Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-27 / 168. szám
4 ím julius 2f. zárja ennek a szűkebb hazának egyik legnagyobb fiát. A dalárda éneke után Du" szik Lajos miskolci ág. ev. lelkés^ mond gyönyörű imát, még egy búcsúpillantás a koporsóra s aztán előttünk mind ama földi volt a nagy férfiúban, akinek neve azonban mint éltető, ösztönző ragyogó fogalom örökké élni fog a lelkekben. »Mert nem halt meg, ki milliókra költé dus lelke kincsét, bár ha napja mul..,. Szigethy István tárlata. A legtehetségesebb magyar gralikux bemutatkozása. Nyíregyháza, julius 26. A Nyirvidék tudósítójától. A városháza nagyterme ablakán gyújtó erővel igyekszik keresztültörni magát a forró nyári napsugár — majd belerogyva a függönyökbe — letompult erővel öleli át a teremnek egy nagy magyar művész nagyszerű alkotásaival megrakott falait. Szigethy István ma a magyar művészet egyik legkimagaslóbb alakja. Teljesen kiforrott művészete, abszolút tudása, törhetetlen ambíciója megjelölte már is azt az utat, mellyel a magyar grafikai művészet csillogó ragyogását glórifikálja. Sokoldalúsága valósággal frappirozza a szemlélőt. Karikatúrái, portréi tökéletesek. Mély gondolatú Ex librissei megdöbbentően adják vissza vissza a művész lelki nagyságát. Aquarelljei, tollrajzai a legkiforrottabbak. Amint végig megyünk a termen, 150 kép hirdeti sokoldalú művészetét. Vörös krétarajzos aktjainak plasztikus formái, élclapillusztrációinak szellemesen karikírozott alakjai, karakterikus tanulmányai mind-mind gyönyörű alkotások. Az egyik sarokban tájképei tükrözik vissza, a magyar rétet, a magyar falut, az ő kincses szépségeivel, arany kalászos rónáival. Legszebb tájképei: »Akácos ut«, »Földben«, »Herman tanya«. Mély gondolkozású egyénisége legjobban megnyilvánul ex librisseiben és »ÁIarc«, »Cirkusz«, »Pán« képeiben. A terem másik sarkában »Rokoko« »Eupir« és »Bidermayer« aquarelljeínek csodás színezése pompázik. Portréi beszédesen élethűek. Szigethy Irén, édes anyja, Szigethy Tercsi, a helyi notabilitások közül Oeduly Henrik, Bencs Kálmán dr., Szohor Pál és sok más portré tökéletes alkotások. Karikatúrái talán a legkitűnőbbek. A nyíregyházi újságírók »Vajda bácsi«, a Nytve football gárdája, mind-mind nagyszerűen sisikerültek. Hatalmas plakátok, könyv, ujságillusztrációi szintén mementói hatalmas nagy művészetének. A közönség közönyössége a tárlat iránt meglepő. Ilyen nagy városban, mint Nyiregyháza, ahol mindig »kulturáról« beszélünk, nem szabadna megtörténni, hogy ilyen kivételes tehetségű, nagy művész kiállításának alig legyen látogatója. Megérdemeljük-e ezek után, hogy a művészet komoly reprezentánsai felkeressenek minket és nem-e megérthető a művész fájó kifakadása : a művész hazája széles e nagy világ, csak Magyarország nem. Reméljük, hogy a hátralevő 1—2 napon ott lesznek mindazok, akik a komoly művészetnek megértői, tisztelői. K. S. — Asla Ntieisen, Pa ul .Wtgener és Ma* Landa játszanak »az aranykulcs« c. regényes történetben szerdán és csütörtökön a Diadal-mozgóban. Egy csodálatosan szép színésznő pazarló életmódjának féktelen tékozlásait mutatja be ez a szenzációs filmalkotás. Kis Naptár. Csütörtök, julius 27. Kath. Pantaleon. Prot. Olga. Diadal-Mozgó: Az aranykulcs filmregény (7 és 9 órakor.) Városi Szinház-MOzgó: Balga ember 5 felvonásban (7 és 9 órakor.) Nyári Színpad a Bocskay-kertben (9 órakor.) Modern Kabaré a Nyárfásban (9 órakor.) Szigethy István festőművész tárlata a városháza nagytermében. Nyitva egész nap. Botot vettem, hogy fájá, öreg lábam nehéz terhét, botra görnyedve megkönnyebbítsem. A háborús emlékek maradványai, kínzó ischiás reuma, csuz, köszvény gyötrő lábnak nevezett végtagjai/lkat. Vájjon akad-e olyan orvosprofesszor, aki ezeknek a nyavalyáknak bármelyikét is luxusnak tartaná, vájjon akadna-e olyan, aki a fájdalomtól fel-fel sziszenve, ajkaival azt rebegné : t/kéjes, élvezetes érzések /« Ugy-e nem / — é s mégis Szejzmográfiai pontosságú, meterologiai jósdaru — fájós lábaim — tegnap előre megjósolták az időváltozást, felkészülve az eshetőségekre, elmentem egy botot venni. Nem fíesuroknak való nádpálcát, nem ezüst nyelű sétabotot, nem az ujjak között forgatható krakéler szerszámot, hanem egy mankópótló görbebotot. — Tisztességes árát megfizetve — kis tömböt \yett elö a boltos, amit mindjárt ki is állított 40 koronára. Lábaim ekkor már annyira fájtak, hogy a cédulát nem törődöm egykedvűséggel zsebre dugtam és hazabiccegtem lepihenni puha fehér ágyam hullámos védőin. — Éjjel fájdalmas kínomban nem tudtam elaludni. Kíváncsian előkerestem zsebeimből azt a kis cédulát — amit a boltos adott, néhány pár szó állott rajta : »Luxus adó bárca« egy bot, 40 korona. — Anna-nap, Anna-bál. A naptárban szereplő sok-sok név között az Anna név kiemelkedő dátumot jelez. Kiemelkedőt legalább az eladólányok szempontjából; Még a régi vasuttalan vagy alig vasutas, de mindenképpen boldogabb világban nagy jelentősége volt ennek a napnak. Az aratás nagy munkája legtöbb helyütt már bevégződött ekkorára. A 20 órás munkanapok után jól esett egy kis mulatsággal összekötött pihenő. Ünnepi alkalom hamar kínálkozott. Az Anna néven tisztelt nagyasszonyok és kisasszonyok névnapjának megünneplésére messze vidékről összesereglettek az ismerősök. Valóságos kocsitáborok állottak a nevezetesebb kúriák körül. Hát még, ahol búcsúval, bállal volt egybekötve az Anna-nap. A fürdőhelyeken is nagy volt a mozgalom. Anna napján ért végett ugyanis az első szezon. Természetesen Anna-bál zárta be a nyaralást. Ezen a napon búcsúzkodtak nem egyszer szép Ígéretekkel tetézve a búcsúzást a fiatalok. A bál után aztán megindultak a hatalmas családi hintók Vitték, ringatták hazafelé a Balaton mellől, Erdély elveszett szép vidékeiről Nagymagyarország minden tája felé a vendégeket. Boldog, mesebeli idők voltak azok. Talán vissza sem jönnek soha. — Állatorvosi szakértői dijak felemeiésie. A marharakodó állomásokra szakértükül kirendelt állatorvosok munkadiját a földmivelésügyi miniszter következőképen állapította meg: Vasúton való állatszállítás esetén kocsirakományonként 200 korona. Hajón való állatszállítás esetén a .tízszeresre emelt vizsgálati dij négyszerese, de elagalább 200 K. — A Kansz törvényhatósági választmányának elnöki bizottsága legközelebbi ülését aug. 2-án fogja megtartani. — Négy ápoló hivatásának lett áldozata. Hajdúböszörményben a sátoros cigányok között a kiütéses tífusz lépett fel. E veszedelmesen járványos betegség továbbterjedésének meggátlására a hatóság megtett minden intézkedést. A beteg cigányokat a járványkórházba szállították, a többieket pedig karantén alá vették. A cigányok mind felgyógyultak, 'die a ''járványkórház négy, ápolónője egymásután megkapta a veszedelmes betegséget és mind a négyen beklehaltak. A tragikus véget ért ápolónők ideiglenesen felvett alkalmazottak voltak, ugylátszik nem voltak teljes tudatában, hogy milyen veszedelmes betegségét ápolnak és elmulasztották a szükséges védekezési szabályokat. — Szépségverseny, konfetti szerpentin és világpostával egybekötött zártkörű táncmulatságot rendezett folyó hó 23-án a nyirgyulaji ref. ifjúság a háborús évek alatt viharok által megrongált temploma alapja javára. Nagyszámú ifjúság sereglett össze a kedvezőnek ígérkező mulatságra. Kora estétől hajnalhasadtáig igazi magyaros jókedvvel folyt a mulatság ; közben járt a világposta, hordozta a szebbnél-szebb képes lapokat, — majd a szavazó-cédulákra került a sor, aminek eredményeképen a szépségverseny győztese Szilágyi Lujza polg IV. oszt. tanuló — a nyirgyulaji óvónő leánya — lett. Kitüntetésül egy értékes ridikült kapott. Hasonló jutalomban részesült Purzsás Ilonka Il-ik tanítónői képezdész, mint aki a jótékonycélra legtöbb képes lapot tudott elárusítani kedvességével. Az üdvös célra rendezett mulatság az egyház javára anyagilag is fényes eredménnyel járt. — Törvényjavaslat a pékipari munka szabályozásáról. A sütőipari munka szabályozásáról a nemzetgyűlés elé terjesztett javaslat a következő főbb intézkedéseket tartalmazza : A 14 éven aluli gyermekeket foglalkoztatni tilos. 18 évnél fiatalabb személyt csak az esetben szabad alkalmazni, ha hatósági vagy munkásbiztositópénztári orvos bizonyítvánnyal igazolja, hogy egészséges és a szóbanforgó munka elvégzésére alkalmas. A péküzemekben és a cukrászsütemény előállításával foglalkozó ipari üzemekben a mun kának este 9 órától re.ggel 4 óráig szünetelnie kell. A kovászkészités reggel egy órával előbb megkezdhető. A 18 évesnél fiatalabb al kalmazottak napi 8, az idősebbek pedig napi 10 óránál tovább nem foglalkoztathatók. A napi munka befejezése után az alkalmazottak részére egyhuzamban legalább 11 óra pihenőt kell biztositani. Éjjel egyes alkalmazottakat legfeljebb csak-minden harmadik héten lehet foglalkoztatni. Az éjjel előállított süteményeket reggel 7 óra előtt az előállítási helyről elszállítani tilos. Túlóráért legalább 50 százalékkal magasabb bér fizetendő. A munkaadónak a munka közben megfelelő szünetekről kell gondoskodnia. — A szénfcémég ára. A földmivelésügyi minisztérium által forgalomba hozott szénkéneg métermázsájának árát, tekintettel a külföldi beszerzési cikkek árának emelkedésére, ez évt julius hó 12-iki hatállyal az edddigi 7000 korona helyett 8000 koronába állapították meg. Az állami szénkén|eg la Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, illetőleg a vidéki bizományi szénkéneg raktárak utján szerezhető be! — Egyeken három Bá« leégett. — Vasárnap délután nagy tűz pusztított Egyek községben, Kisköz-utcában Lajtos Pál háza gyuladt ki és a nagy szélben a tüz átterjedt a szomszédos két házra, melyeket a melléképületekkel együtt teljesen elhamvasztott. Az a veszedelem fenyegetett, hogy a szélviharban leég a fél község, de Angyal főjegyző és az egyeki tűzoltóság a rettentő veszedelmet elhárították.
