Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-22 / 139. szám

JNíyíryidék V922. unius 22. — Uj alapilvámy. A nyiregyházi ág. h. cv. Kossuth Lajos főgimnázium kormány? zótanácsa legutóbb tartott ülésén tárgyalta Közlik Islván és neje Frits Margit 3000 koronás alapítványát, melyet rövid szenvedés után elhunyt l'iok, Közlik István IV. oszt. tanuló emlékére tettek oly rendeltetéssel. hogy annak évenként esedékes kamataiban oly tanuló részesüljön, aki mint közszolgálati alkalmazott fia, jó maga viseletei és előmenetelt lanusit. A tanács az alapítvány kezelését elfogadta s az alapilóknak köszönetét nyilvánította. — A Láthatatlan kéz Il ik része a »halälbid« kerül bemutatásra szerdán és csütörtökön a Diadal-mozgóban. Ez a szenzációs amerikai kalandorregény második részének a Halálhid«-nak a bemutalása óriási feltűnést fog kelteni Nyíregyházán is. Hihetetlen trükkök s a legizgalmasabb artista mutatványok t-szik változatosan érdekessé a Láthatatlan kéz Jl-ik részéi. Az előadások kezdete pontosan 7 és 9 órakor. — A legújabb divatú női transparent kalapok mindenféle színben készülnek Tóth Mária női kalap szalonjában Nyíregyháza, Vav Ádám-utca 7. a Diadal-mozgóval szemben. — Svájci fehér vászon cipők tennis és sportcipők, prima bőrszandálok minden nagyságban n:igv választékban érkeztek a Hungária cipőáruházba Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 5. Telefon Interurbán 195. — A gazdaközönség és kereskedők figyelmét felhívjuk arra, hogy a Nyirbojgrfányi Pctróliumgyár r. t. üzemét ismét megkezdette. 3x — Grósz Sándor né szülésznő lakik Uj-utca 13. szám alatt. 3x — Nagy választékban érkeztek gyönyörű matyó hímzésű kézimunkák, uj maderia, rischelieu és azsur kézimunka rajzok Scbvartz Sári kézimunka termébe Nyirvizpalota. Ugyaííölt monogrnmmok elő rajzolását és himzését elvállalom. 2x A magas gabonaár nem érdeke a gazdáknak sem. Egy gazdasági szakíériiu nyilatkozata. — Ha a drágaság nagyobb lesz, a nyomor még nagyobb mértékben fogja leiütni a fejét. Nyíregyháza, junius 21. A Nyirvidék tudósítójától. Ismeretes, hogy a pénzügyi tanács olyan javaslatot terjesztett a kormány elé, amely szerint a jövő gazdasági évben a munkások vétessenek ki az ellátatlanok sorából. Ez a kéMés nem olyan egyszerű, mint első megfontolásra látszik. Ha a munkások az állami ellátásból kiesnek, a munkásoknak béremelést követelésekkel kell föllépniök, amit a munkaadók nem tudnak teljesíteni, oly nagy volna az ugrás, az eddigi bérek és a munkások által követelt munkabérek között. — Megemlítettük azt is, hogyha a munkaadók gondoskodnának a munkások gabonaellátásáról, ez egyszerre négy-ötmilliárd koronával terhelné meg a gyáripar költségvetését. A közélelmezési tanács annak idején nem hozott kötelező határozatot ebben a kérdésben a tárgyalások folyamán. Hadik János gróf amellett tört pálcát, hogy a munkások továbbra is bennmaradjanak az ellátatlanok kataszterében, míg Teleszky János volt pénzügyminiszter szükségesnek tartotta, hogy az ellátatlanok száma apasztassék, mert szerinte az állami költségvetés nagy deficitjének egyik oka épen az, hogy az állam nagyon sokat költ az ellátatlanok gabona beszerzésére. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban mármost felvetődik, hogy hogyan szerzi be az állam az ellátatlanok részére szükséges gabonamennyiséget. Akik amellett vannak, hogy a munkasokat ki kell vonni az ellátatlanok sorából felvetették tehát azt a tervet, hogy amennyiben ezáltal az az államnak kevesebb polgár számára kell gondoskodnia a szükséges liszt, illetve gabonamennyiségről ezt a mennyiséget már az őrlési adóból származó gabona utján előteremtheti. A termelők körében természetesen a gabona szabadforgalma mellett törnek lándzsát, aminek a legfőbb oka az, hogy igy még magasabbra verhetik fel a gabona árát. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk egy szakemberhez, akitől a következő felvilágosítást kaptuk : Nem lehet eléggé figyelmébe ajánlani a gazdáknak, hogy jelenleg a Helyzet az árfejlődés szempontjából egészen más, mint az előző gazdasági esztendőben volt. A buza ára ugyanis azóta a világparitásig emelkedett az árakat pedig nem lehet az égig felhajtani. A mult gazdasági év elején ugyanis a buza jóval a világ paritáson alul állott, most azonban már teljesedett a termelők egyrészének az álma és igy nem lehet számítani az árak nagyobb emelkedésére. Egyébként is ha a gazdák jól meggondolnák, be keltene látniok azt, hogy az árak feltornázása nekik sem lehet érdekük, mert az élelmiszerek árával az iparcikkek is csak emelkednék és az a pénz, amit a búzáért kapnak, ha a láda fiába vándorol, nem gyümölcsözik és igy a közgazdaság érdekeit nem szolgálja. De nem lehet érdeke a gazdáknak a gabona magas ára azért sem, mert ha a drágaság még nagyobb lesz, a nyomor, a nélkülözés egyre szélesebb körökben és egyre nagyobb mértékben üti fel fejét. / Debrecenben befejezett ténynek mondják i postaigazgatóság Nyíregyházára vslé helyezését. Mit mond Szabó Domokos igazgatóhelyettes. — Nyíregyházán nagyobb az előzékenység. Nyíregyháza, junius 21. A Nyirvidék tudósítójától. A postaigazgatóság Nyíregyházára való helyezését élénken tárgyalják Debrecen* ben. Mösl ugy látszik döntés előtt á<t az ügy, amelyről a Tiszántúli Hírlap a következőkel irja: A debreceni in. kir. postaigazgatóságnak Nyíregyházára való á

thelyezésével kapcsolatban a városban az a hír terjedt el hogy a ,postaigazgatóság áthelyezése már befejezett tény és a hivatalok áthelyezését már meg is kezdték. A hírre vonatkozólag munkatársunk felkereste Szabó Domokos postaigazgató-helyettest, aki kérdésére a következőket mondotta: A posílaigazgatsóálgjnak Nyiregybázára való áthelyezése ügyében — amint már a lapok is jelezték — a tárgyalások tényleg megindultak. Ok erre különösen az, hogy a postaigazgatóságj hivatalnoki kar több mint ötven százalékának nincS lakása. De nagy baj az is, hogy a postaigazgatósájgot ebben, a jelenlegi helyiségben kell elhelyezni, mely még a debreceni első számú postahivatal elhelyezésére sem elegendő. A zsúfolásig megszüntetésén és a tisztviselőknek lakáshoz juttatásán akar segíteni Nyíregyháza városa akkor, amikor építkezéseket és kényelmes el11elvezkedhetőséget helyez kilátásba. Arról azonban, hogy ebben az ügyben a tárgyalások már befejeződtek volna, hivatalosan nincs tudomásunk, de még privátim sem értesültünk. Annyi tény, hogy a nyiregyházi hatóságok, különösen a polgármester részéről sokkal nagyobb előzékenységei tapasztaltunk, mint a debreceni hatóságok részéről. Alulírottak ezúton mondunk hálás köszönet mindazoknak, kik forrón szeretett, feledhetetlen kis Irénkénk halála alkalmával részvétükkel fájdalmainkat enyhíteni igyekeztek. Fazekas János és családja. Ügyes himzőnők állandó munkát kaphatnak (háznál is) HORN kézimunka üzletében Zrinyi Ilona-utca 4. 3291-2: S)ia2aí Mo&cfcó. Junius 21, 22, szerda, csütörtök 7 és 9 órakor Láthatatlan kéz ll-ik része kerül bemutatásra. A leghíresebb amerikai kalandorregény. Pk. 3765—1922. szám. Hirdetmény a háborúban eltűntnek holtányilvánitása ügyében. A nyiregyházi kir. járásbíróság a Biri Sándorné Balázsi Borbála részéről a 28000 —1919. I; M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Biri Sándor buji volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul Lőjek Gyula dr. ügyvéd nyiregyházi lakost rendelte ki. Áz eltűnt neve : Biri Sándor, születési helye : Paszab, születési ideje : 1885. okt. 12., szüleinek neve : Biri Sándor és Tarjányi Borbála, házastársának neve : Balázsi Borbála, lakik : Bujon, gyermeke nincsen, vagyontalan, ref. vallású, az eltűnt foglalkozása : földmivelési napszámos, utolsó lakóhelye : Buj, bevonulásának időpontja : 1914. augusztus 1., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották: cs. és kir. 65-ik gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot : ugyanaz, katonai rendfokozata : közember, utolsó tábori posta száma : 92., az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, 1914. augusztus 30. óta nem adott magáról életjelt, állítólag a mazuri tavaknál életét vesztette A királyi járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűntnek életben létéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtányilvánitás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn tul még életben volt, ezt a hirdetménynek a járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számitott 60 nap alatt a járásbírósághoz jelentsék be, mert ha a rtiost meg jelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a*. járásbíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtányilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1922. április 10. napján. Zoltán s. k., kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül : Lukács, irodatiszt