Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-29 / 195. szám

6 LNyérjtidéic S922. augusztus 26. J^ÍRJTIBÉK Vitézi beiktatás Somossy Ferenc piricsei birtokán Nyíregyháza, augusztus 28. A Nyirvidék tudósítójától. Píricsén, az oláhoktól megszállva tartott határ közvetlen közelében őrtornya emelkedik a magyar Vitézi Rend sziklabástyájának. Az őrhely alapját, a vitézi telket egy lelkes magyar ur," egy példás szorgalmú, a többtermelő munkában fáradhatatlan magyar birtokos Somossy Ferenc alapította s ezt az istenáldotta gazdag birtokrészt, 1!) katasztrális hold pompás szabolcsi földet egy. C sik vár megyéi) ő 1 menekült székely vitéz, a hős Ferenczy János törzsőrmester kapta vitézi telekül. A birtokbaiktatás megindító ünnepi külsőségek közölt a lakosság bensőséges részvételével tegnap, vasárnap folyt le. Horthy Miklós kormányzó képviseletében Vitéz revisnyei Reviczky László tábornok székkapitány jelent meg a beiktató ünnepen, akivel jelen volt fia .Vitéz r

0visnyei Reviczky György egyetemi adjunktus is. A vármegyei Vitézi Szék s vármegye részéről megjelentek Vitéz pécsujfalusi Péchy Gábor őrnagy, széktartó, Mikecz István alispán, Kausay Tibor gazdasági felügyelő, Harsányi László igazgató. Az érkező hivatalos részlvevőkhöz Nyírbátorban Erdőhegyi Ferenc főszolgabíró, Andrássy Dániei tb. főszolgabíró, Görgey Lajos alezredes, zászlóalj parancsnok, Budaházy Mihály százados, Mikes ésjvéhler századosok, Richnovszkv Oszkár csendőrszázados csat lakoztak. Piricse község a színes, hangulatos históriai ünnepen tölgyfa lombos, Ízléssel készült dadalkapunál várta a kormányzó képviselőjét és kíséretét. A Somossy-kuriához vezető diadalkapunál áll Vitéz Ferenczy János a nemzetes aszszonnyai és kis fiával. A hős székely katona mellén ott ragyognak az arany vitézségi éremtől kezdve az összes legénységi kitüntetések. A diadalkapunál lelkes élj< n fogadja a kocsin érkező Reviczky tábornokot, akit Piricse nevében Balogh Sán dor kör jegyző üdvözöl. Aranyos-szőke ma gyarruhás leányka: Somossy Ilona nemzetiszinszallagos gyönyörű csokrot ad át Reviczky tábornoknak. A Somossy kúria bejáratánál, ahová az érkezők vonulnak, »lsten hozott« felírással újra diadalkapu vár a notabilitásokra. A kastélyban a birtokot adományozó nemes birtokos: Somossy Ferenc, Somossy Ferencné kedves ' figyelemmel látják vendégül az érkezőket. Olt látjuk Szilcz Ferenc földbirtokost nejével és leányával.. Mándv Loránd földbirtokost Somossy Andrást. Az ünnep első bensőséges aktusa a kis katholikus templomban játszódott le, ahol szent mise volt, amelynek kapcsán Heiser Mihály nyírbátori plébános mélyen megindító alkalmi szent beszédet mondott. Az istentisztelet után beiktató díszközgyűlés volt. Somogyi István piricsei kisgazda lelkesen köszöntötte a község uj birtokosát, büszkeségét Vitéz Ferenczy Jánost. Reviczky László tábornok a lelkeket egybekapcsoló beszédben iktatta be a vitézt, majd Mikecz István alispán méltatta a nap jelentőségét és hatásosan hívta fel a lakosságot az uj birtokostárs támogatására. Egy hadiárva, Jónás Lina csokrot adott át a vitéznek, majd Somogyi István indítványára a díszközgyűlés táviratilag üdvözölte Piricse kőz ség lakossága nevében a Kormányzó Ofőméltóságát. Ezután nemzetiszínű lobogókkal vonult a menet a Somossy Ferenc által adományozol! bőven termő birtokra. Az idei termésből öl hold búzát s a harmadosnak kiadóit többi fö»d termésének két harmadrészét az áldozatos cselekvésben példát mutató Somossy Ferenc már most a vitéz rendelkezésére bocsátotta. Reviczky tábornok átadta a vitéznek i a dúsan termő földet Heiser Mihály r. k. lelkész megáldotta a birtokot, Viléz berenczy János meghatottan mondott köszönetet a Vitézi Széknek és a nemes adományozónak. A birtokbaiktatott vitézt, mint a vármegye uj birtokosát elsőül Mikecz István alispán üdvözölte, majd a nyírbátori zászlóalj nevében, amelynek a vitéz eddig katonája volt, Görgey Lajos alezredes, zászlóalj parancsnok köszöntötte meleg szavakkal. Az ünnepi aktus után társas ebéd következett. amelyet Somossy Ferenc adott a beiktatáson jelenlévők tiszteletére. Az ünnepi ebéden Somossy András viharos lelkesedést keltve köszöntötte a kormányzót, Reviczky tábornok a kitartással, fáradtságot nem ismerő alkotó munkával példái mutató birtokos családot Somossy Ferencet és a ház nemes asszonyát. Somossy Ferencnél köszöntötte lelkes éljen és taps kíséretében. — Barcsa Endre ref. lelkész Vitéz Ferenczy Jánosra, Erdőhegyi Ferenc főszolgabíró Reviczky tábornokra, Görgey Lajos, Mikecz István alispánra, Somossy András a viléz és az adományozó birtokos közötti bensőséges kapcsplatra mondott lelkes köszöntöt. Majd kuruc nóták sirtak fel Erdőhegyi főszolgabíró bus baritonján, a melynek borongásába Sziícz Ágnes finom zongroajáléka, Andrássy szolgabíró hegedűje szólalt s a színes reménységet ébresztő szép napot a dicsőséges mult emiékei tették még szebbé abban az otthonban, ahol a békés munka hőse nyújtott támogató, jutalmazó kezet a harcok vitéz katonájának . Egy nyíregyházi postaaltiszt vitézi beiktatása. 27-én, vasárnap iktatták be a Biharkeresztes melletti Bedőn vitéz Belényessy Elek postaaltisztet a nagyváradi prépostság által adományozott vitézi telekbe. A beiktatást Horthy kormányzó ur őfőméltósága nevében Toókos Qyula vitézi törzskapitány végezte. Jelen voltak a debreceni postaigazgatóság képviseletében Dr. Fehérházy Endre tanácsos és Uzoni Jenő postafelügyelő-főnök. A nyíregyházi postahivatalt Sípos Géza felügyelő és két altiszt képviselte. Bihar vármegye részéről Frankó Endre főszolgabíró és Osváth Pál biharkeresztesti főjegyző voltak jelen. A község nevében Székely Jenő gör. kath. lelkész hazafias megnyitó beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt, mire Toókos alezredes gyönyörű hazafias beszéd kíséretében itatta be Belényessyt, valamint Szabó György gazdálkodót. Ezután az ünneplő társaság miután meghallhatta a felavatottak vitézi tetteinek rövid ismertetését; — kivonult a vitézi telekre hol a beiktatás jelképileg is megtörtént. Ez alkalommal Sarkadi Nagy József biharkeresztesi lelkész mondott mélyen átérzett hazafias szónoklatot és imát — mely után szem nem maradt szárazon. A lelkes ünnepség után Belényessy mondott köszönetet igaz és lelkes szavakban és tett fogadalmat lankadatlan hazafias munkára. Nagy feladat vár vitéz Belényessy postaaltisztre, hogy Bedőn, ebben a tiszta oláh községben a magyar nemzeti eszmét diadalra segitse. Az az ügybuzgóság azonban, mit szolgálatában mindig tanúsított, biztosíték arra, hogy meg fogja állani a helyét ugy a békében, mint akkor, mikor a harc újból hivni fogja. S. G. Népfőiskolát kell alapítani Nyíregyházán. Nyíregyháza, augusztus 28. Saját tudósítónktól . Már a háború előtt hangoztatták, hogy a népfőiskolát nálunk is meg keli honosítani. Szemök előtt Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország példája lebegett. Mikor keresték a nyitjái, hogyan küzdhette fel magát a dán földmives kietlenföldjén Európa legvagyonosabb gazdálkodójává, észrevették, hogy jóval többet tanul, mint más országos gazdanépe. A dán gazda belátta, hogy ahol nem elég a nyers erő, oll segit az ész. S ím bebizonyosodott, hogy többet érhetünk el ésszel, mint erővel. Ennek a józan belátása keltette életre a dán népfősikolákat (földműves egyetemeket Szükségességükről a dán földműForgalmi adökönyv # kapható lapunk kiadóhivatalában Széchenyi-ut 9. A legbájosabb farsangi történet aMMJHiaBiii •———— hétfőn és kedden a DIADA

L mozgóban. — Varróíeányokat és tanulóleányokat felveszek. Kállay,-ütea 32. sz. alatt. vesnép annyira meggyőződött, hogy minden télen megtelnek az ott lakásra is berendezett népfőiskolák. A legtöbb helyen maguk a gazdák vagy gazdaegyesületek tartják fenn őket. A népfőiskolai gondolat tehát megszülelett és testet is öltött. Piálunk már mint megváltó eszmét honosították meg. 1920. őszén történt a vetés és a szép kezdeményezés nem maradt eredménytelen. A Nyír vidék már gyakran hírt adott a népfőiskolás gazdaifjak tudós vágyáról és a sokat ígérő szövetkezéséről. A tudásvágy terjedését bizonyítja az a tény, bog}- a magyar népfőiskola már életének második évében harminc helyen nyílt meg, azonfelül még harminchét helyen népfőiskolai szellemben folyt az ifjúság" és tudnivágyó felnőttek oktatása és nevelése. Mindez kezdetnek biztató, de senki se gondolja azt, hogy elég. Amig minden községben nincs legalább tiz gazda, aki népfőiskolát végzett, addig nem tűnhetik ki a népfőiskola egyénemelő s a nemzetet nevelő hatása. > Minden egyes falu, tanyai központ és uradalom igen okosan szolgálja a saját érdekét, ha két három derék s erre örömmel vállalkozó fiatalembert elküld évről-évre a népfőiskolára. A nyíregyházi jómódú gazdatársadalom igazán könnyű szerrel megoldhatná a népfőiskola felállításának kérdését. — Csak egy kis belátás, tanulnivágyás és — áldozatkészség kellene hozzá, ami nemso kára sokszorosan meghozná a maga gyümölcsét. A most megalakulóban lévő gazdaszövetségek is felkarolhatnák az eszmét, mert az agrár Csonkamagyarország csak akkor ál/hat meg az európai államok sorában, ha müveit, intelligens a gazdatársadalma.