Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-22 / 91. szám

4 1922. április 22. A város üdvözli a főispánt. Nyíregyháza város képviseletében Szo­hor Pál főjegyző köszönti nemes koncepciójú beszédben az újonnan beiktatott főispánt. A mély hatást tett beszédet a következőkben közöljük : Mélyen tisztelt Uraim!! Az utolsó néhány esztendő végzetes földrengése, az a szomorúan véres párbaj, melyet a népek engesztel betel len gyűlö­lete szilott elolthatatlan tűzvésszé, mint a rakoncátlan gyerek huzigálta keresz tű-ka­sul kormos üszőkdarabbal a régen megszo kott, behunyt szemmel és előttünk lévő Európa térképét. A középen ott állt egy kerek, oszthatatlan egésznek teremte't tu­ráni nép országa: a három hatom és négy folyó olyan természetesein., olyan nyuga­lommal, amit országoknak csupán ezer esztendős mult ajclhat. Es mégis egy ha­talmas, nagy kéz felkapott ebből a világ­égésből egy kormos üszökdarabot s az­őrül'l végigszántotta jalérképet, feldara­bolva, megcsonkítva, koldussá téve a há­rom halom és négy folyó országát. Ez a kormos vonal 1 itt szalad el me'lettünk és Szabolcs ősi földjéből határszéli megyét, végvárat, csinált, szélső menedéket a ma­gyar erényeknek. Ennek a végvárnak lett középpontja vá Nyíregyháza és kiinduló áLoirBia, biz tos bázisa annak az útnak, amely innen nen keiet fe'e visz bennünket, hogy fent a Tisza forrásánál, a KR pátok fenyvesei között is újra magyar zászlót lengessen a szét. Ennek a városinak a közönsége nevé­ben állok itt. hogy üdvözöljem Szabolcs és a csonka szomszédos vármegyék ui fő­ispánját dr. Káilay Miklós öméltöíR fái. A magyar történetein sok földrengés­rőt, sok világégésről emlékezik meg. És a sötét viharfelhőket mindég a magyar vitézség és a magyar erények oszlatták szét. Az a gyémántnál is fényesebben ra­gyogó drágakő, melyet hazaszeretetnek hí­vunk s amely olt lakik minden magyar szivében. A forgandó szerencse egyszer felemel le hajónkat a hullámok tetejére, máskor belezuhant a sötétségbe, ahonnan egyhamar nem találta meg a kivezető utál. Ez a magyar történelem tanítja, hogy őseink ezelőtt éppen ezer esztendővel 922 február havában Déii-Oiaszországban ]á ­lak. Apuliában, Róma és Nápoly környé­kén és féle ím el es hírüket remegve vitték szét párviadalban legyőzött rokkant olasz katonák. Sza'árd vezér megldlönjgjette Róma és Nápoliy ka{)ujál. A nemzetek ételét irányozó sors ugy akarta, hogy ezer esztendő multán a késői utódok újra Olaszországba menjenek. De ma már nem előzte meg hirüket Apuiig remegése és az újkori Sza'árd vezér nem tudta megdöngclni Gcmia kapuját Pedig ebben a magyar fajban meg v;ui minden erény, becsület, vitézség, sze­retete ennek az áldott hazai földinek. De van ebben a magyar fajban egy kipusztít­hatatlan átok is: a széthúzás^ pártviszály, .egymásnak meg nem értése. fis ami di­csőséget kivív a magyar katona a luyd­jáVáí' a harcmezőn, azt lerontja itthon a magyar álok. Előttünk mélyen tiszteli Uraim nagy feladat, nehéz munka áll. Ritkán adtott a végzet egy-egy kor gyermekeinek szen­tebb célt, mint amelyért a mi szivünk dob­ban s ha valamikor megkel lett szümii a végzetes magyar átoknak, most jött eí az ideje. Ennek a városnak közönsége, amely­nek nevében beszélek, mindig hires volt puritán erényeiről. A széthúzás ördöge itt-ott felütötte fejét, de mindég akadtak kiváló vezetők, akik a sok rőzseszáíat egy kévébe fogták s ennek a városnak békés, nyugodt fejlődését biztosították Méltóságod nehéz intőben foglalta el a vármegye főispáni székét. Olyan örök­séget vett ál. amelynek megfelelni egész ember kell. F.s ennek az örökségnek nyo­mán Nyíregyháza város közönsége újra megszületni látja azt a bölcs vezetést, me­lyet Méltóságod elődéitől tanult. Vezesse ezt a várost és vármegyét az összetartás felé. Szűnjön meg a magyar álok: a szét­húzás és egymásnak meg nem értése. Le­gyünk egiyek arra a mindennél' fontosabb, szent cél elérésére, amely összeszorítva tart ma minden magyar szivet. És ak­kor Apulia népe újra remegve hallgatja majd a magyar nevet és Szaláitt vezér késői unokája megdöngelheti Génua ka­puját. Ezzel a kéréssel üdvözlöm és eme­lem poharamat Nyíregyháza város közön­sége nevében dr. Káilay Miklós főispán ur őméltóságára. Emlékezzünk régiekről. Dr. Klekner Károly kórházi főorvos két ragyogó jellemet aposztrofál,. Káilay András és Káilay Rudolfot. Most megelevenednek a nagy ősök és találkoznak a két ifjú szel­lemmel, akiket ma ünnepelünk. A kiváló na­gyokra gondolva, kérjük Istent : engedje, adja,, hogy e két ifjú különb legyen apjánál. Kristan Endre egri apátkanonok a Szmrecsányi Lajos egri érsek s a Szabolcsvármegyében is birtokos káptalan nevében köszönti az uj főispánt. Egy tervet emlit meg. A Kállay-család sír­boltot és feléje kápolnát épittet. A kápolna tervében benne van a főispáni programm is : a multak tisztelete és Istennel való épi­tése a jövőnek. Nyíregyháza, április 21. A Nyirvidék tud ősi tójától. Nyíregyháza város választói lelkes örömmel fogadták a főispáni íus Imitációra városunkba érkező pénzügyminisztert, a kinek a tiszteletére csütörtökön este 8 óra­kor a Korona-szálló feldíszített termei­ben négyszáz terítékes társas vacsorát ren­sunk társadalmának valamennyi rétege deztek választói. Az esti banketten váro­képvisetetet nyert. Iparosok, gazdák, ke­reskedők, egyházi férfiak, a tanügy egyes tisztviselői karok képviselői nagy szám­ban jelentek meg annak a ragaszkodó lisz tetetnek, bálás szeretetnek dokumentálása­ként, amely egész városunkat vármegyénk nagy fia, dr. Káilay Tibor pénzügyminisz­ter személyéhez szorosan fűzi Dr. Vielórisz József üd vözlő beszéde. A banketten a magyar közösség lelki­világát élénken jellemző nyilatkozatok hangzottak et társadalmunk úgyszólván minden rétegéből s az elhangzott beszedtek közül országszerte érdeklődésre és figye­lemre tarthat számot dr. Kál.ay Tibor pénzügymin is z leniek az ország állapotát festő nagyszabású pohárköszöntője. Nyolc órakor hangzott fel Sáray ze­nekarának Rákóczi-indulója, amelybe löbb száz főnyi közönség viharos tapsa csendült be, amikor dr. Káilay Tibor a díszterembe lépett A minisztert elsőül dr. Vietórisz Jó­zsef városunk kiváló poéta szónoka kö­szöntötte , mélyen szántó beszéd­ben, mely a következőképpen hangzott: Uraim! Területi egységünk jelképéről, a ma­Énekes János prépost-kanonok az ünnepi pillanatok fé­nyébe az édes jó anya fenkölt alakját állí­totta oda. A család nagyasszonyát, özv. Kái­lay Rudolfnét köszönti megindítóan meleg szavakkal,, azt a szerető szívű nagyasszonyt, aki védőangyala az ország nehéz gondjait vi­selő fiának s őrködik a magyar pénzügymi­niszter élete, egészsége felett s biztosította a főispán boldog életét,, amikor néki olyan hű­séges feleséget adott. A nemes főúri nagy­asszonyt, aki a karzaton jelen van, ünneplő tapssal köszöntik a jelenlevők. A lelkes hangulatban telt bankét az uj főispán és a kormány képviselőjének élteté­sével fejeződött be. Dr. Káilay Tibor látogatásokat tesz. Dr. Káilay Tibor pénzügyminiszter a délutáni órákban titkárának,, lömösváry szá­zadosnak és Dr. Rencs Kálmán polgármester­nek kíséretében látogatásokat tett a polgár­ság reprezentánsainál. A pénzügyminiszter a következő helyeken tett látogatást : Mik­lósy István gör. kath.,. Geduly Henrik ág. ev. püspöknél,. Énekes János kanonoknál, Rutt­kay Gyula gör. kath. kanonoknál,, Dr. Bar­tók Jenő ref. lelkésznél,. Paulik János ág. ev. igazgató lelkésznél,, Dr. Bernstein Béla fő­rabbinál,, Reviczky László tábornoknál, Mi­kecz István alispán,, Dr. Bencs Kálmán pol­gármesternél, Kovács András kisgazdapárti elnöknél,, Paulusz Márton gazdaszövetségi elnöknél,, Dr. Meskó László ny. államtitkár­nál,, Baruch Arthur bankárnál, Barth Antal ipartestületi elnöknél. A pénzügyminiszter szi ves közvetlensége mindenütt a legmélyebb rokonszenv érzését váltotta ki. gvar címerről ezt irja Vörösmáriy: Szép i'agy, óhon, bérc s völgy változnak gaz­Ida g ö/fdben. Téridet országos négy folyam árja szegi; Ám természettől mindez lelketlen ajándék : Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet! Mii mondana most, amikor hazánk­nak nem naggyá léteiéről, hanem annak alapfel téleleiről az elvesztett terület visz­szaszerzésérő! kell gondolkodnunk"'?!! S miben nyilvánulhat meg a hangsú­lyozott < szent akarat", ha nem a nemzett egységben, amelynek megteremtése egye­düli bizonyítéka az elalélt nemzet talpra­állilásának, az elernyedt erők megacélo­zásának. a bchlogu'ás uljá í tovább ha­ladás lehetővé tételének?? Nem mondom éli, hogy nem cini ehet­jük eléggé a nemzeti egység szükségszerű­ségét; de vájjon ett^enídő-e. ha csupán ajkunkon hordozzuk-e szent eszmét, IcJe ar ra már nincs erőnk, talán akaratunk sem, hogy szivünkben is hajlékot építsünk a nemzeti egyséig nagy gondolatának??!! Nyíregyházit városának \á aszló kö­zönsége bizonyára ebben a meggyőződ is­be.n jutott arra az úgyszólván egyértel­mű elhatározásra, hogy a nemzeti egy­ség pártjának kezdetét a maga részéről olyan férfiúval fogja betölteni, akinek neve, tehetsége, munkássága teljes bizto­sítékot nyújt arra. hogy méltóan fogja képviselni a kei~üfel érdekével egyutxm ha­ladé) nemzeti éneteket. Az uj nemzetgyűlés akkor lesz jobb, in int a régi volt, ha annak alacsony nívóját s még alacsonyabb tónusát önzetlen ha­zafiak és munkás magyarok komoly cpí­Addig nem engedem el a kormányt, mig pozdorjává nem törik. Dr. Káilay Tibor pénzügyminiszter az ország hely/etéiől Nyíregyháza város váhsztópolgársága a pénzügyminiszter tiszteletére társas vacsorát rendezett. — Jelentős nyilatkozatok hangzottak el.

Next

/
Thumbnails
Contents