Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-22 / 164. szám

1922. julius 22. J^YÍKSTIDÉK jel venni az ilynemű tüzeseteknek. — A vasúti pálya mentén i'ökllxirtokkal rendelkező birtokosok a vasútvonalhoz legközelebb eső részeken tartoznak az aratást a lehető leghamarabb bevégezni. — A b eh ordasra kész mezei terményeket a vasúti vonaltól legalább 100méternyire kell elhelyezni, ha pedig ez a terület keskenysége miatt nem volna lehetséges, a terményeket a lehető legrövidebb idő alatt be ke'l hordani. —• Az aratók nyomában a tarlót azonnal fel kell tisztogatni, a boglyák vagy keresztek elhelyezésére szánt hely előtt pedig — tehát a pályatesttől legalább 100 méternyire —- a vasüti töltés és eme hely között, legkevesebb három méter széles védőszántás létesítendő, amely a legszélső baglyától legalább is öt-lie méternyire le-' gyen. Ezeknek a védőszántásoknak természetesen csak akkor van értelme, ha a pályával párhuzamosan megszakilás nélkül, egyvonalban futnak, mert a lépcsőzetes szántások a futótűz ellen nem nyújtanak védekezést. Ezért a szomszédos, földek birtokosai egy összefüggő vonalban alkalmazzák a védőiszántást, vagyis mindenki onnan kiindulva folytassa, ahoi szomszédja végezte. — Aki ezeket a rendelkezéseket nem tartja be, kihágást követ el, amelyet 15 napig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtanak. A szociáldemokrata munkásság azt a jelöltet támogatja, aki küzdeni fog a határozati javaslatukban megjelölt célokért • A 19-iki népgyűlés határozati javaslatát, átadják Rakovszky miniszternek is Nyiregyháza, julius 21. A Nyirvidék tudósitójától. Megírta a Nyirvidék, hogy a szociáldemokrata munkásság 19-én, délután 6 órakor a Korona-szálló dísztermében népgyűlést tartott, amelyen megáállapilották. mit kiván a munkásság. A gyűlésen nem foglaltak állást egy jelölt szemébe mellett sem, hanem azl a határozatot hozták, hogy bármelyik jelölt támogatható, lia magáévá teszi a határozati javaslatba foglalt programmot s erről Írásbeli nyilatkozatot ad a munkásoknak. A határozati javaslat amelyet átadnak Rakovszky belügyminiszternek is, a következő: A nyíregyházi szervezett munkások f. hó 19-én a Korona-szálloda dísztermében ; tartott nyilvános gyűlésükön, határozatilag , kimondják, hogy az augusztus 3-án tartan- ] dó választáson azt a jelöltet fogják támogatni szavazatuk leadásával, aki prog- * rammjába a következőket is felveszi és azért küzdeni is fog, erről röVerzálist ad. 1. Kíméletlen és következetes harcot a drágaság ellen, kezdve a termelőktől minden olyan faklor ellen, amely a drága" ságot előidézi. 2. Követeli a kivételes törvények azonnali teljes megszüntetését, a gyülekezési és sajtószabadságot az esküdtszék azonnali visszaállítását. 3. Az általános titkos, községenként! közvetlen nőkre is kiterjedő legalább is 24 éves korhatártól kezdődően, kisebbségi képviseletet biztosító választójogi törvényért fog harcolni. 4. Követeli, hogy a gyűlölködés politikája megszűnjön és ennek látható komoly következményeként általános politikai amnesztiát és internálási tábor, a rendőri jelentkezés és numerus clausus azonnal* megszüntetését. Szabolcsiak a kiskunfélegyházai szabadoktatási tanfolyamon. Nyíregyháza, julius 21. Saját tudósitónktól. Julius 3-án kezdetét vette a szabadoktatás/ tanfolyam Kiskunfélegyházán. Magyaror szág minden vármegyéjét képviselte azon egy két tanító, tanár. Jelen volt ezenkívül minden szabadoktatási titkár. Ez a tanfolyam, — mely julius 11-én fejeződött be — tanúbizonyságát adta a magyar nemzeti kultura hatalmas erőforrásának. Bármily messzire vezetjük vissza a szabadoktatás csiráját, eredményes munkát azonban csak a legutóbbi két évben tapasztalhattunk. Sajnos — amint az előadások alítt volt alkalmam megtudni — voltak vármegyék, ahol mindezideig csak hírből ismerik az állam fejlődésének, a falu, a tanya, a város szellemének stabilizálását. Pedig mi sem hozhatja a különféle kategóriákat lélekben, megértésben, munkában és tettek végrehajtásában annyira össze, mint az ősi magyar szellem tudománnyal való beplántálása. »E1vész a világ — tudomány nélkül !« Ez örökigazságot mondó közmondás ! Elődeink fel is ismerték ennek súlyát, de helytelenül magyarázták. A tudományt csupán a főiskolák, a tudósok fokmérőjével mérték. A néppel azonban jóformán semmit sem törődtek. Ez a természetellenesség boszulta meg magát 1918-ban, amikor Oroszország után elsőnek zuhantunk le a posvány lejtőjén és elvesztettük ezer éves hazánk végtagjait. E kóros tüneteket későn ismertük fel a magyar lelkekben. Most azonban hatványozódott mértékben kell, hogy porondra álljunk és a mult mulasztásait törhetetlen energiával pótoljuk. Üdv, elismerés illeti Szabolcsvármegye vezetőségét e kulturzászló kibontásában és fennenlobogtatásában. Akadályt nem ismerve, gigászi erővel dolgozik AZ UJ lakásrendelet az Ujságboltban kapható, I a szent cél eléréséért. Követendő példakép állította magát Csonka-Magyarország kulturbástyájára. És hiszem, a jövőben sem lesz lankadás ; de törhetetlen kitartás a jelszava. Most pedig, hogy mindazok, akik a szabadoktatás bajnokai voltak vármegyénkben, s nem lehettek jelen Kikunfélegyházán — hogy némileg informálva legyenek a falu és tanya népkultura anyagának kiválasztásában — rövid vázlatba foglalom azt. Egyben leközöljük az előadókat is, kik bárkinek kimerítő felvilágosítással szolgálnak. Dr. Deptner Tibor, min. titkár : »Az iskolánkivüli népművelés története, szervezetének áttekintésé, falusi és tanyai népünk müvelése« cimen tartotta meg becsületes előadását. Dr. Madarassy László, muzeumi igazgató-őr : »A magyar falu és a tanyavilág etnográfiája. A magyar falu a nemzeti művelődés körében.« Bámulatos közvetlenséggel emelte ki a falu és tanya világ összépségeit, szokásaikat s azokat a hibákat, amelyek kivetkőztették eredeti mivoltukból. Dr. Czettler Jenő, egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő : »A magyar falu kulturáját« disztingválta egyik előadásában, majd pedig : »A falu és a" város egymásra utaltságát« szemléltette analógiákban gazdag szókincseivel. Angyal János tanár, a tanfolyam agilis vezetője, ismertette a diapozitiv-gép kezélését s azonkívül a következő nagy szaktudást eláruló tételeket fejtegette : Analfabéta tanfolyamok. Egyes előadások és előadássorozatok. írás, olvasás, számolás, történelem, irodalom, földrajz tanításának anyaga, módja és eszközei. Vestsik Vilmos, a gazdasági ismeretek anyagának mikénti közlésének volt az előadója. Pillér József, Szabolcsvármegye szabadoktatási titkára, az ősz lángoló" lelkű veterán szellemben és érzelemben dus előadást tartott a következő címen : Mikép érvényesül az irredentizmus a nemzeti gondolatban ? Ezenkívül még két előadást tartott a titkári értekezleten : »Szabolcsvármegyében végzett munka eredménye« cimen. Móczár Miklós áll. tanítóképző tanár: Természettudományi ismeretek (anyagkiválasztás. előadási mód, eszközök). Növény biologia. Dr. Kovács József, jogakadémiai tanár: Magyar falu tanyavilág. Dr. Gálffy József: Első segélynyújtás. Steiner József : Állategészségügy. Árokháthy Béla budapesti lelkész, teh. tanár: A kedélyélet ápolása. Népkönyvtárak a népművelés szolgálatában. Gazdakörök. Dr. Gesztelyi Nagy László : Gazdakörök tanyán és falun. Kiss József : A falusi mezőgazdasági ipar, kereskedelem és a szövetkezeti kérdés. Czékus Frigyes : Napközi otthonok ; leányegyletek és ifjúsági egyesületek. Dr. Toldy Jenő : A falusi nép vallási és erkölcsi élete és kedélyvilágának müvelése. Kallivoda Andor, erdőfőtanácsos : A tanyavilág fásítása. Benkő Sándor háziipari felügyelő : Háziipar. A tanfolyamhallgatók tanulmányi kirándulást tettek Budapestre és Szegedre, hol a muzeumokat szemlélték meg. Vármegyénkből : Rusznák Imre tornyospálcai, Petrikovits E. Lajos nyíregyházai és Térjék Sándor orosi tanítók vettek részt a tanfolyamon. SUHANESZ LAJOS mübutor árucsarnoka sajátkészitményü KÁRPITOS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz. Telefon 319. Két Szőke Szakáll tréfa és a hantos pár c. eredeti amerikai énekes-táncos duettje kerül bemutatásra a Modern Kabaré uj műsorában. A társulat minden egyes tagja uj ének és táncszámokkal szerepelnek.