Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-11 / 154. szám
4 LJSÍYÍRiriDÉE 1922. julius 11. A nyíregyházi,, Peres halom'' honfoglaláskori lovas sírjai, Irta: Dr. Saáry Sándor, ív. Honfoglaló őseink páncélt nem használtak. A süvegjök elejére egy tenyérnyinél szélesebb érc lemezt erősítettek, hogy a fejet a kardvágás ellen védje. Ez érc lemez néha növénydiszitéssel volt hol trébelve, hol vésve. A vállak védelmére szolgált a széles kerek gallér. Felső ruhájuk volt a bő ujju köpeny s ez alatt a kabát vagy dolmány, melyet keskeny övvel szorítottak össze. Ez öven voltak felerősítve a boglárok. A ruhára ezüst pikkelyeket vagy külföldi érmeket varrtak fel disz gyanánt. Lábaikon csizmát hordtak nem ugy, mint az oláhok, kik még a XX-ik században is, tehát egy évezreddel későbben hozzánk bocskorban állítottak be, de a tőlünk elrabolt holmikba felöltözve már ugyi feszitettek Budapest utcáin, hogy akadt, aki angolnak nézte az oláhot. De már elszakadt a lopott holmi s már megint bocskorban jár az oláh. A lemezzel bevont fából készült paizsnak és íjnak nyomát sem találjuk a honfoglaláskori sírokban valószínűleg azért, mert fából lévén készítve, azokat a föld sava fölemésztette. A kard tokját veresre festett elefántcsont lemezzel díszítették. Végül megemlítem, hogy honfoglaló őseink hajzata barna volt, melyet rövidre nyírtak és állaikat beretválták. Hogy a Peres halomban csupán ló koponyáját és láb csontjait találtuk, az annak a jele, hogy ősi szokás szerint a feláldozott ló testét a halotti tornál elfogyasztották. A régi magyaroknál a földi élethez hasonlónak képzelt túlvilágban a jóléthez és boldogsághoz szükséges dolgokban, hogy ne szűkölködjék a halott magyar vitéz sírjába, elevenen fektették harci ménjét s szolgáiból foglyaiból is feláldoztak néhányat, néha egész hekatombákat, hogy legyen, aki illően kiszolgálja a másvilágon s mellé helyezték fegyvereit, ékszereit. A régi írók tanúsága szerint ékszerök bőven lehetett, mert a főemberek ruházatára oly sok arany ékszer volt felfüggesztve életükben, hogy csengetyü hanggal kisérte lépteiket. A temetési, valamint az áldozási szertartást a varázsló főpap Sámán vagy Táltos végezte. A pogány magyarság ősvallása valószínűleg a sámánismus volt. A sámánismus a szellemekkel való érintkezés kultusza. A varázsló főpap a Sámán vagy Táltos varázsló igékkel és varázs-szavakkal idézte elő az önkivüli állapotot. Erős idegrohama után beállott nála a delírium a lélek távozása. A bűbájos pap emberfeletti izgalomban érintkezésben állott a szellem világgal s ha magához tért beszámolt híveinek az eredményről. — Sok vallás keletkezett már igy és hány fog még keletkezni ? ! A különböző korokban különböző népeknél a temetkezésnek, hogy milyen módjai voltak néhányról megemlékezünk : A legrégibb és legelterjedtebb módja volt az elföldelés. Ez különböző volt aszerint, amint a hullát vagy mélyebbre vagy csak földre helyezték s kisebb vagy nagyobb hant vagy domb alá temették. Még a hulla helyzete is különböző volt. A kő-korban arccal kelet felé fordították. A bronz korban a zsugorított fekvő, a zsugorított üllő, a zsugorított gugoló s a kinyújtott hanyat fekvő temetkezés divott. A halottak zsugorítva való fekvése nem véletlenségből történt, de az céltudatos eljárás eredménye volt, melyet kötözés által értek el. E mellett szól a szövetbe, bőrbe, burkolása s az urnába való gugoló elhelyezése a halottnak. A temetkezés bárminő alakjában a fő szempont az volt, hogy az elköltözöttnek lelke is megtalálja nyugalmát. S igy a zsugorított temetkezéseknél is a feltámadáshoz nélkülözhetetlen eszközök mellékel ve vannak : étel, csészék, játékok, bronz ékszerek, fegyverek stb. A régi egyiptomiaknál a halál utáni életről oly felfogás uralkodott, hogy a testből külön váló lélek fennmaradása a halott földi részeinek fennmaradásától függ; ott a főgond a testnek épen tartására irányult. Ezért bebalzsamozták halotatikat. Más nép megelégedett, hogy a hullát a levegőn kiszárították, de megvédték a ragadozók támadásaitól. Másutt ellenben a ragadozóknak tették ki prédául, mint az indiai parszik teszik, s a hallgatás tornyában fektetik ki a halottaikat, de ugy, hogy a ragadozó madarak hozzájuk férhessenek. A kettős temetkezés egyiptomi szokás. Előbb kitették a halottat s midőn a ragadozók lerágták róla a lágyképleteket, temették el. A halott csonkítás az Oziris egyiptomi főistenség mondájában s a halottak könyvének 43-ik fejezetében nyert kifejezést; mely szerint az embernek le kell vágni a fejét, hogy el ne veszítse a másvilágon ... Európában hasonló a morvái thüringiai s a gniundeni tó nyugati partján lévő hallstadti temetkezési szokás. Ez utóbbi helyről L .. .y Jenő tekintélyes földbirtokos s minden szépért, jó és nemesért hevülő jóbarátom beszélte el nekem, hogy amig az ő mély, vallásos érzületű felesége az általam tisztelve szeretett igazi nagyasszony, nem mert belépni a halottas házba s kivül maradt, addig őt a temetőőr neje egy nagy terembe — muzeumba — vezette be, ahol a babér koszorúval kifestett koponyák ezrei szép rendben sorakoztak egymás mellett az állványokon. S az egyik ilyen kipreparált s feldíszített koponyához hívta a temető-őr neje s tisztelt Jenő barátomnak nem kis rémüldözése közben magyarázta s kezével simogatta a koponyát, mondván : »ez volt szegény jó áldott lelkű második férjeim. Mivel 'a temető-őrné harmadik férje már akkoron is »orrában hordta a harangozó pénzét« (közel volt a halálhoz), sőt talán már »megrugta a Szent Mihály lova« (haldoklott) ; valószínű, hogy azóta »elvitte a Szent Mijiály lova« (meghalt); kíváncsi volnék megtudni, hogy jelenleg hányadik férjének koponyáját mutogatja az illető jámbor némber ? Vagy talán azóta ő is Hádes ölébe borult, miután a halál letarolta ... Hazánk eszményi nagyságai francia szinészek *r ,t,r e Sándor Mátyásban BELLEVUE SZÁLLODA Budapest legújabb luxus szállodája I. ATTILLA-UTCA 53. SZ (Az Alaguttól 2 perc.) A Vármezövei szemben. A legmodernebb szálloda. Szobái a legnagyobb komforttal berendezve, meleg, hideg viz. — Elsőrangú vendéglő, Bar. Gyönyörű kerthelyiségekkel és terraszokkal, kilátással a bástyára és a budai hegyekre. 3618-2 Jókai Mór világhírű regényét fl névtelen vár-1 játsza szerdán és csütörtökön a DIADAL Mozgó. Dr. EAJNIK PÁL tüdőbetegségeket gyógyító intézete Budapest, VII., Városligeti fasor (Vilma királyné-ut) 11 — 13. sz. Rendelés d. u. 3-tól. — Röntgen. — Quarz-kezelés. Oltásos kezelés. — Mesterséges légmell. 3278-12 Kis Naptár. Kedd. julius 11. Kath. Pius p. vt Prot Lili. Városi Színház Mozgó: Sándor Má• tyás I. II. rész (7, 9 órakor. Szigeiliy Irén Nyári Színpada a Bocskay-kertben (9 órakor.) Modern kabaré: a Nyárfásban — (este 9 órakor.) Hálálőatlanságot tapasztaltak a rokkantak' és ne csodálkozunk ha egyesekben közülök is elhalványodott a hála érzése azok iránt, akik szivükre vették ügyüket. Nem csodáljuk, de egy okkal több, hogy szomorkodjunk. Mert azok, akik eddig hálátlanok voltak, érzéketlenek voltak a rokkant ügy iránt, látván azok hálátlansága, még inkább homokba dugják fejőket és elmegy a kedv ők azoknak is, akik eddig ugyahogy cselekedték a jót. Ne bántsuk jótevőinket ! — Eljegyzés. Bálint Iezát Nyíregyházán eljegyezte Hajós Alajos m. kir. postalei ügyelő Budapestről. — Változások a Déli Újságnál. A Déli Újság szerkesztésében gyökeres változás állott be. Dr. Prok Gyula, a lap eddigi felelős szerkesztője elfoglaltsága miatt megválóit tisztségétől és helyette Máczay Lajos, a Nyirvidék munkatársa veszi át a lap szerkesztését. A szerkesztésben dr. Wa!ter Géza, Berkovits László és Farkas Pál belső munkatársak működnek közre. — Aranyásók közöli klondikében játszódik le Jack London bájos regényének — A Havasok leányának egészséges romantikával átszőtt története. Gyönyörű lermészetleirások és valami magasabb életfilozófia tarkítják a mindvégig érdekes cselekményt. A havasok leánya és Jack London többi munkája: A vadon szava, A tengeri farkas, Tüzes napsugár olvasható az Újságból! Kölcsönkönyvtárában. — A nt'mesfaju gyüwölesök elsó ler_ jesztője, gyarapítója Nyíregyházán és Szabolcsban Schulek János lelkész volt, ki 1879—1920. évig működött az ág. h. ev. egyháznál Szabolcsban, tehát több, mint KM) éve élvezik a nemesfaju gyümölcsöket. Elfeledték azonban azt, hogy ki fáradozott érdekükben, kinek a gazdászat, kertészet, szőlészet iránti és szerfeletti fáradalmai — mint Írja Nagy Sámuel jegyzeteiben — annyira elfogyasztották testi erejét, hogy három teljes évig lábai tehetetlenségében mindhalálig kéntelenitelett ágyat őrizni. keiden Sándor Mátjás I. ÉS II. ^ a Városi Szinház Mozgóban. — A »N>*árj Szinpad« uj tagjai Karászi Sári és Bánfi Rózsi újonnan szerződtetett táncosnők tegnap, vasárnap este mutatkoztak be a »Nyári Színpad közönségének tapsok közölt és sikerrel. — Az »oidaliskolák« 100 évesed. — 1821—22. tanévben létesültek Nyíregyházán a központi iskola mellett az »oldal iskolák«, hova mesterekből »oldal tanitók« választattalak »a legkisebb gyermeket olvasásig vezetendő^. Az oldal iskolák bérelt házakban voltak. Ezen oldaliskolák — mint Nagy Sámuel töredék jegyzeteiben írja — ily módon 1832-ig tartottak, midőn másképen rendelkezett a nemes ecclésia. Említésre méltó, hogy a szűcsből csizmadiából, aranymivesből (!) stb. lett »oldal-tanitók« heti reportra a központi tanítókhoz jártak a tanítás módját betanulni.
