Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-26 / 94. szám
2 júimwm mr-nmTinnaiirinrM riiurm-Tmrrrm*!9fi. április 56 HHMBBRM& 3BSHBHH MBS3283SIES5EHÍ Megelevenedik Bessenyei szobra. A Szabolcsi Bessenyei Kör impozáns Bessenyei-ünnepe. — Az ébresztő testőr szobrára virágok hullanak. — Dr. Imre Sándor a közös gondolkodás szükségességéről. — Bankét a Koronában. Nyíregyháza, április 25. A Nyirvidék tudósító jától. A daliás testőrző nemesen mintázott szobrára Szabolcs taviaszi virágai simulnak. Komoly tudományos és irodlalmi társulatok küldötteinek súlyos szava, magyar ifjaknak és honleányoknak lobogó lelkesedéstől áthatott beszéde ékesítette fel a magyar vates szobrát, mint a fájdalmas magyar élet hitének oltárát. Nyíregyháza város végvári szerepét tudatosan viselő közönsége a napfényes György napot Bessenyei emlékének szenteli a nagy évfordulón. Mini hatalmas szinfőnia lendüli az ünnepi órák érzéshulláma a magasba áttörve azt a fojtó ködöt, mely a mai magyar élet egén elfödi a csillagokat. Most, amikor a kettős ünnep dus i ;éinek zenéje még tisztán hangzik a tudatunkban, amikor a poétikus délelőtti koszorúzó percek és a hatalmas délutáni méltatás varázsa alatt vagyunk, nem tudjuk, kinek siessünk forró köszönetet mondani elárvult magyarságunk nevében. A Bessenyei Kör vezetőségének, fanatikus Bessenyei-örökségü agitátorainak, akik ellenállhatatlan hatóeszközökkel, a serkentésnek legszerencsésebb módján vonják be a kulturmozgalrnakba városunk közönségéi, vagy az apostoli munkára mindig kész közremü kedő kiváló fővárosi férfiaknak, vagy magának a hivó szóra visszhangot adó, zászló alá siető közönségnek, a nyíregyháziaknak, akiknek százai odaadó figyelemmel vesznek részi az oktató-nevelő ünnep minden mozzanatában. Mindi a három tényező kölcsönhatásban teremtheti csak meg a tegnapihoz hasonló fenkölt ünnepet, a melynek nyomán a magyar közösség öntudata izmosodik. Virágok Bessenyei szobrán György napja van. Százötven éve, hogy Szabolcs nemesi küldötte, Bessenyei Bécs városában szárnyra bocsátotta az Ágis tragédiája cimü ídirámát, amely egy magasba ive'ődő fejlőd'ésnl megtörője lett. Nyíregyháza város ihlettel érzi át a mára előkészített emlékünnep kötelező voltát. Az iskolákban délelőtt 10 órakor befejeződnek a tanítások. A főgimnáziumokban, az állami tanítóképzőben, a polgári és kereskedelmi iskolákban ez a két óra maga is ünnep. Azzá teszi a legnagyobb magyar nevelőnek, a Bessenyei ünnep illusztris előadójának dr. Imre-Sándor államtitkárnak látogatása, aki itt időzéséből ezt a két órát arra használja fel, hogy meglátogassa a város iskoláit. Az államtitkár a város fogatán majd itt, majd 1 ott. jelenik meg. Meleg tanitó szive, apostoltelke fényt biztató szeretetet áraszt mindenütt. Tizenegy óra felé lassankint benépesül a Bessenyei szobor környéke, amelyet Nyíregyháza város az ünnep alkalmából gondosan rencljbehozatott. Sorra érkeznek az iskolák ifjai. Kardós István a Bessenyei Kör titkára mindenre kiterjedő figyelemmel elkészítette az ünnepen való elhelyezkedés tervét. Minden iskola pontosan a számára kijelölt szakaszon foglal helyet. A mosolygó tavaszi égbolt alatt a merengő szobrot forró öleléssel fogja körül a leánykák, ifjak üde csapata. Egymásután érkeznék társadalmunk mindenben példát adó jelesei. Itt látjuk Mikecz István alispánt,, dr. Bencs Kálmán polgármestert, a vármegye, a város tisztviselőkarát, Reviczky László tábornokot, Kiss Sándor rendőrtanácsost, Geidiuly Henrik püspököl. Énekes János prépost-kanonokot, báró Buttler Sándort a Turáni Kör alelnökét s mindazokat, akik a magyar öntudatot nevelő aktusoknak mindig áldozatos résztvevői. 'Megjelennek a fővárosból s a vidék nagyobb városaiból érkezeit küldöttek is; Imre Sándor államtitkár, Császár Elemér egyetemi tanár, dr. Mártonffy Károly miniszter ititkár, dr. Tankó Béla debreceni egyetemi tanár, Arany János társaság dr. Buday Károly Sátoraljaújhelyi főgimn. tanár a Kazinczy Ivör, dr. Ady Lajos főigazgató a Csokonay Kör képviselője. Ha az élők közöli nem találunk vezért... A főgimnázium ifjúságának énekkara a Himnusszal nyitja meg a koszorúzó ünnepel. Majd 'dr. Fehér Gábor leánygimnáziumi tanár mondja el klasszikusan kiképzelt mondatai során ünnepi beszédét. Bessenyei fellépése nyomán támadt hatalmas fejlődés útját megkapó erővel szemlélteti, majd fájdalmasan igaz kontrasztban állítja elénk a dicsőséges multat a jelennel, amelyet a nemzeti lélek kiégettsége jellemez. Gondolatos, színpompás beszédét a következőkben poiutirozza: Ha csakugyan az a sors van reánk mérve, hogy az élők között ne találjunk magunknak vezért: akkor forduljunk az elmúlt nagyok szelleméhez; forduljunk Bessenyei szelleméhez. És hogyha méllók leszünk rá, ez a beszédes szellem le fog közénk szállani és szólni fog mindnyájunkhoz. Megtanít arra, hogy ezeréves multunk, ezeréves kultúránk az egyetlen kincs és az egyetlen fegyver, amit erőszakkal tőlünk elvenni nem lehet; ragaszkodjunk tehát léltő szeretettel ehhez a nemes dicsőséges múlthoz. Ragaszkodjunk mert a mult megbecsülése jövendő nagyságunk és jövendő életképességünk záloga. És meg tanit ez a szellem, hogy helyzetünk és jövőnk felelt kétségbeesni nem kell és nem szabad; mert hiszen többször voltunk nii már egy ezredév alalt olyan reménytelen helyzetben, mint ina és — csodálatos módon mindig megmenekültünk. Megmentett bennünket a végveszély percében mindig jelentkező nemzeti öntudat és valami titokzatos oltalmazó erő, amely a dőre véletlenek, nyert vagy vesztett' háború k felett elérhetetlen magasságban áll. Ez a titokzatos erő pedig a magyarság történelmi joga e földhöz. Ezt a jogot megtámadhatja ugyan az erőszak időről-időre, sőt egyideig felébe is kerülhet, de viszont ezeréves multunk azt bizonyítja, hogy a már régen leszürődött igazságot megváltoztatni többé nem lehet, ez az igazság pedig az, hogy azon a földön, ameiyet a történelmi Magyarország alatt értünk maradandó, egységes ákllam csak az lehet, amelyet őseink valaha megalkottak. De szol Bessenyei szelleme és a magyar mult szelleme elsősorban a magyar if jusághoz, amelynek kezébe nemzetünk jövője van letéve. Int és figyelmeztet, hogy legyenek méltó fiai a hazának és legyenek méltók azokhoz a komoly időkhöz, amelyben születtek. És szeressék a hazát, mert hogyha ez elvész, elvesztünk vele mindnyájan. A hazát pedig akkor szeretjük igazán, hogyha önzetlenül dolgozunk érte. Dolgozzunk tehát önzetlenül, sohasem a magunk kicsinyes céljait, hanem az összesig, a szent magyar haza érdekeit tartva szem előtt. És ihlesse meg a magyar mult szelleme ifjúságunkat, hogy megtisztilhassa lelkét korunk önző, porban csúszó realizmusától ós örökszép ideálokért Iel L kesülni megtanuljon. És hogyha egyszer lelkébe zárta a haza és a magyar mult iránti rajongó szeretetet, akkor tartsa meg azt egész életén át és hogyha az évek multán férfivá érik, akkor is tisztelje ifjú korának álmait és tanulja meg, hogy a gyermeklélek tiszta rajongása a nagy eszmék iránt sokkal magasztosabb, sokkal értékesebb valami, mint az élet harcában megalkuvó férfi földhözragiaidil, gyáva realizmusa. Ez az, amire Bessenyei ércalakja a mai komoly időkben figyelmeztet. Ha ezt megtartjuk, akkor egy "boldogabb jövő vár ránk, akkor megállunk a legmostohább sors csapásai között is. Ha pedig nem tartjuk meg, akkor hiába vannak a koszorúk, akkor Bessenyei szobra csak egy, lélek nélküli ércdarab és üres ceremónia az egész ünneplésünk. Adja Isten, hogy ezt az utat kövessük, amely ezeréves multunkhoz méltó s amely felfele, a boldogság és egy szebb magyar jövő felé vezet. Egy szabolcsi poéta verse A mély figyelemmel, fokozódó letkesedsésel hallgatott beszéd! után hálás taps hangzik fel, majd Mayer Béla főiskolai hallgató megrázó erővel adja elő az ifjú szabolcsi poétának Radványi Sándornak lendületes ódjáját, amelyet tegnapi számunkban közöltünk. Az óda őszinte hévvel áthatott soraiból Bessenyei szelleme a fájdalmas jelenbe sugároz biztató gondolatl'ényt. Lelkes taps jutalmazza előadóig poétái egyaránt. llárom szál virág, mind Bessenyei magvetése. Az óda ünnepi zengése után, virágozó koszorúzó beszédek következnek. Dr. Császár Elemér egyetemi tanár kezében három szál virág van, amikor a szoborhoz lép. Az első — mondja — a Magyar Tudományos Akadémia, a masofdji k a'Kisfaludy, társaság, a harmadk a Petőfi Társaság kertjében nyilott, de minid a háromnak magját Bessenyei vetette el. A Magyar Tudományos AkaJdiéma semmi egyéb, mint Bessenyei koncepciójának megvalósulása, annak, amelyet 150 évvel ezelőtt kifejtett. A Kisfaludy Társaság programmja szói ról-szóra az, amelyet Bessenyei vallott, eredeti s fordított müvek kiadása és a ; Petőfi Társaság terve is Bessenyei lársasá| géval egyező, ez is Bessenyei lelkéből lelI kedzett. A szellemi megalapító iránt váló : hálával helyezi a szoborra a magyar Tudo: mányos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, • a Petőfi Társaság virágait. Adv Lajos kir. főigazgató a debreceni Csokonay Kör KÍTÜNÓ ASZTAd ÉS FAj&ORDK • Uri divat különlegességek t < %tfc*i Ijtv 'í -i ANGOL LEVÉLPAPIRK ÜL ÖNLEGESSÉGEK AZ UJSÁGBOLTBAN!
