Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-23 / 92. szám
jádmwÉK, 1922. április á3 Szabolcsvármegye törvényhatósága részvétiratot intéz Zita királynéhoz Dr. Kállay Miklós löispán indítványa. (Nyíregyháza. április 22. Saját ludúsiI ónk tói. Szal o'csvármegye lö.'vény hatósági bizottságának tegnapi rendkívüli .közgyűlésen dr. Kállay Miklós elnöklő főispán mély megilletődéssel jelentette be. hogy (k-sászári és apostoli királyi felsége IV. Károly király folyó évi április hó 1-én Madeira szigetén Funcha'ban röviid szenvedés ni áii elhunyt s indítványoz la, hogy ;i törvényhatóság koronás királyunk elvesztése felett érzett mély fájdalmát s kegyeletes érzését jegyzőkönyvben örökítse meg s annak Zita királyné Őfelségéhez intézendő részvétiratban áldjon kifejezést s részvéliratánák a királyné (»felségéhez leendő eljuttatására a ni. kir. rainiszetrelnök urai kérje fel. A törvényhatósági bizottság egyhangúlag magjáévá tette az indítványt s a következő határozatot hozta: Szabolcs vár megye törvényhatósága Ö császári és Apostoli királyi Felsége IV. ; Károly kirá'y váratlan elhunytának liivaj lalos beje'enlé-ét a legmélyebb fájdalommal és megdöbbenéssel ve• szi tudomásul s'az elnöklő Főispán ur jaj vaslalát egyhangú határozattal magáévá 1 léve kimondja, hogy annak az uralkodó i nak emiékél. akit a magyar »Nemzet, mint I Szent István .koronájának viselőjét, nem: zetí jogai és vágyai iránt fogékony, megértő. nemes szívű uralkodóját, jó és balsorsának, a nemzetek életében páratlan keserű megpróbáltatásainak hűséges osztályosai örökre szivébe zárta, jegyzőkönyvben megörökíti s őfelsége IV. Károly király halála felett érzett mélységes fájdalmának és részvétének Zita királyné Őfelségébe/, intézendő részvétiratban ad . kifejezési s annak eljuttatására a m. kin I Miniszterelnök urat tiszteletteljesen felkéri. « Mit csinál egy vidéki ember Pesten ? Látogatás Giil Baba »irjánál. — A Budapest, április 22 í_ Igen lisztéit Szerkesztő ur! í A húsvéti ünnepekre feliránduÜam Bu- j 'lapestre. Gsaláldíi okokból. Pestmegyei \ származású családom ugyanis huszonötévi jj nyíregyházi tartózkodás után a fő\áo ba költözött. Csak magam maradtam ifi a sjza- \ holcsi ugaron, ezen az áldott terniékenységü lel e vényen. Csonkamagyarország éléstárában. Én magam itt maradok, mert elválaszthatatlan kapcsok fűznek a szabolcsi röghöz, de néha fel •buzog! bennem a családi otthon bűvös varázsa s ilyenkor el kell vándorolnom odri, ahol a szülői szeretet melegének és a lestvéri együttérzés forró hullámának sinio .a á á érezhetem a lelkemen. Húsvét első napján elhatároztam, hogy Güi Baba sírját meglátogatom. Ifjúkori emlékek fűznek a török kultúrához. Diákkoromban a>: ozmán-'.ö.ök nyelvtant tanulmányoztam nagy buzgalommal, ami később az ura Háj i összehasonlító nyelv tudomány siUabizáláí-áimn nyert befejezést egyetemi éveim idejében. Innen dtalájlődik a török kultúra iránti rokonszenvem. Nem csoda, ha ezek után vágytam megtekinteni a török hódoltság! legendás emlékű,, költői érzelmű pátriárkájának sírját. Az óbudai Zsigmonld utcából nyilik a keskeny Güi Baba-utca. Minden átmenet nélkül megy neki a meredek hegyoldalnak. A vizszinles úthoz szokott lüdlöm zihálva jelzi a próbálkozás szokatlanságát. Az utca két szélén apró házak kapaszkodnak kétségbeesetten a hegyoldalba. — Az öcsém és kis húgom jönnek velem. Az utca közepén balra egy' nyitott keskeny vaskapun lépünk be hűvös szürke folyósóra. Innen a lépcsők tekervényes utja, árkádok szédlütete. vezet tovább, amig eltalálunk az elniaradhatal an házmesterhez«. Gül Baba sírjának kupolás épülete körűi van véve egy dusjgjazldiag török áltat létesített arisztikus épülettömbbel. Van ebben misztikus folyosó, antik szobor, árkád, kuglizó, móg asztalos műhely és ügyvédi iroda is. Szinte sajnálom azt a szeí obusz kirándulás az Állatkertbe. gény kilensl, akinek az eksz|>enznóta fizetésén kivid még ebbe a magasságba is fel kell másznia ügyvédi tanácsért. Bemegyünk a házmesterhez a kulcsért. Csak nehezen vállalja az esetet egy rosszui öltözött idősebb leánv. Amikor kilátásba helyezem fáradságának ellenértékét,. jobb kedvre hangolódik. E vezet az árkádok közöli létesite.t veteményes ágyak a Gül Baba sírjához. Kupolaszerű építmény az egész. Kinyitja, belépünk. Nyolcszögletű szoba, közepén fényezett fakoporsóval, mely körülbelül IÍ0 40 centiméternyi állványon áll. Ha a koporsóban tényleg ott nyugszik a Rózsák Atyja, akkor kelet felé néz mohamedán rítus szerTnt, én pedig gyaur halanjcDó, a keleti misztikum varázsától megbűvöl len állok a koporsó előtt, amely mellett mohamedán imakönyvek és vendégkönyvek hevernek. Beírom a neveméi arab írással, mert. ezt vette át az oszmán-török kultura, azután még egyszer végigtekintek a fényezett fakoporsón. amelynek fején egy óriási rózsasziromsze "ü fafaragvány ékeskedik, azután kísérőimmel együtt mélabús hangulatban hagyom el a kegyelet emelte mauzóleumot Még egyszer végig megyünk az árkádokon és a (dtohos folyósókon, azután leszaladunk .a Giil Baba-utcán mosl már fékezni kell) s egy történelmi emlék felejthetetlen benyomásával távozunk. Felülök az ötös villamosra, negyedóra múlva bent vagyok a Kossuth Lajos utcában. Végigmegyek rajta. A Kigyó-téren etémbeszaáíid egy sárga autóbusz, rajta ezzel a felírással : »Gyerünk az állatkertbe !! Az autóbusz végállomása a Ivigyó-téren vau. A jegyet is ott kell megváltani. Csak annyit adnak, amennyi amber ráfér a járműre. Az autóbusz emeletes ép it vény az emeleten lévők szabad ég alatt Vannak, mig a földszintiek zárt helyiségben kuporognak. Miután a nap rekkenő melegséggel sütött ki, természetes, hogy mindenki az autóbusz tetejére páIvázik. Elkeseredett harc folyik az autóbusz tetejéért. Egymás kabátját cibálják le az emberek, visitás. elfojtott káromkodás. .gyöngéid mellbevágás tarkítják a helyzetei s valóságos csoda., hogy feljutok az autóbusz hőn óhajtott tetejére. — Megindulunk. Mellékükákon megyünk, mig végre az Erzsébet téren és Fürdőutcán át az Andrássv-útra érünk. Az autóbusz lelve van. ne.ni áll meg egyetlen állomáson sem. Az emeletnyi magas ülőhelyről csodálva szemlélem a napfényre kiözönlő 11 pesti sokadalmat. Néhány perc s kiérünk a Városligetbe. Leszállok, megváltom a jegyemet az állatkertbe s bemegyek. Nyüzsgő sokaság. A verőfényes sütkérezik mindenki. A plebs, a két víziló, Sziám az elefánt, a berber oroszlánok, a melyek hanyatfekvv. alusznak s nem törődnek semmit a néppel, amelyik titkolt rettegéssel bámulja az erős vaskelreebe zárt fenevadakai. a bölények. zebrák, anlilópok, medvék sasok majmok és a még többi fe'sorolhatatlan sokaságú állatfaj s ugyanakkor szőke nők és barna férfiak szövik az ismerkedés pókszálait. Vájjon melyikük kerül hálóba? Az idő haiatíi. a közönség ritkul. Hazamegyek villamoson és gondolkodom a látottakon. j) Kovács István sírjánál. Gyászoltunk lélekben, ünnepeltünk lélekben tegnap, odazarándokoltunk annak a Kovács Istvánnak a sírjához, akinek a legvészesebb s leggyalázatosabb időkben is férfilélek lakozott porhüvelyében s tisztes honfierényééit mártírhalált kellett halnia. 1919. április 22. Rossz álom, rettenetes, soha meg nem bocsátható gazság, mert ezekkel a napokkal veszett el minden,, amiért évezred honfihűsége munkált, élt s nagyszerűen hős, becsületes,, férfi volt akkor ez a Kovács István, mert egyedül mert azon a helyen maradni. mely helyen való maradás halált jelentett. Megérti s meg kell értenie mindenkor minden polgárnak ezt a nagyszerű életáldozást s ennek az áldozatos honszerelemnek kell tettekre hevítő példaként állani minden ifjú, minden férfi, minden magyar előtt. Kovács Istvánt kell vallani példányképnek, aki nem csúfolta meg magyar voltát, hanem magyar fajának karakterét, a törhetetlenséget elvitte a maga Golgotájára is. Ennek a Kovács Istvánnak lelke lebegett tegnap gyászolók, ünneplők felett, ott az északi temető hantjai között. A dalegylet éneke, utána felsír a katona zenekar gyászdala s néma csendben Nagy Lajos beszél Kovács Istvánnak nagyszerű hazaszeretétéről, akinek honszerelme nem olyan, mint a csinált virág, mely talán ideigóráig elbájol, de nincs illata s nincs termése, akinek hazaszeretete nem olyan, mint azoké, akik azt a helyet vallják hazájuknak, ahol jól lakhatnak, az ő hazaszeretete áldozatos, igaz volt. Nem fecskehűség, mely csak a napfényben, derűben tart ki egy-egy tájon, s rossz idő beálltával napsugarasabb vidékre vándorol, osztozott e haza sorsában boldog időkben, fergeteges viharokban is. Ennek az egész férfiúnak emlékét állítja az ifjúság elé példányképül. A város minden polgára nevében vallott hitvallás szavai után felejthetetlenül hangzottak azok a szavak, melyekhez a régi időkből nem voltak hozzászokva a magyar fülek. Reviczky László tábornok áll a sírhant elé s a magyar katonaiélek igaz szavaival,, megrezdülő,, majdnem megcsukló lélekből fakadó hangon tolmácsolja érzéseit. A hazaszeretet 1A Modern Kabaré szombat esti ui masorában yt kac ag tat ő Szőke Szakáll bohózat. Uj műsor! Uj műsor!
