Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-07 / 103. szám

1922 május 7. a Ami még nem volt! Kedden lesz a tanítók napja. Jókai mondta, hogy: Magyarországot még egyszer meg kell hódítanunk a magyar nemzet számára s ez a hadviselés a néptaní­tókra vár. A hódítás egyik munkája volt a magyarosítás is, melynek oly megkapó jelét adták a végeken önfeláldozásig küzdő ta nitók, az állam eszméjének őrei. E határőrök most szerteszórva, állandó családi tűzhely nélkül bolyonganak, keresve keresik ottho­nukban otthonukat. Ezek a menekült tanítók! Bemutassam a felekezeti községi tanítót, ki az iskolafenntartótól sokszor csak ne­gyedévi 50 koronát kap s a többit az állam adja szűkre mérten, mint a mostoha gyer­meknek szokás ? Nem ! Csak annyit, ha a felekezeti tanitó nyomorog, akkor az állam az egyházhoz, az egyház az államhoz uta­sítja. Ha egészséges, akkor erejét kívánja mind a kettő. Ha beteg, akkor mint felekezeti fekszik, várva az irgalmas szamaritánust. Ha bűnös, akkor megismeri az egyházat, társa­dalmat, államot sújtó kezéről. A papiroson az állami tanító állami tiszt­viselő, a felekezeti pedig köztisztviselő, de a fizetésben, nyugdíjban már nagy a meg­különböztetés. Ä folytonos sérelem, a folyto­nos mellőzés idő előtt őrli meg a tanitó fizi­kumát s az ültette borostyánnak ritkán ül árnyékába. Ezek előre bocsátása után beláthatja a tanítói szenvedésteljes életet távolról szem lélő is, hogy nem ok nélkül engedte meg a miniszter azt, hogy egy nap gyiijthessenek az Eötvös-alap egyik alkotására, a főiskolát látogató tanitógyermekek otthonára, a Ta­nítók házára, a tanítói özvegyekre és ár vákra. Ki hinné azt, hogy van kegydijas ta­nitóné, ki évi 700 K mellett, 00 év terhével szolgálni kénytelen, mert férje bár 30 évig tanítóskodott, de nyugdíjfizetésről nem gon­doskodott. De tessék csak megnézni a minisz­ter által engedélyezett nyugdíj, lakbér és drágasági segély, segély- és gyámpénz, vég­kielégítés, temetkezési járulék kimutatást s akkor meggyőződik a tamáskodó lélek is, hogy a kiutalt összegekből ma megélni mű­vészet, koplaló művészet kell. Magától érte­tődik, hogy a különböző vérmérsékletből álló tanítóság nem mindegyike képes elkesere­dését elfojtva szent álarcba járni, de azt azok bűnéül kell felróni, kik ' szűkmarkúságból nem tudják mit cselekszenek. Az emberek jobban félnek azoktól, kik a testet meg is mérgezhetnék, ha akarnák, mint azoktól, kik a lelket megmérgezhetnék vagy sokszor az elkeseredésből elvakultan öntudatlanul is megmérgezik. Sajnos, hogy nemzetépítő — napszámo­sának gyüjtőivvel a kezében előszpr felvilá­gosító munkát kell végeznie, aztán a sziveket kopogtatni, hogy engedjék meg a hazának hasznos fiakat nevelni, az özvegyek panaszos hangjait, az árvák jajjait máról-holnapra el­némítani. Miként Coriolanusnak fájt a sebeket mu­togatni, ugy a tanítóságnak, a tanitónap a leg­szomorúbb" napja lesz. Mert ekkor felujulnak a megbolygatott, emberektől elbujdosott fáj­dalmak, a tanitó ismét érzi, érezteti, hogy ő a nemzet elhagyatott árvája. Senilis. U pí diVät különlegességek ffrjKgy/iőiá, innji Vom utca lt. Panaszok — amik megértésre szorulnak. Lassanként eljön a nyár. A kalendárium lapjait addig-addig tépegetjük, mig észrevét­lenül el nem jutunk a kánikuláig. Már a merő gondolatra is az izzadság harmatcseppje ve­rejtékezik homlokunkon, mit csinálunk, ha itt lesznek a tikkasztó melegek ? Óh, ti bol­dog folyómenti lakások, nektek a nyári nya­ralás csak luxus, ott van az öletekben a hü­sülést, az enyhülést hozó patak. De mit szóljunk mi, szegény nyíregyháziak ? Igaz ugyan, hogy az elemi iskolában ugy tanul­tuk, hogy Nyíregyháza az Érfolyó mindkét partján terül el. De mit ér az, ha csak az is­kola könyvben van ez így — s valójában az Érfolyó nem más, mint egy száraz patak ned­ves partja, ahol döglött béka kurutyol. — Tubis, a dalköltő énekelte meg így;. UszO' dánk sem a mai kor higiéniáját, sem a viz után vágyók tömegének — méreteit nem elé' ígiti ki. Ha tiszta vizet akarunk — nem füröd­hetünk, ha fürödni akarunk, piszkos vízzel kell megelégedni. A város eminens köteles­sége lenne tehát még idejekorán egy nyári fürdőről gondoskodni. Ott vannak a tégla­gödrök. Minden évben rendőrök vigyáznak nehogy valaki fürödni próbáljon. Igaz, hogy a tégla-fürdő minden évben megszedi a ma­ga áldozatát, de ezért mégsem lehet egy egész város lakosságát nyári fürdő nélkül hagyni. Van sportegyesületünk elég. Van minden sportegyesületnek úszószakosztálya — uszoda nélkül. Ha már a város nem gon­doskdoik uszodáról, adjon módot a sport­egyesületeknek, hogy a téglagyári gödrök közül egyet uszodának kiépíthessen. A lakos­ság kívánsága ez, de mint üzlet, sem lenne rossz üzlet. Szegény, beteg ember járt szerkesztősé­günkben. Arcán ott ült a sulvos kór — a tüdőbaj. Panaszkodott. Nem nagy ugyan a panaszom — mondotta — a beteg emberek melancholiájával. Az egészséges embereknek kijut az életörömökből, ha nem is sok, de legalább is jöhetnek-mehetnek kényük- ked­vük szerint. De gondoljunk a betegekre is, akinek nemcsak szórakozás — de éltető eleme is a szabad levegőn tartózkodni. Igaz, hogy a friss levegőt szívni mindenkinek egyformán Szabad, de a beteg ember nem tud sétálni, jár­kálni. Gyönyörű erdőnk, kertünk van bőven, de padok nincsenek. Gondoljunk a betegekre. Csináltasson a város az erdőbe, a kertekbe padokat, hogy legyen ahová a beteg ember, fáradt, meggyötört testével lepihenhessen. Sokszor szóvá tettük már a köztiszta­sági vállalat szemérpietlenségét. Rozoga ko­csijuk, amerre végighalad, a legpenetránsabb bűzt terjeszti. Nem lehetne intézkedni, hogy tevékenységüket éjszaka fejtsék ki ? Miért kell futásra kárhoztatni nyugodtan sétáló embereket, miért kell, a kellemes májusi esté­ket elrontani ? Egy kis megértés, egy intéz­kedés és segítve lenne. Tavasz van a Koronában is. Holnap, vasárnap zenés megnyitó lesz a Korona udvarán. Nyíregyháza, május ti. A Nyirvidék tudósítójától. A Korona-kávéház lerraszára odake­rüllek a nyárra figyelmeztető kerti asztal­kák és székek, a virágos, színes rács mö­gött. Itt a május, lassan-lassan a meleg nap sugár győz a tél egy-e&jy itt felejtett hideg napján is és ez a szabadlevegőre csaló hónap tavaszi köntösbe öltözteti a Koro­nát is. Vasárnap délelőlt 11 órakor a Korona udvara is megnyílik. A megnyitás ünne­pélyes lesz. A Korona udvarán elheiye­lyezett asztalokat elfoglaló közönséget a gyalogezred zenekara fogja ez alkalommal szórakoztató hangversenyszámaival. Az ünnepélyes megnyitáson együtt lesz a Ko­rona nagyszámú vendégserege. A nyíregyházi tanyákon is megalakulnak a levente egyesületek. Nyíregyháza, május 6. A Nyirvidék tudósítójától. A nagyszabású testnevelési mozgalom, amelyet lapunk nyomról-nyomra örömmel ki­sért figyelemmel, mind többet ígérő ered­ménnyel fogja be vármegyénket, — Sport tekintetben valósággal ősterületeknek nevezhető helyeken virágzik a sportkedv lel­kes oktató férfiak kezdeményezésére. Ez­ideig immár 31 község kapta meg az Orsz. Testnevelési Tanács által biztosított sport­felszerelési cikkeket és a tavasz beálltával a szabolcsi községek határában szivet-lelket nemesítő játékban, versenyben edződik a vár­megye fiatalsága. Az áldásos mozgalom immár megélénkí­tette a tanyavilágot is. örömmel regisztrál­juk azt a hírt, hogy Felsősóskuton .megala­kult a Levente Egyesület. A szervező, lelkes tanitó: Thaisz Kálmán. Éppen így megalakujt a Levente Egyesü­let az örökösföldeken is, ahol Estók Károly tanitó végezte a testnevelés szolgálataiban a szervezés áldosos munkáját. Bizonyos, hogy a legifjabb Levente Egyesületek példája ser­kentően fog hatni tanyáink testben, lélekben fejlett hazafias ifjúságára. A felsőkereskedelmi iskola uj épületének felavató ünnepsége. Nyíregyháza, május 6. A Nyirvidék tudósítójától. A Szabolcs-utcai uj iskola-épület ünne­pélyes felavatása május 24-én, szerdán lesz. Akkor adja át dr. Bencs Kálmán polgármes­ter az immáron teljesen átalakított helyisé­get nemes hivatásának. Az öt vallásfelekezet vezető papjainak áldása következik ezután. Majd az üdvözlő beszédekre kerül a sor. A vallás és közoktatásügyi Minisztérium is kép­viselteti magát, itt lesz akkor dr. Schack Béla főigazgató is. Teljesül az ifjúság vágya is, mert dél­után a Sóstón majális lesz, melynek keretében felavatják a Turul cserkészcsapat selyem zászlóját, mely ünnepélyes aktusnál a zászló anyai tisztségét clr. Bencs Kálmánné vállal­ta el. A részletes programmot legközelebb kö­Női és férfi kalapok átalakí­tását és festését a legjobban eszközli. Zrínyi Ilona-utca 4. JÉGKAR ELLEN legelőnyösebb feltételek meilett biztosithat a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél Nyíregyháza, Kálvin-tér 14. szám. Liptay-ház. Jön a nyár !

Next

/
Thumbnails
Contents