Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-08 / 81. szám

jfíámwtxi löi*. épriis 8. A győzök meg lehetnek elégedve. Jól csinálták Balkánizálódunk. Utoljára az Anjouk alatt dolgozott nálunk az orgyilok, a selyemzsinór. Az se a mi szerszámunk volt, hanem olasz mesterség. A török hódoltság alatt is előfordult egy-két tőrbecsalás,, mikor a basák egy-egy levágott fejjel kedveskedtek egymásnak. És igen, még ejgyszer, közvetlen a háború előtt, mikor Debrecenben pokolgép robbant a Miklósy püspök szobájában. Román kéz müve volt. A magyarnak ezek az eszközök mindég hiányozlak a fegyvertárából. Mi mindég szabadságszerető, büszke náció voltunk, már pedig köztudomású, hogy a szabadság-szeretet levegője, légköre nem kedvez a miazmáknak. Á gyávaság, az alattomosság, az orgyilkosság, a nemtelen bosszuál.ás, a rabszolgaság setét kazamatáinak, fojtott levegőjének a terméke és mi szerettük a szabad levegői, a napfényt, a derűt s ebben a levegőben nem tenyésznek a baktériumok. i Ám ugy tetszett a győzőknek, a un külső és belső ellenségeinknek, hogy rabszolgaságba kerüljön a szabadságra, tisztességre, becsületre született magyar. Elzártak bennünket a szabad érvényesülés a fejlődés ,a halatíiás, a boldogulás szabad levegőjétől. Kazamatába kényszeritettek, a nyakunkra hurkot vetettek, azt négy oldalról szorongatják, tagjainkat béklyóba vetették, 'leamputálták, a szegénységnek, a le rongyol ásnak fülledt levegőjét kell szívnunk világtalan, kilátástalan, reménytelen setét éjszakában!! Gsoda-e ha ebben a posvány levegőben miazmák teremnek és mételyes lesz az életű Most persze, a rettenetes robbanás után felhangzik újra az elszörnyedés szava:,»A barbár magyar; !! Megint a barbár magyarü Nem ugy jó urak!! Nem ugy! Az a Bomba csak a Csonkamagyarországon robbanhatott fel'!! Azon a Csonkamagyarországon, amely Balkánná kezd tenni!! S »te tetted ezt!« Ti tettétek ezt! Ti külső és belső ellenségek, akik a kaz;unatákat készítettétek egy- szabadság és hazaszerető nemzet számára!! A métely a rabság levegőjében, a bomba pedig az orosz nihilizmus kohójában született!! Tőlünk idegenek, semmi kőzünk hozzájuk. Sasi Szabó László. A görög kathohkus hivők gyászolják IV. Károly királyi. Nyíregyháza, április 7. A Nvirvidék tudósítójától. Az a mélységes részvét, amellyel hü magyarok IV.' Károly király tragikus sorsát figyelemmel kisérték, az az őszintén fájdalmas gyász, amely a funchali temetés, minden mozzanatát a messze magyar földről is könnyes sóhajtással kisérte, tegnap délelőtt a nyíregyházi görög katholikus templomban megindító erővel jutott kifejezésre. A templomot, szorongásig megtöltötte" a hivők serege. Megjelentek a várm«e$yé, a város, az összes hatóságok képviselői. *4UfM 1 •.*<, '-iS.fr MMMHCMMMIU a m. kír. államrendőrség tisztikára, Kiss Sándor renídőrtanácsos vezetésével, az iskolák növendékei és tanítói, az állami elemi népiskolai tanítóképző intézet gör kath. növendékei Kuzaila Péter igazgató és a tanári testület vezetésével. A megható gyászistentiszteletet Miklósy István hajduídörogi püspök végezte a fejedelmi gyászt dokumentáló teljes segédlettel. Az ősi formák ?s daülamok, amelyek:' a gör. kath. szertartásban az évezredes magyar nnitt első tündöklő napjait idézik fel, az ősi magyar egyház nevében helyezlek babérágat a funchali sirra, amely ben egy számkivetett magyar király pihen, az önző, kegyetfen népek számkivetettje, a magyar trikolor alatt. Aknamunka a kereskedők vasárnapi munkaszünete ellen. Mozgósították a rölösöket. Akik szombaton zárnak, akarnak. vasárnap nyitni Nyíregyháza, április 7. A' Nvirvidék tudósi tójától. Amikor Bencs Kálmán dr. polgármester hirdetménye közölte a város lakosságával a tanácsnak a kereskedők vasárnapi munkaszünetét továbbra is meghosszabbító humánus határozatát, megkönnyebbü}

1ten és bizakodva láttuk, hogy a kisemberek a dolgos 'kereskedő alkalmazottak jogos mozgalma elismerésre, méltánylásra ''talált a hatóság részéről is. Mi voltunk azok, akik először és határozottan szól emeltünk a teljes vasárnapi munkaszünet mellett és több ízben rámutattunk, hogy a kereskedő alkalmazottak mozgalmának megfontolásra méltó erkölcsi motívumai Varrnak. Annát inkább megütközéssel vettünk most tudomást róla, bog}- egyes céigek a város polgármesterének hirdetményében kifejezésre jutó tanácsi döntés e lenére titokban ellenmozgalmat indítottak és aláírási iveket hordanak bottról-botra. hogy többséget szerezzenek maguknak a vasarn,api munkaszünetre vonatkozó rendelet hatályon kívül helyezése érdekében. A mozgáíom három kisebb cégtől indult ki, ahol a rövidáru, a textil csak másodrendű üzleti cikk s kiváltképpen olyan üzleteket kereslek lel, amelyek szombaton mindenképpen zárva maradinak. Ezek az üzletek természetesen abból indulnak ki, hogy ha már szombaton zárva vannak, vasárnap okvetlten árulniok kell valiunit és őrömest csatlakoznak az ellenmozgalomhoz. A kereskedő alkalmazottak megütközéssel vettek tudomást az aknamunkáról és nyomban 'lépéseket tettek, hogy az ellenmozgatom leszereltessék. Mi a magunk részérőt nem tudjuk elhinni, hogy a város tanácsa alapos indokokkal hezott határozatát máról holnapra megmásítsa és hiszszük, hogy a vasárnapi munkaszünet továbbra is érvényben marad. Visszaemlékezés a szabadságharc utáni időre. Közli: B. I. Az 1818. évi szabadságharc után, amikor az osztrák ármádia szedett-vedett nem zetiségü katonái özönlötték el Magyarországot s az osztrák főhadiszállás Budapestre került, a magyar tisztviselőket sorra elbocsátották és helyüket mindenféle nációkból került jöttmentekkel töltötték be. A különböző nemzetiségű kalandorok természetesen egymást ölték a megüresedett állások után, de valamennyi fajtájuk között legszemtelenebbek és legtolakodóbbak a csehek voltak, akik nagy tömegekben lepték el szerencsétlen hazánk fővárosát. Budapest akkori parancsnoka, aki a tisztviselők kinevezésénél teljhatalommal birt, a csehek szégyent nem ismerő tolakodása és zaklatása miatt az üresedésben lévő állásokat igyekezett minél előbb betölteni, hogy megelőzze a cseheket s a végén mégis az derült ki, hogy a magasabb állásokba nem osztrákok, hanem csehek kerültek. így esett meg, hojgV egy szép napon a debreceni dohánybeváltó hivatalhoz is két csehet neveztek ki tisztviselőnek, -rAz egyiket felügyelőnek, a másikat még tiszttartónak. Amikor kinevezési okmányaikat kéjhez kapták, egy nagyot mulattak valamelyik budai korcsmában, majd hajnalban összecsomagolták, nem felejtvén a táskába tenni rézdudájukat és gyalogszerrel megindultak Debrecen felé. A délá órákban értek Hatvanba, ahol mindjárt betértek a legelső korcsmába. — Itt befalatoztak a tarisznyából, majd pálinkázni kezdtek, amitől olyan kedvük kerekedett. hogy etőszeídlték a dudájukat és rázendítettek egy cseh polkára. A szokatlan hangok természetesen nagy publikumot csábitoltak a korcsma ajtaja elé, sőt az arra cirkáló osztrák zsandár is figyel mes lett a lármára, igazolásra szólította föl a két újdonsült tisztviselőt s minthogy az előmutatott kinevezési okmányokat elolvasni nem tudják, mindkettejüket dudástói: együtt előállították a Bezirkskom mandóra. Itt azután kiderült a sajnálatos tévedés s a parancsnok nagy sajnálkozás és sürü parolázások között bocsátotta szabadon a két dudást, akik nemsokára kijózanodva, holtfáradtan érkeztek meg Debrecenbe, elfoglalták hivatalaikat és igyekeztek beleilleszkedni az uj helyzetbe. Miután cseh létükre társaságuk nem volt. a hivatalos órák bevégeztévei elővették dudájukat, azon fújták el cseh keblük bánatát, sőt csakhamar egy-két csárdást is sikerült megtanulniok. Mikor a csárdás már kifogástalanul ment, akkor tudatták a munkásokkal, hogy a legközelebbi szombaton bált rendeznek a részükre s ezért a heti fizetés felvétele után szépen felöltözve jöjjenek vissza a hivatalba. A munkásoknak természetesen nagyon tetszett az eszme, a legközelebbi szombaton, fizetés után összegyűltek az udvaron, ahlot a cseh tisztviselők részére már egy; asztal és két szék ki volt készítve. A csehek trombitájukkal kényelmesen elhelyezkedtek az asztal mellett és ropogós csárdás! Női Felöltők, Kosztümök, Ruhák, Blúzok, Aljak, Kötött zsemperek nagy választékban Jkaphatófc " Dobrgcttfrt, PttC-ti. 42. (F%ÉMÍU «jlti mtt)