Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-21 / 115. szám

Í9J1 május 21 fi közüzemi hivatal városfejlesztési tervei. Uj uszoda. — A sóstói tómozi. —i> A kerti padok felállítása. Az uj városi mozi Nyíregyháza, május 20. Sajál tudósí­tónktól. örömmel kell megállapítanunk, hogy a város a hosszú stagnálásra kárhoztatott háború után már kezd a normális kerékvjáj­gásba visszatérni és az épitö és alkotó munkához hozzáfogni — Napról-napra ujabb és ujabb városfejlesztő tervek ke­rülnek felszínre, amiknek megvalósítása a mai rettenetes rossz gazdaságii helyzet mellett csak ulópisztokus álmoknak te­kinthetők. De mégis!! a városnál komoly nagy munka folyik. Lapunk hasábjain már a mult alka­lommal szóvá tettük, a jelentéktelennek látszó, de a város lakosságára nézve mégis nagyjelentőséjgü uszoda hiányt. Illetékes helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a város vezetősége a közönség! eme óha­ját magáévá téve uj uszoda létesítését ha­tározta el, felkerestük a páratlan agiiitásu Steiner Vilmost, a közüzemi hivatal igaz­gatóját, aki az uj uszoda építésére vonat­kozólag a következőkben volt szive-s fel­világosítani. Az uj uszoda felépítéséhez tényleg hozzá is foglak. A téglagyári gödrök egyi­két akartuk kellő eJőmunkáiatokkal uszo­dának átalakítani, olyformán, hogy a par­tokat mesterségesen lejtőssé, a gödör fe­liekét pedig egyforma mélyre feltöltöttük volna. A munkálatokat eí is kezdték, de a talaj süpedékessége miatt a partok beom­lottak ugy .hogy a terv nem vihttő keresz­tül és igy az aniujgy is előrehaliadott idő miatt város minden egyes fóruma belátja az uj mozi szükségességét, oda fog hatni, hogy a hatalmas uj mozi mielőbb felépíthető legyen. az idén uj uszoda építéséről le kell mondani. Kárpótlást fog nyújtani ellenben a Sóstó/. A város hatalmas áldozatok árán uj beruházásokat csinált. Uj lepedőket, tö­rülközői és felszerelést szerzett be a fürdő részére, amely teljesen rendbehozva egész nyáron át a közönség rendelkezésére fog állani. Intézkedés történt a villanyos forga lom gyorsabb és kényelmesebb lebonyo­lítására is. A belügyminisztériumba most adtak be egy kérvényt egy a Sóstón felállí­tandó állandó tómozi engedélyezése iránt. ahol katonazene kísérettel naponta tarta­nának előadásokat. Az elsőrangú nalgyven­déglő, cukrászda mind-mind örömmel tölthetnek el bennünket, mert a Sóstó egy olyan nyári szórakozó hely, amilyennél; Csonkamagyarországon még egy. város sem dicsekedhet. Egy mcgiszivlelendö ajánlat Tudomásunkra jutott, hogy egy privát vállalkozó, a Báró Mo'tnár Viktor tulajdo­nát képező az Orosi szőlő IV-ik kapunál fekvő hatalmas csárda tavát bérbeakarja venni, hogy ott egy hatalmas stramdfüröőt és esolnakázót kiépisten. ahová om nibusz és autójáratok vinnék ki a közönséget Ez az ideális gyönyörű terv meg|való­sitása most már csak attól függ, hogy Báró Molnár Viktor hajlandó-e a hatalmas ta­vat bérbe adni. Beméljük, hogy a város lakosságára való tekintettel módot és lehe­tőséget fog adni az uj fürdő kiépítésére. Padok felállítása Bégi kivánság|a teljesül a közönségnek a padok felállításával. Az üzemi hivatal 10 padot fog elhelyezni a Kossulh-téren és a korzót szegélyező fák alatt. A padokon lepihenőknek a pesti Brueliwaid székek minta jára valami minimális díj jut fog kelleni fizetni. amiből a város a padok jókarban tartá­sát fogja fedezni. A padokon hirdetési táb­\ Iák lesznek elhelyezve, amik a padok be­szerzési árát teljesen fedezni fogják, úgy­hogy ha a város kellő mennyiségűi ilyen hirdetéshez jut, még több padot fog tudni elhelyezni. Az uj városi mozi tervéről is mái- több ízben irtunk. A mozi­épitési ajánlattételnél Váralyai Sándor, Ko váes Dezső építészek adták be pályázatu­kat. A tervek, szerint az Osztrák-Magyar bankkal szemben fekvő üres telken épülne fel a hatalmas gyönyörű uj mozi. A ter­vek szerint az esetben ha a mozi bejárata a Dessewffy?? (Károlyi 1??) tér felől lenne, ugy előtte még egy 40 méteres térség ma­radna. esetleg más középület céljaira is. A mozi a tervek szerint 6—7110 sze­mély befogadására lenne alkalmas. A nagy körültekintéssel elkészíteti költségvetési irányzat szerint 652'személyes befogadó­képességet véve alapul, telt ház esetén esténkint 11232 korona bevétel volna. Ötvenkét vasárnap és az ünnepnapo­kon telt házat, köznapokon egv megköze­lítő átiagoí véve alapul, a valószínű évi bevétel 6.061,800 K valószínű kiadás 3.830,542 K tiszta haszon 2.231,358 K lenne. Ezek a számok már maguk is bizonyí­tékai annak, hogy egy városi uj mozira feltétlen szükség van. Érdekes a statisztikai kimutatás, mely. szerint az előző évben 250000 ember láto­gatta a mozit. Március hónapban, mikor az idő viszon tagságlaí miatt minden üzlet pangott 16304 ember volt a moziban. — Április hóban, mikor a "király halála alkal­mával elrendelt gyász miatt csak 24 elő­adást lehetett tartani, 1198$ ember volt a moziban. Nagy János a városi mozi szimpatikus üzletvezetője a következőket mondotta munkatársunknak : Az uj mozira Nyíregyházának szüksé­ge van. A jelenlegi városi mozi sem a szinház, sem a mozi céljaira nem megfe­lelő. Az uj mozi előzetes költségelőirány­zata már előre is sejtetik velünk, hogy egy uj mozi építése már üzleti szempont­ból is előnyös a városra. Ma mikor egyes filmek előállítása milliókba kerül, akkor egy rentábilis értékkel biró mozinak a fel­építése nem szabad, hogy különösebb gion­dott okozzon. Az anyagi előnyök mellett hatalmas kulturszolgálatot is tenne egy ké­nyelmesen berendezett uj mozi. Egy. első­rendű jó zenekar, amelyik a moziban ját­szana zenei kulturát, az egyes tanulságfos filmek bemutatása pedig valóságos elmé­leti oktatást nyújtana. Bemélem, hogy. a Miért nem épüi a „Nyírség" malma ? Nyíregyháza, május 20. Saját tudósí­tónktól. Megírtuk annak idején, hogy a »Nyirség« mezőgazdasági részvénytársaság malmának építkezése abbamaradt. Megkérdeztük Kál­mán Károly mérnököt, hogy mi az oka a nagyszabású építkezés félbemaradásának, mire Kálmán Károly a következőket mon­dotta : Hogy miért szünetel ez az építkezés ? Véleményem szerint ennek elsősorban álta­lános gazdasági okai vannak, mindazok, me­lyek más építkezést is gátolnak. Elsősorban ugyanis az, hogy a pénzügyi téren nagyfokú eltolódások következtek be különösen a va­lutáris okokból egyelőre még nagyon erőlte­tett pénz szűke miatt. Ezen pénz szűke na­gyon csökkentette a gazdasági téren a moz­gatható tőke nagyságát és ami mozgatható tőke még meg van, az a mezőgazdaság felé irányul. Főképpen azonban uj tőkék keletkezé­sét kell bevárnunk, ha azt akarjuk, hogy az építkezések teljes erővel meginduljanak. Ha a külföldi tőke nem akar hozzánk na­gyobb mértékben bejönni, magunk erejére vagyunk utalva és itt bent kell a tőkének ugy megnövekednie, hogy építkezésekre is jusson. Érvényesül az a megkerülhetetlen igaz ság, hogy az ipar és igy az épitő-ipar is ab­ból a többletből, mondhatni fölöslegből ke­letkezik és él, amit a mezőgazdaság saját szükségletén felül termel, nélkülözni tud és akar. Az, hogy mindenki drágálja és halasztja az építkezést, csak azt bizonyítja, hogy nincs elegendő pénze rá, vagyis induktive : nincs meg az országban az emiitett többlettőke. Hazánk a megcsonkítás folytán még in­kább mezőgazdasági jellegűvé lett és igy az említett gazdasági törvény még fokozot­tabb mértékben érvényesül, mint más ország­ban. Egy jó mezőgazdasági termést kell kivárni az építőiparnak is. A drágaság nem oka az építkezések szünetelésének, mert az építkezés volt még eddig mindennel szemben a legolcsóbb. Ta­valy, nem az u. n. olcsósági hullám idején, vásároltak legtöbbet az emberek, hanem aratás után, bár akkor ugyancsak nagy lé­pésekkel indult meg a drágaság. A szóban forgó ipartelek esete mondhat­ni iskolapélda az előadottak bizonyítására. Ezen építkezés szünetelésének, — bár nem elhatározó mértékben, — de van egy spe­ciális oka is. Ugyanis a mult évi Hegedűs­féle 500 koronás buza kampány lezajlott és a nagymalmok szünetje után visszaesés követ­kezett be azoknak üzleti életében, ami termé­szetesen uj malmok keletkezésére volt első­sorban kedvezőtlen hatással. Tudomásom szerint az ipartelep ügye a részvénytársaság részéről jó irányító ke­zekben van és igy megvan a kilátás arra, hogy az épitkezést újra megindítva városunk­nak ezen ipartelep létesítéséhez fűzött re­ményei teljesülni fognak. CM Andersen háróm bűbájos meséjét Meseországot matatja ma be a Vároti Szin ház Mozgó. Főszerepben Jaczkó Cia, Szécsi Ferkó és Mattyasovszk y Ilona. tmm

Next

/
Thumbnails
Contents