Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-04 / 100. szám

jáimmm 19$? mlius 4. Debrecenben is tudnak ró/a 9 hogy a posta­igazgatóságot Nyíregyházára helyezik. A Nyirvidék riportjának hatása, Debrecenben. — Mit szólnak hozzá a debreceni lapok ? — Demkó Jenő posta főigazgató nyilatkozata Nyíregyháza, május 3. A. Nyirvidék tudósi Lójától. A Nyirvidék minapi száma hozta nyil­vánosságra azokat a nagyjelentőségű tár­gyalásokat, amelyek a kir. posta és távirda igazgatóságnak Nyíregyházára történendő áthe lyezéséröl szólnak. illetékes helyről szereztük informá­cióinkat abban az időben, amikor a kérdés Nyíregyháza javára érett meg. Közlemé­nyünk nagy izgalmat keltett Debrecenben, aiiol valamennyi napilap élénk megvitatás tárgyává tette a kereskedelmi élet inten­zitása tekintetében jelentős postaigazgató­ságnak Debrecenből való áthelyezését. A debreceni lapok információi, amelye ket mindenekelőtt Demkó Jenő posta* igazgatótól nyertek, megerősítenek ben­nünket abban, hogy Nyíregyháza a posta­igazgatóság elhelyezése érdekében a lejgb messzebbmenő áldozatkészséget tanúsítja, oly mértékű áldozatkészség, amelyhez t'og­éhatót a hatalmasabb, de anyagi javak te­kintetében nem oly konszolidált Debre­cen nem képes meghozni. Demkó Jenő főigazgató nyi­latkozik a kérdésről. A Debreceni Független Újság, Debre­cen kereskedelmi körének lapja szól a kér­déshez a legrészletesebb tájékozódíottság alapján. Elöljáróban közli a Nyirvidék ri­portját, majd megszólaltatja ezzel kap­csolatban Demkó Jenő postafőigazgatót. Ezeket irja a debreceni lap: A nyíregyházi lap híréről érLesülve, a Debreceni F"üggetlen Újság munkatársa felkereste Demkó Jenő postafői ;azgatói, a debreceni postaigazgatóság vezetőjét, hogy tőle a hír valódisága felől érdek­lődjék. Kérdéseinkre Demkó Jenő posta­főigazgató a következő felvilágosításokat adta: — A nyíregyházai hírről tudomásom van és hozzátehetem, hogy ez a terv leg­utóbb Kállay Miklós szabolcsi főispán beiktató ján merült fel. amelyen Kállay Ti­bor pénzügyminiszter ur is megjelent. — Ez alkalommal vetette fel Benes nyíregy­házai polgármester ur azt a tervet, hogy a postaigazgatóságot helyezzék ál Debre­cenből Nyíregyházára, aminek ellenében Nyíregyháza városa postapalotái és tiszt­viselőinek részére lakásokai építtet. A pénzügyminiszter ur, aki az én véleménye­met is megkérdezte, kijelentette, hogy ta­nulmányozni fogja a tervet és amennyi­ben keresztülvihetőnek találja, mindent el fog követni, mint Nyíregyháza leendő képviselője, hogy a terv meg is valósul­jon. — Én a magam személyében annyit mondhatok, hogy Nyíregyháza városa részéről a Irg nagyobb megértéssel találkoztunk. így csak legutóbb ajánlott fel Nyíregy­háza egy hat holdas pompás területet a Sóstó mellett postás üdülő-telep céljaira;. Debrecenben a helyzet viszont az, hogy a város felajánlott ugyan egy terü­letid az Ispotálylaposon tisztviselői há­zak céljaira jutányos áron, (ez ügy aktái a minisztériumban vannak), egyéb azon­ban nem történt. A postakincstár Halvan­utcai lelket a város nem tartja alkalmas­nak arra, hogy ott épüljön fel a postapa­lota, a jelenlegi főpostaépül et lelke e célra a szomszédos telek megszerzése nélkül szintén nem alkalmas, ezt a telkei pedig nem lehet megszerezni. így állt elő az a képtelen héliyzei; hogy a főposta épületébe, amely eredejti cél­jaira is szűk és alkalmatlan ma már, az egész postaigazgatóságjot kénytelenek vol­tunk szintén beszorítani. Hiába kerestem meg az összes illeté­kes állami és városi hatóságokat, hogy legalább az igazgatóság egy vagy két ügyosztályának az elhelyezésére nyújtsa­nak lehetőséget, fáradozásaim mind a mai napig eredmény nélkül marajdtak. — Pedig a mai helyzet sokáig már fent nem tartható, hiszen' hogy a sok képtelenség közül csak egyet említsek, az igazgaltóság segédhivatala 30 tisztviselővel, a !»húzó­gépekkel együtt kélt szobába van beszoril­va. Ebben á szobában teljesen képtelenek dolgozni a tisztviselők, akiknek egészsé­gük biztosítása érdekében megengedhe­tem, hogy minden órában 10 percig szel­lőztessék'a szobákat és erre az időre sé­tálni menjenek. — Azt hiszem, nem kell többet mon­danom. Ha Debrecen városa közeleseu nem tud móldiot nyújtani a mai lehetet­len állapotok megszűntetésére, akkor a postaigazgatóságot alighanem elhelyezik Debrecenből . És ha Nyíregyháza az ebben a kérdésben most folyamatban levő tárgyalások során kedvező ajánla­tot tesz, akkor nem is lehetetlen, hogy Nyíregyházára meg vünk Megdöbbenéssel Csak megdöbbenéssel regisztrálhat­juk lezít a nyíregyházai hirt, mint Demkó Jenő postafőigazgató nyilatkozatát. Már a békeévekben élt a vágy Debrecenben, hogy a' pOstaigzagatóság hatalmas intézményét Nagyváradról Uebrecenbe helyezzék át. Mikor V trianoni szerencsétlenség után az ölébe hüllt Debrecennek a postaigazgatóság, azt lehetett volna gondolni, hogy még ál­dozatok árán is minidlent el fog követni a város, hpgy ez a rendkívül nagy hord­erejű intézmény Debrecenben elhelyezést találjon. Az erre vonatklozó tárgyalások csendben folytak s így ma a legnagyobb meglepetéssel hat az a bír, hogy a posta igaz gatóság elhagvhatja Debrecent. A poslalóigazgatóság nyilatkozatából is kitűnik, hogy ha Debrecen még idejében megteszi a szükséges intézkedéseket még akkor halomra dönthet minden kombiná­ciói és biztosíthatja végleg a maga szá­mára a postaigazgatságoló Habozás nél­kül meg kell tehát indítani a tárgyaláso­kat hiszen ha Nyíregyházának érdeke, hogy olt legyen a postaigazgatóság és ezért áldozatokra is hajlandó, akkor Debre­cennek is érdeke ez és Debrecennek is ál­doznia kell. IIa szenátus uraink észbe kapnának... Nyíregyházára viszik Debrecenből a postaigazgatóságot. »A város szükkeblü­ségének reedményé« című riportjában fog­lalkozik a Nyíregyházára dán tő jelentősé­gű kérdéssel a Tiszántúli Hiriap i c ugyancsak megerősítvén a Nyirvidék in­formációinak alaposságát. F/.eket irja: Az állam, mint ismeretes, régóta tár­gyal a várossal egy posta igazgatóság fel­állítása ügyében. A tárgyalások azonban valószínűleg a város szükkeblüsége foly­tán nein vezettek eredményre. A szom­szédos Nyíregyháza magisztritusa azon­ban másképen gondolkozik és hajlandió nagyobb áldozatokat is hozni, csakhogy a postaigazgatóság székhelyét a magja szá­mára biztosítsa. Illetékes helyen a postaigazgatóság­nak áthelyezésére vonatkozólag kijelen­tették, hogy tényleg folynak tárgyalások a postakincstár és Nyíregyháza város taná­csa között az áthelyezés tárgyában. Informátorunk hangjából kiérzett, bog}- mennyire bántja Debrecen város szükkeblüsége az illetékeseket s erre vo­natkozólag csak annyit mondott. hogy Debrecen nem elég alkalmas a postai gazga tóság elhelyezésére. Különösen nagy aka­dály az, bőgj' a Debrecenben feláluLanldió postapalota ügye minduntalan akadályok­ba ütközik, mig Nyíregyháza város a Jeg­nagyo'bb készséget és előzékenységet ta­núsít a kérdésnél és a tanács a legnagyobb áldozatokig is elmegy, hogy biztosithassa magának a postaigazgatóság! székhelyét. Szerencse, hogy a kérdés még csak a legkezdetlegesebb stádiumban van s ha szenátus uraink észbekapnának, nem kel­lene Debrecennek azl a szégyent elviselni, hogy a már meglevő hatalmas intézményt egy sokkal kisebb gócpontot képviselő, de törekvő város veszi át. Különösen döntő körülmény a pos­taigazgatóság elhelyezésénél, hogy az igazgatóság tisztviselői, számszerint 40— 50-en másfél év óta nem tudnák lakáshoz jutni és a leglehetetlenebb helyeken »lak­nak.« Nyíregyháza biztosítja azt is, hogy az igazgatóság tisztviselőit megfelelő la­káshoz juttatja. Műt/eszest a felsőkereskedelmi javára. Nyíregyháza, május 3. A Nyirvidék tudósítójától. Mirkovszky Mária, a budapesti orchesz­tikai iskola vezető tanára, Garay Ltta előadó művésznő és üaissler Lolla énekművésznő közreműködésével 1922. évi május hó 6-án a Korona nagytermében táncestélyt tart az alábbi műsorral : 1. Tavasz. Schubert : Moment musical Mirkovszky Mária. 2. Takács Edith : Velencében. Schack Bé­láné : Holnap ! Ady Endre : Megöltem egy pillangót. Szavalja : Garay Etta. 3. Költemény mozdulatinterpretáció. Mirkovszky Mária. Csokonai : A reményhez. Szavalattal kiséri Garay Etta. 4. a) Thomas : Mignon ária, b) Tschai­kovszky : Bálban, c A. Holmés : Bibor. üaiss ler Lolla. 5. Solveig : Grieg : Peer Gynt suite. Mirkovszky Mária. Énekkel kiséri : Gaissler Lolla. 6. Fegyvertánc. Gluck : Iphigenia Aulis­ban ... Mirkovszky Mária. Szünet. 7. Pillangó. Schuhmann : Papiilon. Mir­kovszky Mária. 8. Herczeg Ferenc : Violante és a bíró. Drámai jelenet. Előadja Garay Etta. 9. A bohóc. Tschaikovszky : Humoresk. Mirkovszky Mária. 10. a) Hubay : Tudom, b) Székács : Fü­lembe cseng, c Noseda : Vörös rózsák. Gaiss­ler Lolla. 11. Magyar tánc. Bartók: Népdalátira­íok. Mirkovszky Mária. Zongorán kisér: Takács Edit. Kezdete este 8 órakor. — Helyárak : 1. hely 110 korona, II. hely 77 korona, nagy­páholy 550 korona, kispáholy 440 korona. — Jegyek kaphatók Ferenczinél. — A tiszta jö­vedelem a városi felsőkereskedelmi iskola szegénysorsu növendékeinek felsegélyezésé­re és a könyvtárának fejlesztésére szolgál. ILIKE KALANDJA a kis és nagy leányok legjobban szó­rakoztató táncos, énekes raozisekeccse.

Next

/
Thumbnails
Contents