Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-31 / 122. szám

lyft. Junius 10. A szerdai éitekezlst döntése. Nyíregyháza, jiuiius 9. Saját tudósítónktól. Megirluk, hogy dr. Lechner műegyetemi tanár és Medgyaszav műépítész ittjártak Nyíregyházán aljból a célból, hogy a városi tanács felszólítására megvizsgálják a Városi Színház és a Korona-szálló épületét s mejgfelelő tervet készítsenek a két épület újjáalakítására. \ A Városi Színház már hosszú évek óta nem felel meg' hivatásának, sőt legújabban. amidőn a debreceni kerületi reiidőrfőkapitánysá(g végérvényesen kimondotta rá a " tűzveszély ességet, még moziszkeccseket is csőik a vasfüggönyön kívül lehet a színházban tartani. Szinielőádásról többé ennek az épületnek jelenlegi állapotában szó sem lehet. Már pedig lehetetlen állapot, hogy egy ilyen fejlődő, népes városnak ne legyen rendes szintarsulala, meg ha csak néhány hónapig is játszik egyhuzamban. A legutóbb ittmüködő szinidirektorők épen abba buktak bele. hogy hetekig kellett szaladgálniok Ponciustól Pilátusig, mig ki tudják járni néhány hónapra, hogy a tűzveszélyesség ominózus elvét felfüggesztessék. Mikor azután elmentek, ismét tűzveszélyes lett a színház s a következő színtársulat kezdhette elölről a dolgot. A hetekig tartó stagnálás alatt a direktornak fizetnie kellett a társulatot, mely nem kereshetett semmit. Sok szinidireklor gondol sirva a nyíregyházi színházra, amelybe belelemcttc fgé

sz vagyonát. Emellett a színházunk szűk, berendezése ósdi. OJyan kevés ülőhely van benne, hojgy még állandó zsúfolt ház eselén sem rentábilis üzlet színtársulatot játszatni benne. Mindezeken kívül az egész épület külseje belseje javításra szorult, ülőhelyei, páholvai siralmas állapotban vannak. kopottak, rozzantak, a színpad és mellékhelviségei pedig egy igazi mücsai színkör nívóján állanak, ahol egy igazi .művésznek elszorul a szive és vér szökken az arcába, hogy íme idáig sülyediünk, ilyen színpadról kell terjeszteni a magyar nemzeti kulturát. Ezek a körülmények indították arra a Városi tanácsot, hogy a színház ügyét komolyan fontolóra vejgye s ezérl hivla meg az ország legnagyobb szinházszakértőjét Medgyaszayt, hogy végre tisztán lássuk, mit lehet csinálni a színház épületével vajgy épületéből. Két terv merült föl: vagy eladják a színház épületét, amelyért 10 millió koronát kínáltak, s a nyert pénzen ujat építenek vagy a meglévőt újjáalakítják. Az első tervet nyomban el kelleti vetni, mert egy uj színház felépítése legalább 30 millió koronába kerülne. Megrma^ádt tehát az újjáalakítás terve. Medjgyaszay az első szempillantásra mrjgjlalálta az épület kibővítésének praktikus módját. A jeleni« gi színházépület két oldalán ^ ugyanis a páholyok mellett levő folVósó " hosszúságában, mély bészögeRés van. — Ezeket a beszöjglelléseket kiépítenék s az igy nyert terület helyettesítené a jelenlegi folyosót, amelynek helyére a mostani páholyokat tolnák ki, a páholyok helyére pcdijg ülőhelyek kerülnének. Esetleg arról is szó lehet, hojgy mint a budapesti Magyar Színházban, nem lesznek földszinti páholyok, hanem azok galéria formájában 1 vélnék közül az első emeletet. A 'galériát alulról nem támasztanák oszlopok s igy. azok alatl is lehelnek ülőhelyek, ami a földszinti nézőteret impozáns terjedelművé, a színház belső architektúráját modernné. nyu(gjodt, előkelő tónusuvá tenné. S ha hozzávesszük, hc^jy a terv szerint a jelenlegi színpad helyét is nézőtérré alakítanák át a mejgfelelő szélességben, • akkor olyan hatalmas méretű színháza lenne Nyíregyházának, mely egy évszázadra is hajlékot adhatna a színművészetnek. A színpad sjgyanis a ma formájában sem megfelelő, a nézőtér kibővítése esetén pedig abszolút használhatatlan lenné, annál is inkább, mivel nem lehCj fűteni, s emiatt a színház télen használhatatlan.»— Már pedig nekünk olyan színház kell, a melyiket télen is lehet használni. A jélenlcjji színpad mögé építenék az uj modern színpadot megfelelő mellékhelyiségekkel (öltözők, ruhatár, irodahelyiségek, házmesteri lakás sLI>.^ Az emeleti páholyoknak és nézőtérnek nyitott terasza lenne a már emiitett kiépített beszögellések tetején. Az egjész színházat központi fűtésre rendeznék be s jg|y télen is kellemes hőmérsékletben élvezhetnénk az előadásokat. A modern színházakat ugy építik, bogv azok mozielőadások céljaira is alkalmasak legyenek. Ezt a célt sem tévesztette el a tervezet. Külön tűzbiztos kamarát építenek a vetítőgép számára. A színháznak ugyanis biztosítja a rentabilitását, ha mozielőadásokat is tartanak benne, mert ez belterjesebb kihasználása az épületbe fektetett tőkének. Ilyen lenne az újjáalakított Városi Színház s Nyíregyháza város kuliuráért epedő közönség:: szorongva várja azt a pillanatot, amikor a művészet uj tempio- | mának kapui megnyílnak. A Korona szálló épületének uj/áalakitása szintén a halaszíhatat lan feladatok közé tartozik. Dr. Lechncr műegyetemi tanár műépítész alaposan megvizsgálta a Korona tervrajzát s tüzetes helyszíni szemlét tartott. Az értekezleten elő is adta véleményét, mely szerint a jelenlegi nagyterem és étterem más helyre kerülne. A mostani étterem kicsi s nincs szerves összefüggésben a nagyteremmel. Ha a nagyteremben banket van, az ételeket az éttermen és eg[y hideg lépcsőházon hordják fel s mire felérnek, az étel természetesen hidegj és élvezhetetlen. Az étterem mellé kisebb termeket építenek társas vacsorák, családi ünnepélyek részére. Szó van a sörház áthelyezéséről is. A jelenlegi terv szerint az étterem a mostani főbejárat helyére kerülne, mig az épületcentrum a nagyterem mostani helyére, de csak az esetben, ha a nagyterem az étterem fölé kerülne. Az épület berendezését, a mostani mellékhélyi

segeltet a modern hygienia követelményei szerint építik meg és csoportosítják át, mert a mai forma nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Több oldalról megnyilvánuló óhajnak teszünk eleget, amikor a végleges terv elkészítése előtt arra hívjuk föl az illetékes körök figyelmét, hogv a Korona jelenlegi nagyterme nem felel mejg azoknak a követelményeknek, amelyek járulékai fgjy modernül Tborendozdt hangversenyteremnek. Ha valaki hangversenyt, vagy bált, vajgy nyilvános előadást akar rendezni, a pódiumot, a zongprát, a székeket., a kellékekel külön-külön helyekről, sől a székekel három-négy helyről keli kölcsönkérnie. A teremnek nincs rendesen elzárható ajtaja. Kilincsnélküli u. n. nyitott üvegajtói vannak, amelyeket hangverseny alkalmával nem lehet lezárni, a sok jövés-menés folyton zavarja az előadó művészek jálékát. A teremnek nincs jó akusztikája, a páholyok nevetséges magasságba vannak építve, egyszóval a nagyterem egyáltalában nem felel meg, hivatásának. — Ösdi. légiiiuzalos, kényelmetlen, egészségtelen. Ha a táncosok az ellenembe akarnak menni, felhevültén kénytelenek a hideg lépcsőházon átmenni, ami kész belqgjség. A nagyterem megépítésénél különös gondot kell tehát fordítani arra, hogy az modernül berendezett hangversenyterem legyen, merL ez kulturális szempontból elengedhetetlen feltétel. A Korona épületéi eg|v emelettel rnegnagjyobbiLják s központi fűtéssel látják el az egész épülettömböt. Az összes terveket sürgősen elkészítik s nincs kizárva, hogy még az idén hozzáfognak az átalakítási munkálatokhoz. Az egri érsek Nyíregyházán. Ünnepi diszl öltött a város, zászlók lobogjnak a házakon, templomok tornyain... ill van a főpásztor, Szmrecsányi Lajos egri érsek. Csütörtök reggel van, a róm. katbolikus templom körül nagy embertömeg tolong... Ünneplő ruháju kisfiúk, komoly bérmaapák. Az érdeklődők széles tömege. sodródik a templom felé... Fél 8 órakor megkondul a harang és baldachin alatt a papság! és a hivők kíséretében vonul be az érsek főpásztor a templomba. Ecce Sacerdos magnus, hangzik fel újra a zenéskar üdvéneke. Mise van, a főpásztor maga végzi teljes ornátusban, segédlettel. A kóruson gyönyörű zenéskar játszik ünnepi misére. Mise után Énekes János kanonok lép fel a szószékre. Felemelő beszédet mond a bérmálásrói s ezzel fejezi be: »Isten és a Haza nevében előre!]« Utána a térdeplők serejgél sorra bérmálja a jóságos főpap, majd áldását adja... s ezzel a mai napon végje a bérmálás nak. Holnap a leányokat bérmálja a főpásztor. r | ' Tisztelgések A déli órákban benépesül a parochia udvara és folyosója. Díszruhás papok és katonák, lelkes hölglyek, a jótékony egyletek melegszívű asszonyai és leányai, feketeruhás urak várakoznak míg sor kerül a tisztelgések rendjén arra a hatóságra vagy intézményre, amelyei képviselnek. Szmrecsányi Lajos érseknek városunkban való időzése mintegy seregszemléje a fen kői ten g|ondolkodó nagyoknak, hogy vájjon miként teljesül be az életben az evanjgjéliumi szeretet tanítása, a csoportokra tagolódó társadalom harmonikus egybeolvadása a hívek testvéri érzésében. Az érsekfőpásztor elölt megjelennek az összes felekezetek küldöttei és az üdvözlésekre adott, mindig eszményi mafi Városi Színház és a Korona szálló újjáalakítása. A bérmálás. — Tisztelgések a, főpásztor elölt.