Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

JVyíryidék i911. juuiu» 24. A várőrséget megtizedelik. Menesztik a menekült tisztviselőket Csonka-Magyarország ma, egy minden oldalról ellenséges fallanksszal körül zárt ostromlott várnak tekinthető. Se ki, se be ! Csak madár járhatja szabadon. Ember csak gépmadár szárnyain hagyhatja el, vagy közelitheti meg. A vár védő erejét a bentrekedt nyolcmillió magyar képezte kezdetben ; ma már mintegy negyvenezer elszánt harcossal több. Ezek a vár elszakított perifériáiról jöttek ide nemes szándékkal, dolgozni akarással, hogy a vár őrségét megerősítsék, hogy a védelmi erőt tömöritsék. Ide hozta őket magyar szivük, ide űzte, hajtotta magyar vérük, hazaszeretetük a magyar géniusz kezétől vezettetve. Ott hagyták vérző szívvel az ellenségnek könnyelműen kiszolgáltatott szülőhelyet, a megalapított meleg családi tűzhelyt, ott exisztenciájuk megalapozott bázisát, mert lelkük nem tudott deformálódni, nem tudofí a magyar földhöz hűtlen lenni, nem tudott uj esküvéssel saját hazájának árulója lenni. Elhozták hát magukkal szivüket, lelküket, tudásukat, intelligenciájukat, hogy a kultura kiépítéséhez hozzá járuljanak és elhozták izomerejüket, hogy ha majd megfújják a tormbitát, a felduzzasztott nemzeti erő egy-egy vaskeménységü tényezője legyen mindegyik. Igy tettek, mert látták s meggyőződtek arról, hogy, ha az ellenség által már bevett városrészek zónáin maradnak, mint lefegyverzett várőrök, ők is — mint minden lefegyverzett őrség — kazamatákba kerülnek, hol elsorvadnak

1 s a felmentő akciónak annak idején mint erőgyarapitók, részesei nem lehetnek. Ugy gondolták, hogy a nyolcmillió várőrség örömmel fogadja a testvérek legmegbízhatóbb elemeiből rekrutálódott, vérrokonságu tartalék csapatot, mert elgondolták, hogy ma még a kevésnél és kevesebben vagyunk ahhoz a titáni munkához, mely városunk felszabadításával jár, azért mind:n atom, ami erősítheti az őrség akció képességét, megbecsültetésre talál. Sajnos, e szubjektivitásában a bevonult hadosztály csalódott. A várőrség objektivitás nélkül más álláspontra helyezkedett. Nem értékeli a segitő csapatot ; ellenkezőleg ballasztnak, tehernek tekinti azt. Nem törődve sem jövővel, sem a nemzet feltámasztásával csak a mának él, kenyér adagának nagyságát félti, ezt őrzi, ezt védi földönfutó testvéreivel szemben. Nem hajlandó sem hajlékát sem kenyerét megosztani velük ; inkább pusztuljon a fajmagyar értelmi osztályában a nemzet, mintsem, hogy mint nyűgöt, viselje nyakán az érkezőket. Ezért egy gesztussal meneszti a negvvenezret züllésnek, az ellenség csalétkeinek szolgáltatja ki a hatalom őket, arra hivatkozva, hogy Csonka-Magyarország teherviselő képessége nem birja el a tömörítést. Ezt hangoztatta a diktatúra is, ezt a politikát űzték Jászi Oszkárék is, akik a magyar értelmiséget Amerikába küldték. Most ugyanezen politikát követve megtizedelést hirdet a hatalom az egzisztenciák letörésével. Hogy jogilag mennyiben lehet hatalma ehez bárkinek, döntsék el a jogtudósok, én itt csak arra a közismert tényre hivatkozom, hogy a nemzet közalkalmazottjai és a nemzeti hatalmat képviselő állami testület között két oldalú szerződéses viszony van, két oldalú szerződést pedig egyoldalulag felbontani nem lehet, nem lehet uj intenciók alapján hozott uj törvényekkel sem, mert ezek visszaható erővel nem bírhatnak, hiszen akkor hová lenne a törvény szentségébe vetett bizalom ? Más oldalról meg ez a Csonkaország ma is mindenféle idegen nációknak billiónyi milliárdokat felemésztő misszióknak sibereknek, nemzetellenes elemeknek otthont, létet, kenyeret kényelmet tud adni, csak éppen a fajmagyar értelmiség nem birna joggal ahhoz, hogy a magyar földön munkájával kenyerét megkereshesse ; hogy a magyar a magyar földön otthont leljen, ősi jusánál fogva itt existenciát biztosítson, saját nemzete jövőjének megalapozásán dolgozhasson? Akik ezen irányzatnak útját állják, akik ily rövidlátó, balkezü politikát űznek, azok öngyilkosságba kergetik a nemzetet. Aki tisztítani akar, aki a nemzeti atmoszférát bacillusoktól akarja megtisztítani, az ne a munkás intakt nemzeti lelkű, becsületes magyarfaj értelmiséget vegye seprűje alá, hanem levetve az álhumanizmus szemüvegét, kotorjon ott, ahol a szemetet megtalálja. De eltekintve a kérdés jogi jelentőségétől, a történelem még nem ismer olyan várparancsnokot, aki saját őrségét tizedelte volna meg. Igen, arra van példa, hogy ha előállott a kényszerhelyzet, kirohanást vezényelt de megtizedeléssel nem vágta maga alatt a fát. Ilyen kényszerhelyzet Csonka-Magyarországon ma nem áll fent és nem fog bekövetkezni a közel jövőben sem. Mert, ahol a társadalom oly éles határvonallal oszlik két kategóriára : a nyomorgók és a jólétben tobzódók osztályára, mint itt, ott mindig meg lehet találni paragrafusuk segélyével — tehát törvényes alapon — a létfentartást nehezítő okok eliminálás módját a nyomorgók megtizedelése nélkül is. Nem tizedelni kell tehát itt sem, hanem paragrafusokból font karikással csördítsen eléje az arra illetékes erős kéz — tekintet nélkül fajra, vagy vallásra — a konjunkturázó panamázó, dőzsölő hadnak, amely a konjunktúra piszkos áradatába akarja befulasztani a fajmagyar értelmi osztályt. Az ostorral tehát ne a nyomorgókra sújtson le a hatalom, mert azzal derékban töri ketté a nemzet gerincét, melyet a faj fentartó értelmi osztály képviselt a múltban, képvisel a jelenben s fogja képviselni a jövőben is. Piller József. A kislakások JUH us hóban végleg elkészülnek. Nyolcszáznál több az igénylők száma. — Mennyi lesz a lakbér? — városi tanács dönti el kik kapják meg a lakásokat. A város nagy áldozatkészséggel épülő kislakásai " a befejezés előtt állanak. Az építők a végrehajtók szorgalmas munkájának gyümölcseként már készen állanak az egy és kétszobás kislakások. Julius hó:»an végleg befejezik az építést s a há«ak augusztus hó 1-ére átadhatók lesznek. Most a padlók készítése, ablaküvegezés, feles, mázolás, a földmunkálat, járdaburkolás. az építés befejező tennivalói folynak \ sok-sok lakástalan feszült várakozással lesi ezeket a munkálatokat és aggódva kérdi, jut-e vájjon számára fedél a kislakások v a 1 am e I y i k éb en. Most már a bérbeadás kérdésének el_ ódázása leheletlen. A városi szakosztályok tegnap foglalkoztak is már a tanácsnak a kislakások bérletére vonatkozó javas laés meg is állapodtak a legtöbb kértával désekben. A leglényegesebb s a bérlő lakosságot elsősorban érdeklő kérdés a lakásbérek tn agysága. A szakosztályok a képviselőtestületnek azl fogják javasolni, hogy az egyszobás lakások havibére 500, a kétszobásoké pedig 800 K legyen. A kislakások bérbeadását eddig több mint 800 igénylő kérelmezte. Meglehetős gondot fog ezek közül annak a harminchat bérlőnek kiválasztása, akik megkapják majd a kislakást. A bérlők méltányos megválasztása a városi tanács teendője lesz. — Szorgalmasan fogják tanulmányozni a kérvényezők életkörülményét és élethivatásuk vagyoni és egyéb viszonyaiknak lelkiismeretes szem előtt tartásával döntik el, hogy kik kapják meg a kislakásokat. Mi re a kislakások elkészülnek megtörténik a 1 akók kiszemelése. A nyíregyházi áll. munkaközvetítő az Eötvös-utcai iskola helyiségében nyílik meg. Dr. Andor Endre miniszteri tanácsos sürgeti a munkásközvetitö felállítását junius 23. A Nyirvidék Nyíregyháza tudósítójától. Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák székhelyén működő állami munkaközvetítő hivatalokat szervezlek. Ezeknek a hivataloknak teendői mind|jobban megsokasodtak, ugy, hogy. a hozzájuk tartozó nagy körleten nem képesek a munkaközvetítést lebonyolítani. A centrumból irányított közvetítés bármily élénk szellemű is. nem elég gyors amikor a vidék munkaadóinak és munkásainak halasztást nem tűrő igényeit keli kielégíteni . A nyíregyházi munkásoTf és munkaadók számára például a debreceni közveti lő áll rendelkezésre és városunk mind élénkebb ipari, kereskedelmi, általában közgazdasági élete ma már erősen sürgetővé tette a helybeli munkaközvetítő hivatal felállítását. A Kansz nagygyűlésére Nyíregyházára érkezett dr. Andor Endre miniszteri tanácsos, akinek irányító kezében az egész ország munkaköz vetítése összefut s aki e kérdést európai vonatkozásaiban a legtisztábban látja hazánkban, munkatársunk előtt részletesen nyilatkozott a külföldi és a magyar munkaközvetítés jelen állásáról, az ipari mellett a mezőgazdasági munkaközvetítés szervezésének szükségességéről. Megtudtuk, hojgjy az állami munka közvetités a vidéki városokban mind hatalmasabb arányokat öl Is ma mára munkaközvetítési megszervezik a meg\eí székhelyeken s a kamarai székhelyeKen kívül más forgalmasabb városokban is. Munkaközvetítő intézetet kap Nyíregyháza is. Andor Endre min. tanácsos az itteni munkaközvetítő intézel ügyében érintkezésben van a város tanácsával, a hol a legnagyobb készséggel karolták fel ezt az intézményt is. Most a közvetítő intézet felállítása helyiség kérdése s attól függ, hogy vájjon sikerül-e rövid időn belül kiüríteni a kereskedelmi iskola volt termeit, az Eötvös-utca városi házat, amelyben jelenleg a Gok. hivatalai vannak. Amint ez az épület felszabadul, felállítják Nyíregyháza város munkaközvetítő intézetét, mely hathatósan szolgálja ugy a munkások, mint a munkaadók érdekeit. Ezzel kapcsolatban és talán még az ipari közvetítő intézetnél is sürgősebben szükség volna a mezőgazdasági munka közvetítést is megszervezni. JUHASZ JÁNOS .TURUL' ©»Örtl NYÍREÜYH

Ä2ÄN r.^OLDSÉCrÉR7 KITŰNŐ ASZTALI É5PPÍ BOROK A UL-Í^OO-Ar-! «ÄICTÄROsi «