Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-26 / 193. szám

2 J^ynurmÉs. 1922..augusztus 26, Csonkamagyarország ipari termelése. Csonkamagyarország fejlődő exportja, — készítik. — A vegyészeti-, textil-, vas-, Az Amerikai Egyesült Államokban j megjelenő ^Szabadsága eimü lapba Losonezy Zoltán nagy cikket irt a magyar ipar bámulatos fejlődésérőt. A cikk mély betekintést enged Csonkamagyarország gazdasági életébe és bizonyára minden magyar olvasóban örömérzést fog kiváltani a modern magyar ipar rohamos fejdése és külföldön növekvő jóhirneve. A rendkívül érdekes cikket teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük: Nagyon tanulságos és látványosságnak is parádésan szép kiállítás* kapu

;jt zárták be nemrégiben Budapesten. Lezajlott a tizenharmadik tavaszi árumintavásár, amelyen a magyar ipar bemutatta, hogy a mai nehéz viszonyok között mit tud produkálni. A kiállítás látványossága minket nem elégített k.'|, sokkal érdekesebbnek mutatkozott az az ötletünk, hogy benézzünk a gyárak és műhelyek gyomrába és megtudjuk milyen befolyással volt a nagy világfelfordulás a magyar iparra, s hogy talát-e a magyar számára kárpótlásul uj utakat a magyar életerő, amikor a külfölddel szemben fennálló óriási valutakülönbözet és a szállítási nehézségek az eddig külföldről beszerzett iparcikkek egész sorozatát úgyszólván hozzáférhetetlenné teszik a magyar közönség előtt. Ez a kis tanulmányutunk nagyon érdekes és örvendetes eredményeket állapított meg, amelyeket bizonyára érdeklődéssel vesznek tudomásul az óhazától távol élő magyarok is. Sok uj és meglepő dologról fognak itt értesülni és egy kissé megváltozik az a nem éppen kedvező véleményük, amelyet a magyar ipari termelésről éppen a legutóbbi évek folyamán tápláltak. Mintha valamely jótékony varázslat hatása alatt történt volna, a magyar ipar egész tömegével jelentkezik az utóbbi egy-két esztendő alatt azokkal a cikkeknek, amelyek még nemrégen egészen hiányoztak termelésünkből. Amikor még a magyar pénznek egészen más volt az értéke, milliók és milliók n^entek ki a külföldre olyan árukért, amelyeket ma idehaza állítanak elő. De a hazai szükséglet ellátásán tul, hatalmas mennyiségben szállítunk a külföldre l

s, versenyezve nagymultu \4lághires gyárakkal. A nagy valutakülönbözetnek kellett eljönnie, hogy ez — a kényszer hatása alatt — megtörténjék, s hogy megszűnjön az a szégyenletes állapot, hogy a magyar nyerstermékeket kivigyék a külföldre és azután feldolgozott állapotban megint visszahozzák és drágán megfizessük. Ma sok esetben fordítva történik. Megnéztünk egy hatalmas gyárat, ahová például a Keleti tengerről szállítják a halat és Budapesten készítik belőle az úgynevezett orosz halat, vagy ruszlit, a finomabb Ostsee-heringet, göngyölt halat. Filletheringet és ringll.'|t, amelyet azután a világ minden részébe exportálnak. Hasonló világcikk lett a magyar mustár, amely idehaza teljesen kiszorította a világhírű francia mustárt. A mustármagot Magyarországban azelőtt úgyszólván nem termelték, hanem Olasz- és Törökország volt a bő termőföldje. Ma már nagy mustárföldeket müveinek és a magyar mustárt mindenütt ismerik a külföldön. Óriási mérvben fellendült a főzelék- és gyümölcskonzerv gyártás. Paradicsomot, mindenféle főzeléket, befőtteket, lekvárokat, janieket, cukrozott gyümölcsöket a külföld számos helyére szállítanak a magyar gyárak s megtörténik az is, hogy Olaszországból, ahol a legrégibb gyümölcskonzervgyárak vannak, Magyarországból rendelnek a kereskedők. Az Ostsee heringet Budapesten fém- és villamossági ipar. — Az élelmiszer-ipar rendkívüli lendületet vett. A sertésszalámi, a tarhonya, a caces elsőelsőrangu cikkek, sőt a magyar csokoládé is felveszt a versenyt a külföldivel. A francia konyaknak is, amely hírességben vezet a világon, itt van az erős versenytársa : a kitűnő magyar konyak. A szeszről, lisztről, cukorról, malátáról és sörről nem beszélünk : azok régi, jelentős cikkeink, s ezúttal csak az uj hódításokat kisérjük figyelemmel. Példaadó ebből a szempontból az óriási fogyasztást ellátó pótkávé gyártás. Akik régebben, vagy akár az utóbbi években kerültek el Magyarországból, élénken emlékeznek még a Frank-kávéra. Minden háziasszony Frank-kávét vegyitett a babkávé mellé s más gyártmányt talán nem is ismert. Ma a Francknak, a "külföldi gyárnak befellegzett. Magyar pótkávét használnak a háziasszonyok hatalmas gyár ontja az uj pótkávét s amit eddig nem termeltek a magyar földön: cikóriát müvei a magyar gazda, mert ennek répájából készül a pótkávé. Babkávé helyett pedig sokan az árpából készült malátakávét ked vélik, amely a háború óta terjedt el. Bámulatos haladást tett a magyar vegyészeti ipar. Ezen a téren Európában a németek vezettek mindig, a gyógyszervegyészetben pe dig az egész világon elől állanak. Ezzel a német fölénnyel szemben ma odajutottunk, hogy kétszázötven vegyészeti gyár van Cson ka-Magyarországon. A gyárak legnagyobb része Budapesten épült, de számottevő gyárak vannak Győrben is. És a vegyészeti gyárak nagy része egészen uj keletű, több egy két éves alapítás ! Egy egész sereg vegyészeti gyárat végigjártunk és a legnagyobb meglepetés ott ért, ahol á gyógyszerészeti cikkeket készítik. A legkülönfélébb gyógyszerek, szirupok, fertőtlenitő cikkek, gyermektápszerek, szérumok, .injekciós készítmények kerülnek Id ezekből a gyárakból és mennek a világ minden részébe — még Németországba is. A vegyészeti ipar körébe tartoznak a kozmetikai és piperecikkek: szappanok, púderek, krémek, haj- és fogápolási készítmények és illatszerek. Itt óriási a produkció és legérdekesebb a dologban, hogy a magyar közönség szélesebb rétegeinek sejtelme sincs róla, hogy ezek a cikkek idehaza készülnek. S még nagyon sokáig nem is fogja megtudni, hogy a francija és angol felirásos parfüm, az amerikai névvel ellátott púder, az angol szappan, az orosz, német és francia kölni viz mínd magyar gyártmány s hogy a gyáros csak azért teszi reá az idegen felírást és azért kereszteli el a magyar gyártmányát mindenféle előkelően hangzó idegen névre, mert tudja, hogy a vevő a magyar áruban nem bizik. Még nem is régen ebben a szakmában minden külföldről jött be és a legsilányabb osztrák gyártmány is verte a magyart s ez nevelte a közönségbe az előítéletet. Ma a legkitűnőbb idegen gyártmányokkal tudunk versenyezni és a pompás árut 'kénytelenek a gyárosok idegennek hazudni. Amilyen furcsa dolog ez, olyan örvendetes a magyar iparnak nagy nagy hódítása ezen az uj téren. A magyar vegyi ipar egészen kiszorította a külföldit, a cipőkrémek, tinták, fémtijsztitó szerek, és mindenféle háztartási cikkek terén. Egy ilyen gyárban járva, megkérdeztük a tulajdonostól, hogy miért használ a cipőkrémes dobozon védjegyül — szivet. — Hogy jut a sziv a cipőkenőcshöz. — Nagyon egyszerűen — mondotta a gyáros. — A kényesebb izlésü közönség azelőtt csak angol cipőkenőcsöt vásárolt, pedig ez volt a legdrágább. Erre én a legkitűnőbb anyagokból állítottam elő a saját krémemet. Persze sziv kellett hozzá ! Azóta nem kell a drága angol krém s én sikerem titkát a szivet használom védjegyül. Jól megjegyeztük a gyáros mondását, mert ez a sziv nemcsak a cipőkenőcsre nézve rejt magában tanulságot. Vegyi téren nagy lendületet vett a magyar kaucsukipar, a gépolaj és a folyékony gázak gyártása. Ezek a cikkek mind bőven eljutnak a külföldre is. A keményítő, enyv, kénsav, rézgálic, amóniák, műtrágya, növényi olaj, stearin-, gyertya- és szappan-, festék kence-, lakk-ipar nem uj keletű, de valamenynyi fokozott erővel dolgozik és exportál a kül földre. A textilgyártás terén nagyon el voltunk maradva idáig. A jó magyar gyapjút kivitték a külföldre és drága pénzért hozták be a ruhaszöveteket. Most egymásután keletkeznek a posztó, kötött áru, vászon-szövő, selyemgyárak. Fellendült a selyetngubó tenyésztés is, mert az uj magyar ipar dolgoz za fel a selymet. Világ cikk lett a magyar gyapjukalap. Láttuk egy kalapgyárban, hogy a Balkánról, Ázsiából. Párásból. Chicagóból, Bucnos-Airesből, Ausztráliából, Jamaika szigetéről kapott felszólítást, hogy képviseleteket állítson fel. Kalapon kivüt a mohamedánok számára fezt is gyártanak és ,, világ minden részébe viszik a kalapgyárak számára a magyar kalaptompot, a kalapanyagot, amelyből mindenféle női és férfi kalapot formáznak. Egészen uj gyártási ág a luxuscipő. A magyar cipész kisiparosok közül sokan már régen a világ' első mesterei voltak szakmájukban. Ezzel ellentétben a magyar gyári cipő messze a külföldi mögött maradt. Az elegánciában vezető francia cipőgyárak termékeivel össze sem lehetett mérni a magyart, sem az erős amerikai cipővel, sem az angollal vagy némettel, de még a cseh cipővel sem. A legutóbbi esztendőben már számottevő luxuscipő gyártás is vau Magyarországon. Finomság, divatos szabás, ötlet tekintetében nincs az, a párisi remekmű, amelyet utót ne érnének nálunk. A magyar kereskedőnek nem kell többé szegyeinie magát, ha a vevő magyar gyári cipőt keres. 5 ami eddig nem volt: van magyar fehérnemű gyár is. Kemény gallért és kézelőt kifogás talan minőségben nem tudtak nálunk csinálni. Most a porcelánnal vetekednek fényességben és keménységben magyar gyártmányok és nem kell a pénzt külföldre önteni értük. Csodálkozással eltelve, néztük a munkát egy uj gyárban, ahol per zsa szőnyegeket szőnek. Nem női kézimunkák "ezek és nem a szokásos gyári holmik. Csalódásig hü perzsa szőnyegek annak igazi anyagából, olyan módon, azok ban a mintákban és színekben készítve, a hogy

an ezt a távot Keleten évszázadok hagyományai alapján csinálták. Még azt a csodálatos, bársonyosan hamvas fényt is megadják a szőnyegnek, ami az igazi perzsa készítmények titka. Az utóbbi nehéz években az elszegényedett magyar középosztálytól megszámlálhatatlan miuliókat érő perzsaszőnyeget vásároltak össze és vittek ki külföldre s most ennek mintegy kárpótlása az uj gyáripar, mely perzsaszőnyegeket készit. Érdekes, hogy -a hozzávaló gyapjúfonalat is Magyarországon állítják elő, Eddig a nyers gyapjút szégyenszemre kivitték és ugy került viszsz.. fonal alakjában a csehektől. A sok uj iparág mellett nem kell feU' fedezni a magyar vas-, fém- és villamossági ipart, de itt is meg kell állni annál a nagy eredménynél, amelyet az export mutat. A mult évben félmilliárd koron., értékű árut vittek ki ezek a gyárak külföldre s ez