Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-24 / 191. szám

6 LNyérjtidéic S922. augusztus 26. Látogatás a feminista egyesület ingyenes orvosi % rendelőjében. Nyíregyháza, augusztus 2.'5. Saját tudósítónktól. A gyermekhalandóság problémájának megoldása a legfontosabb kérdése a magyar társadalomnak. Szomorú statisztikai adatok bizonyítják, hogy Magyarországon 50 százalékos a gyermekhalandóság. Sokat mondó, fájdalmasan beszédes számok ezek, amik sorstragédiáját jelentik a jelen élő generációjának, tragédiáját jövő nem zetnek. A kiváló orvosprofesszorok segélykiáltásai, nem találnak visszhangra s ezért tölt el bennünket némi öröm, hogy Nyíregyházának egy lelkes kis tábora meg értve e cél nagyfontosságát — ha kis mértékben is de tőlük telhetőleg segíteni igyekszik ezen a bajon. Hat óra van. A gyárkémény tülkölése megtöri a város néma csendjét. A munkás leteszi a szerszámot, hogy egy napi fárasz tó munka után pihenni térjen. A holtok redői nyikorogva lehúzódnak. Megszokott unott utcai kép. A munkából hazasiető em berekkel élénkül meg az utca s ebben a sokadalomban fel sem tűnnek azok az egyszerű kopottas ruhás anyák, akik beteg gyermekükkel karjukon, féltő aggodalommal sietnek oda, ahol a munka — az igazi áldásos munka csak ilyenkor kezdődik —az ingyenes orvosi rendelőbe. Az iskola-utcai városi házban van elhelyezve a jótékonysági intézmények — legszebb, legáldásosabb intézménye — a feminista egyesület csecsemő otthonának ingyenes rendelője. Kisirt szemű aszszony lép be előttünk a váróterembe. A mint kinyitja az ajtót, ártatlan gyermekek bangos gőgicsélése, beteg kis tüdejük, fájdalmas höwgése fel-feltörő sírásuk előre elárulják, hogy hol járunk. Bent a váróteremben 15—20 munkáskülsejü asszony vár néma türclemm« míg nevüket olvasva beszólítják az orvos elé. Dolgos, kérges, munkás kezek — de finom nemes lélek jellemzi ezeket az anyákat. Némelyik ünneplőbe öltözött, fekete nagykendőt öltött magára, de bizony van köztük olyan, amelyik ruhájáhájának hiányait az ölébe fekvő pólyával igyekszik eltakarni. Mintha egymás előtt szégyelnék szegénységüket, nem néznek egymásra. Némelyik közönyös fásultsággal bámul a karján fekvő beteg gyermekre,, a másik lázas homlokát csókolja az ártatlan kis csöppségnek. Egy' magas vézna asszony épen tisztába tette gyermekét s, felém fordulva zavartan mondta: »sok baj van a gyerekekkel még jó, hogy hoztam tiszta pelenkát. A rendelő ajtaján bekopogok. Hófehér köpenybe öltözött fiatal oryos a napi soros orvos fogad, mellette segédkezik az egyesület felügyelőnője, egy finomlelkü úrinő, Mandel Jolán, aki páratlan odaadással, fáradtságot íiem kiméivé, minden (rendelésnél jelen van. ö írja be a beteg könyvbe a kis pácienseket, segít az orvosoknak és segit tőle telhetőleg a tanácsra szoruló beteg anyáknak. »Fazekas Ferencnél« szólítják be a következő asszonyt. Kéthetes beteg gyerme- ' két hozta el. Hófehéren kipárnázott asztalra fektetik a kis babát. A legédesebheai alszik, csak a vizsgálat közben sir fel néha néha, anélkül, hogy. kinyitná szemét. A kisirt szemű asszony akivel már az utcán találkoztam, jön be, síró hangon adja elő, hogy, a másik gyermekét tegnap temette el, segítsenek rajta, mert ha ez is meghal, nem éli tul. Megvizsgálják, orvosságot adnak neki. Az orvos megnyugtató szavai után egy boldog mosoly ül fájdalmas arcára. Hisz a remény mindennél többet ér. Öt éves szőke fiúcska jön. Ma ez volt az első páciens, aki már a saját lábán jár. A szeme fáj, becsepegtetnek neki. — Megkérdeztem anyjától, hány gyermeke VÍUI. Hat kis árvám van — mondotta — tavaly halt meg az apjuk spanyolban, azóta sokat nyomorogtunk, sokat szenvedtünk. Fgv pillanatig elgondolkozik, aztán folytatja— nem is tudom mi lesz majd a télen. Ez az intézmény, amelyik minden hangos reklám nélkül teljesiti magasztos misszióját, egy nyíregyházi úriasszony fenkölt lelkű, megértő nemes szivét dicséri. Pénzt, fáradtságot nem kímélve, tartja fent a társadalom mostoha részvétlensége .dacára • is, az orvosi rendelőt. A nélkülöző gyermekágyas anyákat élelemmel, ruhával, tüzelővel pénzzel látja el. A szegények között nincs olyan, aki ne ismerné nevét. Az orvosi teendőket mindennap más orvos végzi önzetlenül, minden honorárium nélkül dolgoznak a jótékonyság eme szent hajlékában. Az intézmény orvosai dr. Ehrenfeld, dr. Varga, djr. Gergely, d. Valent, dr. Rótt), dr. Breider, és dr. Eckerdt kórházi főorvos. Késő este volt már, mikor az orvosi vizsgálat befejeződött. Az utolsó aszszony is gondosan betakarja kis betegjét, hogy elinduljon a maga szegényes otthonába, a társadalom tehetős polgárainak kötelessége, hogy támogassa ezt az intézményt, hogy minél több gyermekei tudjon visszaadni az életnek. Segítsünk, mig nem késő! ŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAP ÚJDONSÁGOK az Ujságboltban. Lőtte Neumann főszereplésével Légy megbocsájtó Pola Negri főszereplésével Az áldozat Bemutatja szerdán és csütörtökön mindkét filmet DIADAL mozgó. Értesítők szemléje. Városi Felsőkereskedelmi Iskola. Kulturális életünknek erős oszlopává fejlődött a Városi Felsőkereskedelmi Iskola. Semmi sem igazolhatja ezl fényesebben, mint az, hogy az első érettségi vizsgálaton, mely a letűnt iskolai év végének határkövet jelző eseménye volt, hatvanan állottak érettségi vizsgálat elé. Az a meleg érdeklődés, mely a végvár rá lett Nyíregyháza felé irányult s mely ezt az iskolát is fokozott mértékben való fejlesztésre serkentette, nem tévesztette el hatását, szűk keretekből, eldugott kis tantermekből, a jelen viszonyok között szépnek, megfelelőnek nevezhető hajlékba költözött át az iskola. Az iskolának ily örvendetes mértékben való kifejlődése annak a két tekintélyes faktornak' köszön belő, mely két áldozatot hozó faktor tudta mindenkor ismerni ez iskola nevelő fontosságának az elhanyagolt magyar kereskedelmi életre gyakorolt hatását. Nyíregyháza város és a Kereskedők és Gazdák Köre ez a két faktor, mely az egyénenkint is szépen megnyilvánuló áldozatkészség mellett erkölcsi és anyagi javainak legjobbját juttatja támogatás végetl az iskolának. Az uj iskola felavatása már ismert nemes formák között május 24-én történt meg nemcsak a város, hanem a környék távolabbi részein ís működő testvér iskolák képviselőinek részvéte mellett. Az iskola belső élete az elmúlt évről a következő képet mutatja: A tanári kar sorából eltávozott Garay, Etta, helvét Breisz Mária foglalta el. Az iskolai hazafias ünnepségek megtartattak, sőt a jótékonyság Ügyét is szolgálta az ifjúság egyes ünnepélyek alkalmával. A tanítás ideje alatt szerzett elmélet megerősítését célozták a különféle tanulmányi kirándulások, melyek közül a budapesti valóban magas értékel jelentett, hiszen ott a növendékek a nagy gyáripari és pénzjügyi gépezetekbe nyertek bepillantást. A lélek és test párhuzamos önképzése serény munkát váltott ki az ifjúság éleiében. Az uj hajlékban örvendetes gyarapodást tüntetnek fel a könyv ós különféle szertárak is, melyek mind a jobb siker biztosítékai. Dicséretre méltó mozzanatként jegyezzük tel, hogy az iskola megrendezte az első iskolaközi gyorsiróversenyt, melyeit a vendéglátó iskolán kivül a miskolci és debreceni keresk. iskolák növendékei mérték össze erejüket. Amint elől jeleztük is, az első érettségi vizsgálat e tanév végén ment végbe elismerésre méltó sikerrel, ami egyaránt disze tanároknak, ifjúságnak. Örömmel jegyezzük fel, hogy a város nemes áldozatkészsége közel egy fél millió koronát fordított az iskola épület átalakítási munkálataira s a Kereskedők és Gazdák Köre különféle címeken 80000 koronán felüli összeggel, az egyes pénzintézetek, kereskedők s a társadalom jóitevői adományban s a hangverseny és majális utján juttatott adakozásokban ismét százezer koronán felüli összeggel járullak hozzá az iskola anyagi erejének emeléséhez. Megemlítjük végül, bog}' az iskolával kapcsolatosan egy éves női kereskedelmi irodai szaktanfolyam is müködölt, mely, 70 növendéket oktatott az ismeretekben, "~A négy évfolyamra az elmúlt évben beiratkozott 160 tanuló, magánvizsgálatra engedélyt nyert 59 tanuló. JÍ6gg Kacagó £st ^m a Városi Szinház Mozgóban