Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-30 / 171. szám

4 192:8 julius 30, — Csak várjunk egy kicsit Juli néni, hátha a képviselők kisütnek valami okos dolgot?'? — Nem bizok én abba — legyint ke­zével Juli néni. Nem bizok én a politikus urakba, mert ha azok ott fenn el is hatá­rozzák magukat, az ide ugy se ér le és nem bántja a drágaságot. Amikor idáig ért a beszédben Juli né­ni, oda jött a két szomszédos kofa is,. Kí­váncsiskodtak, hogy mit i.s beszélgetünk annyit Juli nénivel. — Nem lehet itt kérem lenni semmit szólnak közbe. Az Isten verése rajtunk és Csak a jó ég tu^ja, mikor lesz ennek vége. Juli néni elgondolkodva hajtotta bu­sulásnak fejét. A két hallgatódzó, kíván­csi kofa pedig csendesen rábólintotta a bölcs szavakra az igent. Elgondolkodva, szinte köszönés nélkül váltam el Juli nénitől és indultam a korzó felé, a hol a drágaság kellős közepén, a magas árak hullámain is pazar fénnyel úszik az élei hajója és talán már túlságos magafeledkezéssel tobzódik önönmaga gyönyörűségében a luxus. Gondolataim fá­radtan. szövődő szálát most egy é'es hang szakította ketté: i— Fiatal uri Visszafordultam, Juli néni integetett felém. Most jutott eszembe, hogy a nagy beszélgetésben ott felejtettem a kajszinba­rackoi Visszaadta drága pénzen vásárolt jogos tulajdonomat. Szeptember 1-ig elkészül az ellátatlanok uj névjegyzéke. Az ellátatlanok névjegyzékének elké­szítéséről a hivatalos lap legutóbbi számá­ban kormányrendelet jelent meg. Eszerint' az 1922—23. gazdasági évben hatósági ellátásban részesülnek: a honvéd­ség, a folyamőrség és a vámőrség legény­sége, az államrendőrség és a csendőrség, a katonai nyugdijasok & havidijasok, mind a tényleges szolgálatot teljesítő, mind a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak, a vasúti vállalatok és a hatósági közüzemek alkalmazottja, a honvédségi legénység, ál­lam rendőrségbeliek és a katonai havidija­sok csatádtagjai. A hadirokkantak, hadiöz­vegyek és hadiárvák és családtagjaik, a közsegélyre szoruló, úgynevezett nyilván­tartott szegények, valamint azok, akikről az illető község gondoskodni köteles, végre azok a vagyontalan és önhibájukon kívül kereset nélkül levő egyének, akiknek állami segítségre szorulását a hatóság igazolja. Az ellátás alapját a személyenként és havonként kiszolgáltatandó 6 kg.-os liszt­fejadag képezi, az egyéb fejadagok is ér­vényben maradnak. Áz ellátandók kiválasz­tását a városi tanács az e célra megalakí­tandó közjóléti bizottság meghallgatásával eszközli. A bizottság tagjai : a vallásfeleke­zetek egy-egy lelkésze, egy hatósági or­vos, a tantestület főnöke, a közjótékonysági egyletek egyikének elnöke és a városnak még 3—5 olyan polgára, akik a szegényebb lakosságot jól ismerik, köztük egy termelő és egy ellátatlan. A bizottság javaslatát a tanács felülvizs­gálja és a névjegyzéket összeállítja. A jegy­zéket 8 napon át közszemlére teszik, ellene felszólalásnak van helye. A fe/szólalás eluta­sítása esetén a városi tanácshoz lehet feleb­bezni. A névjegyzék kijavításának időnként hivatalból is meg kell történnie. A névjegy­zéknek szeptember l-ig el kell készülnie, szeptember 10-ig pedig a közélelmezési mi­niszternek bejelenteni. Az addig esedékes lisztkiutalásokat a minisztérium az eddigi adatok alapján eszközli. Henny Portén és Emil Jannings üg?" Mozgó hétfői történelmi atrakciójának DJejjSzeméljfSSitÖj KÖZGAZDASÁG Gyógynövény árak. Mint általában, ugy a gyógynövénygyüj­tésnél is nem csupán a mennyiségre, hanem a minőségre is kell törekedni. Tehát nem elég az, hogy mentül többet gyüjtsünk, ha­nem egyben mentül jobbat és értékesebbet ter meljünk, inert az elsőrendű árut keresik és fizetik a legjobban. Ugy a virágok, mint a levelek lehetőleg szár nélkül legyenek és más növényi részek­kel ne legyenek összekeverve. A száritásnál pedig arra vigyázzunk, hogy a virágok szép világos, a levelek pedig zöld színüket meg­tartsák. A legtöbb gyógynövényt a padláson portyván vagy papiroson ujjnyi vastagon szét teregetve, avagy felfűzve lehet szépen meg­szárítani. A szárított gyógynövény értékesebb, mint a nyers. A beváttók is szívesebben veszik igy és többet is fizetnek érte. Igaz, hogy a szárí­tás körülményes, de kifizeti magát. A szári­tásnak még az az előnye is megvan, hogy a szárított gyógynövény eladásával várhatunk és igy a mai áldatlan viszonyok közt értéké­ben rövid idő alatt megsokszorozhatjuk. Tegyünk egy kis összehasonlítást ! F. évi március hó 14-én a szárított szék­fü-, buza-, bodza-, kankalin- és kökényvirág minimális beváltási ára 40 K-ban volt meg­állapítva, míg a junius 6-iki ármegállapítás szerint a minimális beváltási ár ugyancsak száraz állapotban a székfü-, buza-, és ibolya­virágnál 150 K, a bodzavirágnál 50, a kankalinvirágnál 80, a kökényvirágnál pedig 60 koronában lett megállapítva. És most nézzük a nyers és a száraz drog közti árkülönbséget ! A nyers bodzavirág (a földi bodzavirág értéktelen) min. beváltási ára kgr.-ként 7.50 K, 6 kgr. friss virágból lesz 1 kgr. száraz vi­rág, amelynek minimum beváltási ára 50 K, de a szép fehéren száradt virágért a Hangya beváltó helyein 120 K-t fizettek. A hársfavi­rág min. beváltási ára nyersen 16 K, 3—4 kgr. friss virágból lesz 1 kgr. száraz virág, amelynek a min. beváltási ára 80 K, de ma 200, sőt 300 K-t is fizetnek érte. A nyers beléndek levél legalacsonyabb beváltási ára 6.50 K, 6 kgr. frissből íesz i kig. száraz levél, amelynek min. beváltási ára 40 K, dö a 60-at is megadják érte. A nyers masz­laglevél min. beváltási ára 7.50 K, 4 kgr. nyers levélből lesz 1 kgr. száraz levél, mely­nek a min. beváltási ára 30 K, de 40 K-ért ,is szedik. És most tájékozódás képen még néhány gyógyáru minimális beváltási árát ismerte­tem. A gyökerek közül nyers és száraz álla­potban a ziftíz 8 és 40|>, a bojtorjían 3 és'15ía nadragulya 6 és 40, szappan 6 és 60, pitypang 7.50 és 30 K stb. A virágok közül a ziliz 15 és 60, a székfü a búzavirág és pipacsszirom szárítva 150, az ökörfarkkóró 120, a papsajt 30 és 150 K. A levelek közül a ziliz 2.50 és 10, a cse­resznye 2 és 10, a nadragulya 6.50 és 40, a dtófa 2 é|s 10, a papsajt 2.50 és 15, aticka­flark 3.20 és 20, a keskeny utifü 3.80 éslO, . a nagylevelü utifü 1.60 és 10, a pitypang 3] és 12 K stb. A füzfakéreg 5 és 10, a tölgyfakéreg 10 a cseresznye- és meggyszár 6 és 3*0, az anya­rozs 400, a kórisbogár 600, a héjnélküli ba­rackmag 50 K stb. A kormány a gyógy növénybe váltásnál az árminimálást látta szükségesnek, amely nem más, mint azon legkisebb árnak a megállapí­tása, amelynél a beváltó a gyűjtőnek keve­sebbet nem fizethet. Többet azonban igen. Hogy csak a kőrisbogarat említsem, amelvért a 600 K min. beváltási ár helyett 3000 ~K-« fizetnek, az anyarozs pedig a 400 K min. ár mellett 800 K-ra emelkedett. A gyűjtő tehát a beváltásnál az újságok­ban hirdetett legmagasabb árat esetről-esetre szabad egyezkedés, azaz alku utján érheti el. S hogy ezt valóban el is érjük, a gyógynö­vényeket lehetőleg szárított állapotban adjuk el és soha se hagyjuk teljesen e nélkül ma­gunkat ! Az egyes gyógynövényeket azért ismer­tettem és az árösszehasonlitásokat is azért tettem, hogy a gyógynövények gyűjtésének a hasznosságáról még a kétkedőket is meg­győzzem és az érdeklődést némileg felkeltve a hivatásos gyógynövénygyüjtők táborát szaporítsam. És most végezetül azt a kérdést teszem fel, hogy tulajdonképen minek nekünk a kül­földi tea, mikor a magyar rónán termett gyógynövényekből elsőrendű teakeveréket le­het készíteni, amelyeknek aromája és gyógy­ereje vetekszik, sőt mondhatni felül " is múlja a külföldi teakeverékeket ? Akarva, nem akarva, itt ismét a nemtö­rődömségre és a luxusra bukkanunk. Pedig, ha valamikor, ugy ma a hivalkodásnak nincs helye. Akik nem hiszik, azoknak megsúgom hogy pl. a legfinomabb orosz tea sokszor egyáltalán nem látta Oroszországot, avagy Csehországban már néhányszor jól kifőzték és megfestették. S mi ennek a hamisított orosz teának a használatával kérkedünk s rontjuk vele nemcsak a valutánkat, hanem még a gyomrunkat is. Hagyjuk el már egyszer a gyermekcipőt és megtanulva a saját lábunkon járni, szeres­sük azt, ami hamisítatlan, magyar s azért, mert magyar éspedig nemcsak szóval, ha­nem tettel is. Gheplia, Ojriri is Stjda -Színház Mozgó közönségét. Szigethy Irén társu/asa hétfőn este búcsúzik. Nyíregyháza, julius 29. A Nyirvidék tudósítójától. Egy kis röpirat száll házról-házra, mint a hideg nyári szélben csapódó pillangó. A kezembe jut a kis rózsaszínű lap és ezt olva­som rajta : »Utolsó előadás a Bocskay-kert­bem Hétfőn, 1922. julius 31-én a Szigethy nővérek bucsu-estje. Teljesen uj műsor ! Szerpentin és konfetti­csata ! Bucsu-esí, bucsu-müsor, bucsuhangu­lat !« A Bocskayban a kedves kis Nyári Szín­pad aranyos bonhomiával telt társulata tehát bucsut mond nekünk. Megszokottá, életünk­höz tartozóvá lett a kis Bocskay-kerti szín­pad, mindig éreztük a rendező kéz, az igaz­gató szellem előkelő ujjanyomát, egy magas színi-iskolát átélt emelkedett müvészszel lem tendenciáját a minél jobb, szebb, szórakozta­tóbb felé, a közönség jólérzésének, kellemes estjének biztosítása felé. Ez a műgond osság BÍRÓ ÉS ECXSTEIN Budapest, V., Vörosmarty-tér 3. sz. Telefon 126—06 és 46 — 25. TORPEDO Díjtalan bemutatás az ország bármely részében. magyarorszagi vezérképviselete

Next

/
Thumbnails
Contents