Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-10 / 57. szám

jyit. március 10 JNftiíWIDÉK szánni körrendeletében intézkedik a vá­.lasztói jog nj szabályozása s a választá­sok előmunkálatainak végrehajtása iránt. A rendelet érteimében a folyó tió 13-án tartandó törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatára a központi választmány megalakiiását már ki!űztem s minden szükséges előkészítő intézkedést meglet­tem. A tSpjidőrség kiegészUése A mntt hó 27-én vettem kézhez a m. kir. belügyminiszter nrnak a m. kir. csend­őrségnek a megengedett 12000 főre kie'gé­szitése céljából kiadott rendijeiéi; s annak ralapján haladéktalanul intézkedtem az J. t'oku hatóságokhoz 178 1922. K. .szám a. kiadott, kimerítő utasítá okat tartalmazó rendeletemben az iránt, hogy az állami és társadalmi rend fenntartása, a közbizton­ság s közhatósági tekintély megóvása szempontjából olyan nagy j-t 1 enIőségü szervezet kívánt s az önkéntes jelentkezés alapján történő kiegészítése vármegyék területén teljes sikerrel járjon. • A toborzás \égleg?s eredménye Remélnünk engedi ezl a m. kir. hon­védség kiegészi ése véglett megtartott s feb­ruár hói;an befejezeit toborzás alábbi vég­leges eredménye. E szerint a vármegye területéről kí­vánt kontingens fedezésére: 1. A dadái alsó járásban jelentkezett 210, felavat latolt 163; 2. a dadái felső járásban 'jelentkezett 90 .felavatta'ott 75; • 3. a nyirbogdányi járásban jelentke­zett 181, felavat tátott 142; 4. a kisvárdai járásban jelentkezett 136, felavatattott 115; 5. a tiszai járásban jelentkezett 124, felavatta'oll 115; 6. a nyírbátori járásban jelentkezett 141, felavattatott 10o; 7. a nvirbaklai járásban jelentkezett 122, felavattatott 82; 8. a nagvkáüó járásban jelentkezett 192, felavattatott 178; 9. a ligetaljai járásban jelentkezett 133, felavattatok 116; 10. Nvir egy háza r. t. városból jelent­kezett 252, felavattatott 189; 11. a jelenleg szolgálatot teljesítő ka­tonai egyének közül jelentkezett 457. Ösz­szesen tehát jelentkezett 2041, felavattak tt 1737. Ezúttal is hangsúlyoznom kell, hogy a toborzás és az önként jelentkezettek orvosi vizsgálata s felavatása minden zavaró esemény nélkül teljes rendben folyt le s nemcsak a katonai szolgálatra önként je­lentkezők hazafias készsége, hanem a köz­reműködő hatóságok, toborzó és felavató bizottságok gyors, odaadló s eredményes működése is tel jes elismerést érdíamel. Uj községek Végül bejelentem a lék. közig, bizott­-ságnak, hogy a m. kir. beliijgjyminiszter ur a nvirbaklai körjegyzőségnek kettévá­lasztását, Ajak kisközségnek a körjegyző­ségből kiválásával nagyközséggé alakulá­sát és a kólaji szőlők lakolt* helyeinek Nyírszőlős elnevezéssel községgé alakulását engedélyezvén a szükséges intézkedéseket a szervezeti változások végrehajtására megtettem. A jelentés tudomásul vétele után a közigazgatási bizottság a tiszti jelentéseket hallgatta meg. Dohnányi Ertiő ' egyetlen hangversenyét már­cius 27-én tartja a Korona dísztermében ! Igazán jó magyar ember volt-e Ady Endre ? Itta és a ±zabolcsvármegyei Túrám Kör Ady-matinéján előadta Dr. A'j Lajos. * III. . Miket érezhetett 1916. őszén az első ro­mán invázió idején,, amikor csúcsai lakása előtt az erdélyi menekülők tízezrei vonul­tak el szivettépő karavánhadban ! Egyik hoz­zám szóló levelében azt irja akkoriban : »Az oláh háboru előtt három héttel ^s miatta már beteg voltam. S gondold el, miket láttam, éltem, beszéltem, vigasztaltam (hit nélkül , vendégeltem és sírtam itt. a földönfutók or szágűtja mellett. ..„ Szenvedésem nem az idekötött emberé de az emberé először és persze., a magyaré, az erdélyié... Mi lesz e förtelmes világgal s nem volna-e jobb me­nekülni halál-huszár' önkéntesként ?...« S valóban,, ez időtájban az öngyilkosság gon­dolata foglalkoztatja. Mikor aggodalmas és vigasztaló válasz-levelem megkapja,, ezzel nyugtat meg : »Édesékre igy hívta volt t. i öreg szüleinket: reád,, s néhány barátomra gondolok s arra,, hátha szükség lesz reám, ha marad kedves és lesz még magyar...« Két évvel később, 1918. október végén már látnia kellett, hogy szivéhez nőtt szűkebb hazája, Erdély ebek harmincadjára kerül. Régi,, bizalmas barátja, Schöpflin Aladár visz­szaemlékezésében igy ir ez időbeli utolsó ta­lálkozásukról : »Az októberi forradalom előty két-három nappal, zaklatott szívvel, egész lényemben lesújtva, meglátogattam Adyt, mint annyi­szor, mikor válságos órákban megnyugvást kerestem. Ö akkor már nagy beteg volt. Fáj­zósan, köpenyegébe burkolva ült lakása hall­szerü előszobájában, az arca dult volt, fi­nom vágású szája körül az a fájdalmas vo­nás, melyet jól ismertünk, elmélyült, ural­kodóvál vált egész fiziognomiáján. Előtte kis asztalkán kancsó bor. Sokáig nem szóltunk semmit. Aztán egyszerre megfogta kezemet s halkan igy szólt : — Ugy érzem magamat, mint Vöröst marty. mikor a Vén cigányt irta... Hallgattunk,, aztán újra megszólalt : — Erdély ... fáj nagyon ...« * Ét Hölgyeim és Uraim, folytatnám tovább is,, de — ugy érzem — fölösleges fáradság volna. Aki nem ismerte Ady Endrét,, de elfo­gulatlanul jött ide,, az előtt az eddigiekből is nyilvánvaló,, hogy Ady Endre nemcsak származása után,, nemcsak vérének tiszta tu­ráni csergedezése alapján,, hanem lelke és minden érzése szerint is magyar volt. Aki pedig pártos elfogultsággal,, akapacitábi is előítélettel jött ide, azt ugy sem lehet meg­győznöm erről,, ha a végtelenségig folytat­nám is. Az ilyenek számára Ady Endre in­ternacionális^. »kozmopolita« marad ezek után is. Sőt ennél is rosszabb fajtájának szi­dalmazója. nemzetének gyalázója, hazájának meghurcoló ellensége... Szerencsére ebben a vádban előkelő tár­sai vannak. Igy mindenek előtt: Berzsenyi Dániel,, aki ».ut, sybarita váz«-nak nevezte a magyart. Aztán Kölcsey, ez a szelidlelkü, gá­lám bepéjü poéta, de aki »Zrinyi énekébe.ix nem kevesebbet mond ki,, mint azt, hogy a magyar már »névben él csak s többé nincs je­len«. S mindenek felett Petőfi,, aki a szatira suhogó ostorával egész sereg költeményében vágott végig a magya ságon,,s Okatootáia-Ma gyarországot China és Ausztrália szomszéd­ságába s rangjába helyezi. Ezt tette Ady Endre is. S ha ott — Berzsenyinél, Kölc^ey­nél. Petőfinél — a költöi nagysíg expiálja nemzetünk ostorozását 'bár expiálásra nincs szüksége egyiknek sem ): itt meg az idők exobfáis nagysága szolgáljon magyarázatul, ha ugy tetszik : mentségül. Mert csak Mo­hács gyászos ideje mérhető ahhoz a tragikus időszakhoz, amelynek bekövetkeztét »Véres és szomoru« magyarságával Ady Endre előre megérezte és viharjelentő sirályként eliikong ta v már pedig csak naiv ember képzelheti azt, hogy a kitört vihart a sirály sikongása idézte föl.*. Mielőtt — talán már úgyis hosszura nyúlt — mondanivalómat befejezném, mél­tóztassék megbocsátani,, ha egy egészen szub­jektív akkordot ütök meg, Shakespeare Co­riolanusának tömérdek szépségei között reám mindig az a jelenet hatott, szinte hátborzon­gósan,, amikor a konzulságra pályázó Co­riolanus elindul, hogy — a szokáshoz alkal­mazkodva — hazája védelmében kapott se­beit a fórumon megmutogassa s ezek alap­ján kérje a voksokat. Nem kell ahhoz római büszkeség,, patriciusi dölyf, hogy Coriolanus meg hőkölő,, lázadozó indulatát megértse és honorálja az ember. A hazáért kapott sebek — akár a testén kapta azokat valaki a harc­ban,. akár csak a lelkét érték a béke tőrdö^é­seiként — kétségkívül .nem arra valók hogy azokat osztentativ módon fölmutassák a nyil­vánosság előtt. S most én mégis ezt csele­kedtem": egy immár csöndes, megpihent em­bernek, egy halott magyar költőnek sebeit mutogatom itt föl. Sebeket,, amiket lelkén a hazája sorsán való aggódás önemésztő tüze égetett ; sebeket,, amelyeket egy tragikus, sorsú nemzet bukásának előre megérzése ütött. S én mégis megmutogattam itt,, önök előtt ezeket a sebeket. Megmutogattam, mert egyidejűleg nem kérek számára voksokat. Ady Endrének,, a költőnek nincsenek már töb bé úgynevezett érdekei, melyeket akár nekem akár másnak szolgálnia kellene. De Ady Endre, a magyar, nem maradhat az alatt az igaztalan gyanú alatt,, hogy nem volt fajtá­jának hü fia. Porladó teste ott. a Kerepesi te­metőben,, nem találhat pihenést, lelke — mely ről azt irta egyszer,, hogy az izig-vérig'ma­gyarok lelkeivel más csiilagzatra röppen át. hogy ott tovább folytassa a magyar harco­kat« — nem találhat megnyugvást ha abban támadják, amiben megvivhatatlanul erős : a magyarságában. ­Ezért jöttem el ide, önökhöz ; eljöttem, hogy igenis fel mutogassam az Ady Endre vérző és tátongó sebeit. Hogy miként véle­kednek Róla, mint költőről : ez most nem fon tos nekem. Erről a kérdésről — esztétikai méltatásáról,, irodalomtörténeti szerepéről — egyetlen szót sem ejtettem szándékosan. Ezt majd eldjönti a nálunk sokkal illetékesebb faktor : az ldő„ mely megrostál mindeneket. Hogy azonban módot kaptam egyetlen test­vérem s egyben legigazibb barátom nagysága mellett hit alatt professziót tenni, ezt meg­köszönöm a Turáni Körnek : önök iránt pe­dig hálás vagyok., amiért jóindulatu türelem­mel meghallgattak ! Péntek, szombat, vasárnap az Apolló mozgóban a szezon legdrágább filmje Sándor Mátyás II.

Next

/
Thumbnails
Contents