Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-09 / 56. szám

1911. március 9. JtftíHJÍíDÉK végleges jelölést a választók nagyobb ará­nyú összejövetelén kívánná megtenni. Geduly Henrik idlr. Bartók Jenő szavai­ra válaszolva hangsúlyozza, hogy az üszök dobás emlegetésének vele kapcsolatban, a ki a polgártársi békét mindig ugy kereste mint bárki is a teremben, nincs helye. Erőt líefelé és kifelé Énekes János prépost-kantonok a követ kező felszólaló, aki rámutat, hogy hosszú idő óta nem vállal szerepet a politikában s azt tartja, hogy a leghá.ádatlanabb sze rep a képviselőválasztás mozgalmában való részvétel. Most hangsúlyozza azonban hogy zűrzavaros helyzetünkben mind­nyájunknak keresnie kel az egyetértést. Azt látja, hogy Magyarországnak inost in kább van szüksége egységes akaratra, mint bármikor is volt. Nemcsak a szi­vünkre kellí hallgatnunk, hanem eszünket is meg kell! kérdeznünk. Mindenki beavat­kozik az ország ügyeibe és a maroknyi, szertehuzó magyarságnak nem volt ereje e beavatkozást visszaverni. Jussunk bel sőleg egyetértésre, hogy külsőleg is im­ponálhassunk. Ennek a külső erőnek érdekében pu­ritán becsületes, nagytudásu emberekre van szükségünk, hogy a befelé és kifelé való egyezségei elérhessük Kevés ilyen emberünk van, különösen amina tudást il leti Akiről ezen az értekezleten szó van, kiváló tudásu szakember s ha nem is vol­na szoros kapcsolatban városunkkal, meg kellene ajándékoznunk bizalmunkkal .hogy munkakedvét fokozzuk. örömmel járul hozzá Kálliay Tibor jelöléséhez. Ezután dr. Meskó László az értekez­let elnöke Lovas Kovács András felszó­lalásával kapcsolatban megvilágítja az ér­tekezlet határozatának jelentőségét s rá­mutat, hogy a végleges jelölés csak a va­sárnapon tartandó nyilvános népgyűlésen lesz. Az értekezleten jelenlévők egyhangú lelkesedéssel csatlakozván Ur. Bartók Jenő indítványához, dir. Meskó László elnök ha­tározati! ag kimondja, hogy az előértekez­let a vasárnapi közgyűlésnek Kállay Ti­bor pénzügyminiszter Jelölését hozza ja. vmintfci. Dr. Mesko László Kállay Tiborrá* Dr. Meskó László elülök kijelenti, hogy örömére van a választási mozgalomnak ilyen kerékvágásba való nekiindulása és szerencsésnek érti magát, hogy őneki van alkalma kimondani a határozatot, mely Kállay Tibori javasolja képvlselőjelöj­ségr*. Tiz-tizennégy évvel ezelőtt szerencsé­je volt Kállay val együtt szolgálni Magyar­országot. Az igazságügyi minisztériumban viselt hivatalából látta az akkori pénzügy­minisztériumi fogalmazói, akinek ritka képességeit, szakismeretét, .munkakedvét; ernyedetlen szolgailmát nem győzték fel­lebbvalói eleget dicsérni s azt a fényes jövőt ,amelyet étért, már akkor megjósol­ták neki, Wekerle is, Popovics is. Mindig a hitelmüveletek lebonyolítása, a költség­vetés összeállítása terén foglalkoztatták s mindenütt a legfényesebb sikerrel műkö­dött. A legnagyobb lelki nyugalommal bizhatjuk a választókerület képviselését reá. Nemcsak, mert ősi: család sarja és miniszter. Az előkelő származás nem előny, hanem kötelesség, minél többet tenni a hazáért. Miniszter meg, amint a közelmúltban láttuk könnyen lehetett bár­ki is. KáHay Tibor azonban ember és féríi a talpán, akinek homlokán az ősi dicsőség mellett a polgári erény borostyánja van Nekünk munkás, dolgos képviselőre van szükségünk s az, akit most a nemzetgyü lésbe óhajtunk küldeni, e követelmények nek megfelel 1, ezért érzi szerencsésnek ma­gát, hogy ő nyilváníthatja ki dr. Kállay Tibort a választókerütet jelöltjének. (Lel­kes éljenzés.) A vasárnapi felölő gyűlés Az előértekeziet ezután bizottságot vá­laszt a vasárnapi naggyülés előkészíté­sére. A bizottság a következőkből alakul: Elnök: dr. Bartók Jenő. Jegyzők: Kardos István, dr. Garay Gyula, Margócsy Emili A bizottságba az értekezlet a jelenlevőkből negyven tagot választott meg]. ELEGÁNS DIVATLAPOK az Ujságboltban. Igazán jó magyar ember volt-e Ady Endre ? Irta és a Szabolcsvármegyei Turáni Kör Ady-matméján előadta Drj Ady Lajos. II. Jól emlékezem, mint fájt neki, hogy — bár fajtája sorsa mindig fontosabb volt előtte a magáénál — mégis épen ezen a ponton ér, ték az első súlyos számadások. Mikor ka­barékban,, vicclapokban kicsúfolták ; amikor sületlen és Ízetlen paródiákból ismerte meg a vidék,nevét és költészetét s olyan emberek mondották ki róla a csalhatatlan Ítéletet,, hogy versei érthetetlen és értelmetlen zagyt­vaságok, akik egyetlen versét el nem olvasi­ták : mindez hidegen hagyta ; soha,, sehol nem kísérelte meg a védekezést az érthetet­lenség vádja ellen. De mikor a magyarságát vonták kétségbe,, megszólalt, s megírja ver­sét, amely hangban, formában, indu­latban egyaránt olyan pregnáns kifeje­zése az indignációnak, hogy »Én nem vagyok magyar ?« A hazafiatlanság vádja,, amely sehol sem oly olcsó,, mint Magyarországon, egy időre el is hallgatott vele szemben. Ellenben sut­togva terjedt a pesti kávéházakban és vidéki kúriákban a hir,, hogy Ady Endre voltaképen: Adler Endre s egy erdélyi rabbinusnak a fia. Bizonyságot tehetek mellette,, hogy Ady Endre semmiféle fajhoz vagy felekezethez való tartozást nem tarotott szégyennek ; sőt humanitása magával hozta,, hogy az elnyo­mottak,, az üldözöttek, a korlátozottabb jo­guak iránt mélységes emberi szimpátiát ér­zett — épen e lelki struktúrából fakadtak azon költeményei, melyekben a nemzeti ki­sebbségek,, a munkás-osztály, s a Romániá­ból akkoriban kiüldözött zsidóság sorsa kel­tett benne részvétet — de ugy érezte,, hogy az úgynevezett »magyar versei«-nek egész más a súlya ha fajmagyar szájából röppentek ki a szárnyaló szavak s ezért büszkén hivatkozott a nem egyszer sváb és zsidó származású kri­tikusok (Rákosi, Henrich Dusztáv, Herczeg Ferenc, Alexander Bernát) hazafias kiokta­tásával szemben arra,, hogy r>Hepe-hupás vén Szilágyban Hétszilvafa árnyékában Szunnyadt lelkem ezer 'évig<t. Erre az ezeréves magyarságára, s hét­szilvafás nemes voltára minden demokrati­kus gondolkozása mellett is büszke volt, s ezt nemcsak a sváb és zsidó eredésü kriti­kusokkal szemben éreztette,, hanem azokkal a magyar'mágnásokkal szemben is„ akiknek ereiben a külföldi házasságok révén már alig van magyar vér. Azt tartotta — aligha­nem igaza volt benne 1 — hogy legősibben, legtisztábban a falun élő, kurta-nemes csa­ládok utódaiban maradt fönn az ázsiai, a turáni magyar karakter. Igen : a turániság ösztönös,, atavisztikus kötelékei kapcsolják »Szent Napkeletihez. Amikor először jár Párisban, ott a modern nyugati Babylonban eszmél reá, egy átvir­rasztott éjszaka után, a fölkelő őslény sugár kévéitől,, hogy valamelyik őse ezer év előtt a Napisten papja lehetett,, s hogy ő ekként »táltosok átkos sarja«, mert fajával együtt elszakadt szent Ázsiától — »valami ősi, régi rontás« száll előtte és fajtája előtt. Magyar bűneire ép oly büszke, mint eré­nyeire, — mert hiszen azokat is Keletről hoz­tuk magunkkal, s bennük is faji karakterünk nyilatkozik meg : Vállalom, ami sorsom, Vállalom, ami átkom, Vétkeimet nagy büszkén Bíborba öltöztetem S magyar bűnnél nincsen szebb A világán. Ilyen vagyok, igy van jól, Ez a szemem, igy látok, Ez a sorsom, tehát szent : Magyar dölyffel fölrúgom Hogyha bánt és nem ért meg, A világot. (Magyar vétkek bíborban.) Ennek a keletről magukkal hozott erénynek és bűnnek, áldásnak és átoknak valahogy szűkebb hazájában,, Erdélyben látta a legépebb konszerválását. Szegény Nagy­Magyarország — irja egyik tanulmányában — talán sohasem is volt, csak Erdély volt mindig ... Nagy-Magyarország sohasem élte a maga életét; volt fajok nászágya, vérme­dencéja ... Meg kellene próbálni, mint ahogy már Kazinczy is akarta, Erdélyből kiásni, megtermékenyíteni, megszaporítani azt a magyar tipust, mely Hollós Mátyást, Bethlen Gábort,, Apácai Cserit, Mikest, a Wesseléh nyieket, Kölcseyt, Jósikát, Keményt, Gyu­lait adta nekünk. De szép volna — sóhajt fel — de szép volna hinni, hogy ideküldettünk Európába kiböjtölni — az árját. Mikor az árja belefúl önmaga piszkába, mi helyébe filünk s intünk Ázsiának : küld] uj csapatokat megtanítunk benneteket arra, hogy kell egy különb kulturát csinálni... 1905-ben tépelő­dik,, tervezget igy, de ugyanakkor már ott az állandó keserű kérdése is, hogy ki tudja : »német lesz-e,, szláv-e, lesz-e a messze magyar unoka ? ...« A Városi Szinház Mozgó e heti „ELITE" előadását Fya Hfiagfegi Hírűül csütörtökön délután pontosan 6 órakor tartja amelyen • et mutatja be. (Sarah grófnő) Aktove Feuillet másik világhírű regényét a Sphinx­Katonazene kíséret!

Next

/
Thumbnails
Contents