Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-25 / 93. szám

jfíimmiK 192$. ápri'is 25 Barth Anta! ipartestületi elnök nyilatkozik programmjáról Nyireegyháza, április 24. A Nvirvidék tudósi tójától. Barth Antal hentes és mészáros mestert a nyíregyházi ipartestület újonnan megválasztott elnökét fölkereste munkatársunk, hogy nyilatkozzék működési programmjárói. Az uj elnök munkatársunk kérdéseire a következőket válaszolta: Meg kell indítani az építő munkát minden vonalon. Csak a konstruktív munka üzembehelyezése teremthet egészséges gazdasági viszonyokat. Pénzünk értékének -stabilizációját, illetve lassú, fokozatos javulását is csak ettől várhatjuk. A szabad kereskedelemnek a legteljesebb mértékben hive vagyok, mert csak igy teremthetünk egészséges forgalmat. Ár maxi múlással nem lehel az áru uzsorát letörni. Amikor az állam maga vezet az áremelésben, ami sajnos, logikus következménye pénzünk fokozatos romlásának, akkor nem szabad büntető sorompókat állítani a gazdasági vérkeringés szabaíd' útjainak eltorlaszolására, mert ez egyszázadrészben sem hozza meg a ki várit eredményt. A háború esetére szóló kivéti íes intézkedések telje® mogszün'etésének álláspontjára helyezkedemÁ háború már régen megszűnt, a jgazdasági konszolidáció felé haladunk, nincs értei me tehát, hogy olyan korlátozó intézkedéseket tartson fenn az állam, amelyek háborús állapot szülte kivételes helyzetre van* nak szabva. Minden erőnkkel azon hszünk, hogy az ipartestület székházát mielőbb megteremtsük. Azok a hatalmas gazdasági és társadalmi energiák, amelyeknek a nyíregyházi ipartestület mintegy gvüjlő akkumulátora, joggal megkövetelhetik, hogy a nyíregyházi ipartestület ne egv szük helyiségben, hanem impozáns, a modern kor követelményeinek megfelelő helyiségben nyerjen elhelyezést. A napi politikába nem avatkozunk Az iparosság a munka demokráciájának át láspontjára helyezkedik, világnézete a szeretet, megértés és összetartás elvén épüi fel és nem ismer faji és vallási különbséget. Az 11 j ipar tör vény revíziójának alapján álunk, bár ezt hiányosnak és mielőbb pótlandójia, ík/tart juk. A tisztesség elen versennyel és kontár munkával szemben ezután is tömör phalanxot alkotunk, mert meg akarjuk óvni a legitim iparosság joggai elvárható tekintélyét, sőt azt minden erőnkkel öregbíteni akarjuk. A szeremi munkásoknak ipari pályára való özön Lése átmenetileg hátrányos ugyan az iparosságra. mint amilyen hátrányos volt a magyar szellemi proletariátus tulprodukciója, azonban az iparosság testű ete üj értékeket nyer bennük, s bár nem vagyok optimista, mégis közel látom a jövőt, amikor mint a nyugati müveit államokban, főiskolát végzett egyének lépnek majd az ipari pályárá. Ennek az erkölcsi és kulturális jelentősége pedig ehitathatlan. Bokréta ünnepély a kis lakások építkezésénél. A város jutalmat adott a munkásoknak. — Az épitöiparosck megvendi gelték h munkásokat. Nyíregyháza, április 21. Saját tudósítónktól. Szombaton dé'után 6 órakor, ahogy megcsendült a munka végét jelző harang a városi kislakások épi'.ő telepén, téglaportól, maltertői piszkos ruháju emberek, kőműves, és ácsmunkasok sereglenek a munkavezető ház felé. Heti bér osztás van. Szép rendben, csöndben állanak s egyenkint sorakoznak fel a fizető asztalhoz. — Elöltük kis csojiortban az épitőmunkásokkai a város vezetői, tisztviselők s a sajtó képviselői várakoznak, hátuk megett tető alá kerülő piros tégla falak, egyiken másikon már piros cserép is díszeleg. A falakra ácsolt falakon ácsolt gerendák tetején zöld ágakat rezget az áprilisi hűvös szellő. Bérosztás uán etlőbb az egyszobás, majd a kétszobás lakások munkásai előtt Szobor Pál városi főjegyző beszél a munkásokhoz. Emlékezetükbe idézi megkapó szavakkal megalázott állapotunkat, melyből csak és egyedül a munka vezérelhet el az integer Magyarország ujabb évezredéhez. üvözü a munkásokat, mert megértették. hogy csak becsületes, alkotó munkával lehet lalpraállitani az országot s ők 'ezt a nnuikát szo'gá'lák a kislakások építésével. A város képviselőtestületének és közönségének köszönetével értésükre adja hogy bokréta ünnepi jutalomképen egy félnapi napszámol kapnak e napon. A pnmkások nevében Nyeste János mond köszönetet a jelenlévőknek és a városnak azért, hogy a munkásság tevékenységiét igy értékelték. Dr. Bencs Kálmán polgármester a kölcsönös e'ismerés szavalnak hatása alatt kötelességének, tartja kijelenteni, hogy a nyíregyházi épitőmunkásság állotta azt az igéretel, amelyei az építkezés inegindilásalvor fogadtak s ezért előre is tolmácsolja Nyíregyháza város há ás köszönelét A hivata'os jellegű, de minxllíaiképen bensőséges aktus után az építőiparosok, nevezetesen Pisszer János, Heuffel Tivadar, Adlorján János, Kéri József, Smiják István, Huray Dániel és Ilauszky János vendégükül látják az épitőmiuikásókat s ozsbnna vacsorával vendégelték meg őket. Még egy pár sort!! A város közönsége bizonyára e név Matt: szükséglakás, kislakás, olyan épületeket. gondol, melyeknek felépítését csak a szükség parancsolta s igy csak rövid ételük lehet. Nagy tévedési! Terméskő alapzat, tiszta tégla falépitkezés biztosítják az épületek tartósságát. Tudomásunk van arról is, hogy ha va'amikor megadja érni a magyarok Istene azt, hogy régi határok között, a sok-sok menekült tisztviselő és munkás ember elfoglalhatja régi állomás helyét ugy az az uj, a jelenlegi Magyarország nyomorúságát hirdető telep''hozzákapcsolódik a szomszédos szegényház te'epéhez, hirdetni fogja egyrészt a vészes idők keserű emlékét, másrészt a magyar épitőmunkásság munkákészségéL Rövid ildlőmulva teljesen tető alá kerülnek a ma még pusztán meredező falak s a bennük hajlékot találó emberek uj hajlékokban álmodhatnak a »volt« és lesz NagymagyarországróL SUHANESZ LAJOS mübutor árucsarnoka saját készítményt! bútorai a legolcsóbb árban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. szám uoo Bessenyei Irta ifj. Radványi Sánaor. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör április 22-i Bessenyei ünnepén előadta Mayer Béla. Nyírség rőt homokján pompázó őserő'! Légy hát üdvözölve szülőföldeden . Megtépett sorsunkon legyen szobrod: erő! Izza érckebeled a honszerelem .. Hozzád járulunk

t ha. multunkon merengünk, Hozzád járulunk, ha fogytán énekünk ; Tudjuk, hogy rabsorsban mily utolsók lettünk De te bizodalmat sugározol nekünk! Megtépték földünket... kezünk megkötözték Gúzsba szorítottak könyörtelenül... Rabigába jár a daliás magyar nép, — Ámde lelke mélyén szent hite hevül! S hogy az óhajtott célt haj! - még messze látja: Hozzád kiált törten »büszke dalia /« Megaláztatása : szörnyű rabigája ! Széjjel kell már egyszer szakítania ! A nemzeti érzés most is megtiporva ! Az a Messiás itt: — ami idegen ... Szomjazó lelkünknek szomját mi sem oltja, Orgyilkosok néznek reánk — »hidegen«. Látod-e sorsunkat y>álmok álmodója ?/« Szunnyadozó lángunk fölgyullad-e még? Vagy nehéz sorsunkat továbbra is rója Ez a háládatlan, törpe nemzedék ?! Bessenyei! Rázd fel még egyszer e népet! Csillag, te ragyogj most nemzetünk egén S eszméddel itasd át ezt a nemzedéket; Mert szobit a kétség, megcsal a remény. Nincs semmi örömünk, hullik testünk vére... Epedve óhajtjuk költőink szavát, »Szabolcs daliája«_.. » Bihar remetéje /« Rázd fel még egyszer e letiport hazát! Nemzeti életünk ujjá teremtője! •»Ki e nyelvért küzdött s róla álmodott...« Kelj uj harcra velünk, kiengesztelődve E tépett honért, ki szüli s nekünk adott! S míg harcra készen várjuk a riadót, Vezérszellernünk légy uj csatákon át .. Hogy vissza adhassuk a kamatos adót, y>Magyarságunk harcát te vezesd továbbit HiMpés * ÜPÍ ÜÍVáf ki'lcnlcQcsscQek h'frrepfcii, Zrnyt Ttom utca h A Túrám Kör hangversenye Nyíregyháza, ápri'is 21. Sajál tudósítónktól. A Szabolcsvármegyei Turáni Kör szombat esti hangversenye a mérsékelt érdeklődés jegyében zajlott le. Nemcsak azokat nem láttuk, akik »elvből« nem mennek a Turáni Kör által rendezett nyilvános előadásokra, hanem azokat sem, akik ugyancsak elvi okokból kötelezve lennének erre. Ezek a körülmények csak azt bizonyítják, hogy már nagyon is kint vagyunk a szezonból* s hogy ilyen időszakban hangversenyek rendezése nem gazdaságos vállalkozás. Mindazonáltal, akik megjelentek, egy hangulatos és tanulságos est felejthetetlen emlékével távoztak. Grill Cola szavalómüvésznő lenyűgöző egyéniségének va rázsa mindenkit meghódított. A magyar beszédnek, a magyar nyelv ősi ritmusának ilyen zengzetes muzsikáját még nem hallottuk. Olyan hurok rezdülnek meg a sziv legrejtettebb zugában, amelyeket csak egy ilyen müVésznő bűvös hangja képes rezonálásra birni. A magyar költészet