Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-02 / 99. szám
9 Nyíregyháza 1922. május 3. * Szerda XLIII. évfolyam. * 99. szám EMflzetéal Arak helyben és vkitten : évre BOO K, fétévre 400 K, negyedévre 200 hón 80 K. - Egyes szám árt 6 koron*. AlapKotta JÓBA ELEK Felelőt szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 0. SZAM. Telefon szám 138. Postacheque 29SM. Kéziratokat nem adunk vissza. Egy táborba! Nagy vizsgája lesz holnap, szerdán Nyíregyházán az egységes kormánypártnak. Az előkészítő-bizottság holnap délelőttre tűzte ki a párt alakuló közgyűlését. Megvalljuk, hogy mi, akik az erők egyesítésének rajongó hivei vagyunk és egyetlenegy alkalmsat el nem mulasztunk, hogy erre az egyetlenegy mentségre, a jelenből egy boldogabb korba átvezető egyetlenegy lehetőségnek feltétlen szükségességére ne buzdítsunk, ne emlékeztessünk, — akik az összes magyar erők összefogását évek óta szinte mari 1 átikus meggyőződéssel hirdetjük, megvalljuk > hogy aggódással nézünk ez elé a politikai esemény és annak lefolyása elé, mert azt tartjuk t hogy ez nemcsak az egységes párt zászlóbontásának lesz a vizsgája, hanem városi polgárságunk politikai érettségének és megfontoltságának is ! ! Nagyon jó! tudjuk, hogy ntüyen politbhai bölcsesség nyilvánult meg az országos kisgazdapárt vezetőségében akkor, amikor —jóllehet az egyesülés nélkül is többségi pártnak nevelhette magát — mégis felül tudott emelkedni az osztályérdekek és politikai elli íilönzöttségének szűkebb látókörén és, magasabb nemzeti szempontok előtt lojálisán meghajolva megnyitotta kapuit a polgári elemek képviselői előtt és lehetőséget nyújtott a miniszterelnöknek egy hatalmas és egységes kormánypártnak a megalak'tására. Nem felejtjük el Nagyatádi Szabó IstVánnak, hogy a vezetése alatt állott kisgazdapártnak ezen magas politikai iskolázottságra valló elhatározásával tette lehetővé, hogy ebben a százfele huzó és tagozódó szerencsétlen országban mégis egy nyugodt és biztos kormányzati alapul szolgálható guvemementális politikai párt kialakulhatott és reméljük, győzelmes és felényes többséggel kerülhet be a kő vő parlamentbe !! Isten őrizzen, hogy ez a reményünk be ne következzék s az uj politikai kampány meg'nt a széthúzás és ezerfele kapkodó és marakodó szétzüllésnek a jegyében üljön öszsze ! ! ! Azt hiszem, hogy minden komoly és higgadt hazafi Messiásként várja azt a megváltó órát, amikor a nemzet képviselete nyugodt, békés és méltóságos együttműködéssel az alkotó és épitö munkához komolyan hozzá fog látni. Ezredikszer ismételjük, hogy torkig vagyunk a személy 1 tülekedéssel, az ezerféle politikai iránnyal és széthúzással. Elég volt az egy tagot számláló Csizmadia-pártokból... Nekünk végre-valahára egység, összetartás, egyetértés, béke és nyugodt munka kell! Ennek a vágynak, ennek a politikai felfogásnak lesz nálunk holnap az érettségi vizsgája !! ! A kisgazdapárt nálunk is megnyitja ka-púit és kitárja karjait a polgári társadalom felé. Ölelkezn 1 és egyesülni akar minden hazafiasai/ gondolkodó társadalmi osztállyal, iparos-, kereskedő-, tisztviselő-osztály okkal s a szellemi élet vezető elemeivel, akik az alkotó, az épitö munkában a nemzet megmentése és ta/praál/itása céljából nemzeti alapon vele együtt dolgozni akarnak ! ! Szálljon magába mindenki! Ne gondoljon holnap senkt egyébre, mint ennek az ezer sebből vérző szerencsétlen országnak a somsára, jövőjére ! 11 Rendeljen alá ennek a gondolatnak minden más alacsonyabb, szűkebb szempontot és jöjjön a megnyitott kapukon át az egységes táborba, a nemzeti munkának, a kölcsönös megértésnek, a békességnek és a nemzeti méltóságnak táborába !! Ebben a táborban találkozni kell holnap minden dolgozó polgárnak f / / Az eke szarvánál megkérgesedett tenyérnek holnap testvéri kézszoritásban kell összefogni az ipari szerszámok ügyes kezelőjével és a szellemi élet munkásaival! ! 1 Az őstermelőnek a kereskedövei, a magyar munkásnak a magyar munkaadóval!!! Magyarok ! Polgárok ! Fel! Egy táborba !!! Dr. Sasi Szabó László. A birtokpolitikái reform végrehajtása és a nincstelenek. Mi a baj tőoka,? — Hogy lehetne> megoldani a kérdést? Nehezebb probléma aligba foglalkoztatja most a nép megnyugtatására törekvő lelkeket, ennél a kérdésnél A szegény nincstelenek iránti jóakarat volt a szülőanyja és a háborgó lelkek lecsillapítására irányuló törekvés mégis épen az ellenkező eredményhez vezetett, mint tervezői, alkotói elgondolták. A inig ugyanis a birtokrendezési törvény végrehajtói lázas sietséggel munkálkodnak a törvény sürgős végrehajtásán, adfdlig a falu szejgény földműves és földiéhez népe zug és békétlenkedik, mert azzal lett megbiztatva, hogy íölcíet kapnak e ji ín <*s|t lenek és ma a törvény végrehajtása közben látják s erre a belátásra jutottak a legtöbb helyen már a törvény falutjáró végrehajtó faktorai is, hogy az edriSgi rendelkezésekre támaszkodva a »nincstelenek<< földhöz juttatni csak igen kis mértékben lehet, mert a föld rendkívüli magas ára miatt, annak egy összegben, vagy rövid határidjőn belüli részletekben való megfizetésére a nincsteleneknek legalább (X) százaléka képtelen. A baj főoka abban keresendő, hogy a birtokrendezési törvény végrehajtói valószínűleg hitelt adtak annak a feltevésnek, hogy a falu népénél van minden pénz s alig várják, hogy földet vehessenek!! Hát van ebben is valami igazság.... van íw ifaliui pénz, de csak a kisgazdjákluíl. akik meg is vennék a földet mindjén törvényes kedvezmények nélkül is.... a nincstelennek azonban emcsak földje, díe pénze sincs!! A szegény nép nagyrésze, valamely, gonosz sugallat folytán ingyen földre*, vagy a mai koronával is békeáron« megvásárolható földre gondolt és ezért volt oly tömeges a földigénylők száma, hogy néhol háromszor annyi is volt a jelentkező mint amennyi föld rendelkezésre állt!! — Nem akart senki elmaradni, hiszen "hivatalos helyről jött a megbízatás, hogy törvényes uton földhöz juthatnak aniaieste lenek tehát aki igényt tarL reá jelentkezzen az Elöljáróságnál, És ma amikor a kérdés ilyen formában való közzétételének! szomorú következményeit nyilván látjuk. amikor kétsgételen immár, hogy ingyen vagy oíeso áron földhöz jutni nem lehel, bizony sok he'yen békétlenkednek az emberek s jobb érzésű embe bántó ki fakadásokkal adnak kifejezést elkeseredésükének. Észrevették már ezt a jelenségei a kormány és a belső konszolidáció ellenségei is és a képviselőválasztási mozgalmakkal kapcsolatban bizonyára ki is lesz aknázva a minden áron érvényesülni akaró népboldogitók (helyesebben népbolondilók) által. Ily körülmények között ugy az ország, mint a né]) szempontjából kívánatos volna oly megoldási módi keresése, mel?ynek segítségével a birtokrendezési törvény csakugyan azt a célt szolgálná, a miért alkotva leli. Az a cél: földhöz juttatni a nincsjteleneket a volt birtokosok teljes kártalanításával, ha érdemesek arra, hogy földet kapjanak és ha ineg van ben nök a biztosíték, hogy a földet a termelés céljainak megfelelően fogják művelni. A törvény végrehajtása megy is szépen, simán egy idéig. Megtörténik az öszszeirás,... megállapítják az igényjogosultságot, megegyeznek a birtokosokkal, ho|g(y. kinek a birtokából mennyit lehet elvenni az igények kielégitésére. Amikor azonban a birtokosok kártalanításáról, a told árának kifizetési módozatairól van szó. egyszerre nyilvánvalóvá válik, hogy óriási érdekellentét van a két fél, a birtokos és a földigénylő nincstelen között!! Az egyik a törvényre való hivatkozással is kártalanítani akarja magát a legtöbb esetben teljes mértékben, a másik a több oldalról jövő felbiztatás folytán földet akar minden áron, de fizetni nem tud!! Én aki a birtokosok igényeit és a szegény nép anyagi viszonyait és fizető készségét is jól ismerem, sokat töprengtem a megoldhatatlannak látszó probléma felett, s ha nem tökéletes formában is, de ugy vélem megtaláltam a módot a kérdés célravezető megoldásához s azt a birtokrendezés kérdésével foglalkozó hivatalosoknak és az érdekelt birtokosoknak, a következőkben bocsátom rendelkezésére: 1. A föld árát békebeli aranykoronaértékben kell megállapítani mindenesetben. Véleményem szerint 1200 négyszögöl föld ára 600 aranykorona, 1600 négyszögöl föld ára 800 arany korona lehetne. 2. Miután ezt fizetné ma alig hiszem hogy tudná valaki, a földiét egyelőre minden igénylő 25-től 30 évig terjedhető bérletfizetés feltételeivel venné birtokba s fizetne ezen a címen 1200 négyszögöl földért hetvenöt kilogramm búzát, ltíCOnégy. szögöl földért 100 kilogramm búzát évenként. Ára 5 korona,