csak színben különböznek. Az ilyen élhetetlen heréknek jó magyar korona nem is való a kezükbe. Most termésünk betakarításakor és értékesítésekor jó ezekről gondolkozni, hogy világosan látva, tudjuk, miként kell cselekedni. Gondolkozni, látni és cselekedni. Cselekedni, ezen harmadik szó megadja a választ árra a kérdésre, hogy mit csináljon a gazda a pénzével. Egy nyíregyházi gazda. adat mo&yó. Augusztus 30, 31, szerda, csütörtök 7 és 9 órakor. Molnár Ferenc híres színmüve A testőr kerül bemutatásra. Játszák : Gömbaszögi Frida, Rátkay Márton, Haraszti Hermin és Antalffy Sándor 1 i S&inÁáz MOZGÓ Augusztus 31, szept. 1, csütörtök, péntek Repríz Repriz Kutya van a kertben góbé furtang 5 eresztésben. Irta Géczy István. Szereplők a színpadon és a filmen Tary Mihály Krajnik Mária Boháthy Lajos Mihó László Katonazene kiséret. Előadás kezdete 7 és 9 órakor APRO HIRDETESEK Krt«tt*i dijak: 10 «zóig M keraaa, uxUSl •iáit* toriW a4 I kerwu. — TMiti kirtaiMkrt Mik az »sat*f baksUtM itu ktflit — Apró Mrfetfc utia érddUW&aak «ak TáJanMlyag vagy lertluikp lxktldiM a«U*tt Tá lakathatnak. „CIB a kiadók! Yatalhaa" j*ka*a iprtkirdatéMfcr* mrth u aprthirdatéa aafiatti mám bamnékti-nl ai MTlI&twMat a kiattfciratal. K MODEKN ólcsónkónyvtár AZ UJSÁGBOLTBAN. Idősebb keresztény özv. asszony, ki a házrezetésben j irtás, azonnali belépésre állást keres. Cim az Ujságboltban. 7028 1 Arok-iitca 43. szauin ház eladó. 548M Használt férli és női ruhák es cipők olcsón eladók Uj-utca 25. FelsOrészkészitő tanuló fiu és egy tfizö tannló'eáoy fizetéssel felvétetik, (ki már gépelni tud, előnybea.) Cim az Ujságboltbin. 7029-1