Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-08 / 55. szám
1911 március 8. jtöÍHUDÉK 3 kérve a vasutas szellem ápolását, az egymás iránti szeretet és a kartársi barátság,ápolását, meri csak az összetartás és együttes munkálkodás az, amelyre felépíteni lehet és kell is a 'boldogabb, régi épMagyarországot. Nem politizálni jött s mint Kansz tag aiem is íikar, ő az összetartást óhajtja fokozottabb mértékben előmozdítani s őket arra htmlitani Lelkiismerete nyugodt, hogy mejgtett mindent a vasutasok érdiekében s akkor lesz boldog, ha el^ri, hogy valamennyi vasutas boldogan tekinthet egy jobb jövő felé. Ennek végeztével Rimaszombathy Géza elnök köszönetet mond ugy a központi kiküldötteknek, Weisz Konrádinak valamint a megjelenteknek s ezzel az ülést, amely mintegy két órán át tartott, bezárta. Meghiúsult vakmerő betörés a kótaji Hangyában. Kótaj, március 8 A Nyirvidék ludósit ójától. A Kólaji Hangya Szövetkezet, mely a község egyik legvirágzóbb üzlete, edldiig a legnagyobb sikerrel 1 és mejgjelégedésre méltóan működött, ami elsősorban ügyes kezelőjét Takács Imrét dicséri. Az üzlet forgalmas és van benne minden, ami Kótaj fogyasztó közönségének szükséges. Ugylátszik széles körben tudták ezt nagyon jól, mert e hó 4-ikérc virradó éjjelre betörést kíséreltek meg a Hangya lK>ltba Az üzlet oldalát körülbelül egy méter ; hosszú és széles darabon kibontották, a nagy termésköveket kifejtették, de tovább néni tudtak halajdmi, mert az üzlet belülrőí ki volt deszkázvá s ez ugylátszik nagyon meggátolta a tetteseket allatomos és vakmerő munkájokban. Nagy zajt nem mertek csinálni s ezért a deszkákat nem bántották. Bizonyára csalódottan távoztak el. A kezelő másnap reggel ua$y meglepetéssel konstatálta a vakmerő tettet s azonnal jelentette a kótaji csendőrörsnek ki még azon frissében megindította a nyomozást. A betörési kísérlet élénken fogJ lálkoztatja a község közvéleményét. Jótékonycé/u, hazafias Kótaj, március 8. A Nyirvidék tudósítójától. E hó 4-én este fél 8 órai kezdettel, fővárosi és a kolozsvári színház művészei jótékonycélu és tanitó-oktató, egyúttal irredenta estet rendeztek Kótajban. Az estélyre Kótaj község intelligens közönsége nagy érdeklődéssel jött el. Ott láttuk Dr. Jármy Menyhért földbirtokost egész családjával, Rakovszky Gyula gör. kath. lelkészt,, a jegyzői, tanítói kart, a posta személyzetét teljes számban. A műsort Szántó János színművész nyitotta meg. Bevezető beszédében méltatta a hazafias érzés ápolását,, vázolta a művészeti osztály fontos és nemzetmentő munkáját s értékes előadással rámutatott a magyar dal,, a magyar muzsika és tánc nemzeti fontosságára, majd rövid konferánszokban kis képet adott a művészekről és sorra bemutatta őket. Utána Borsody Mihály dalénekes egy néhány magyar daít énekelt el hatásosan és könnyekig hatva. A közönség lelkesen megéljenezte és megtapsolta a kitűnő művészt. A második szám Iványi Antal színművész száma volt, aki Végváritól : Eredj, ha tudsz ! Es hu kell c. verseket adta elő precíz kidolgozásban és nagyszerű páthosszal, majd Verseczy Jenő t műegyetemi hallgató, hegedűművész játszott finoman és cizellált művészettel egy néhány klasszikus magyar dalt. A közönség percekig tapsolta és nem engedte le a dobogóról a brilliáns játéku, szivigkönnvekig ható művészt. művészesték Kótajban. A következő számot Tóth Béla operaénekes egy néhány irredenta dallal interpretálta. Mély orgánum,, kidolgozott művészettel előadott dalai a közönséget bámulatba ejtették ; ezután ismét Iványi Jenő színművész énekelte el : írom a levelem, Amerre a Szamos kanyarog és Szőke Tisza ha megc árad... c. irredenta dalokat. Sok tapsot kapott. Ezután tiz perc szünet volt, mikor is egy nemes veretű,, művészi kiállítású irredenta szobrot sorsoltak ki„ amit Dr. Jármy Menyhért nyert el. — Szünet után is azok a művészek adtak elő brilliáns darabokat s Szántó János záró szavai után a közönséggel együtt a Himnusz fönséges akkordjaival az ünnepi estet bezárták. Az előadás célja,, hogy hamistalan, tiszta magyar kulturát terjesszen, a meglazult hazaszeretetet és erkölcsöket erősítse,, megismertesse a néppel a magyar művészetet s a dalköltészet,, a magyar muzsika legújabb gyöngyeit: azt hisszük, elérte célját. Kótaj ott lévő közönsége,, egy kellemes és szivig ható est kedves emlékeivel távozott azzal a tudattal,, bog}' amig ilyen énekmondó magyar igricek és Tinódy Sebestyének lesznek,, s amig azokat a magyar közönség magáénak tudja és vallja : addig a magyar muzsika is élni fog ... s tul, a demarkációs vov nalon tul is : hódítani fog a magyar integritásért !... ///'. Radványi Sándor. Termeljünk dohányt Dohánytermelésünk a háborús és az azokat követő évek alatt erősen visszahanyatlott. Az állami ellenőrzést ugyanis nem lehetett olyan szigorúan keresztülvinni, mint a békeévekben és igy a csempé szet elhatalmasodása miatt nagyon kockázatos lett a dohánytermelés. Ezenkívül a beváltási árak egyáltalában nem emelkedtek a drágasági viszonyoknak megfelelően. A dohánytermelést' pedig a hadbavonult hozzáértők helyett azok családtagjai végezték. A jövedelem .Viszonylaigps csökkenése melletl tehát a terméshozam is csökkent. E miatt a visszaesés miatt és az egyre jobban virágzó csempészet következtében azoknak is elment a kedvük a dohánytermeléstől a háború után, akik i azzal évek óta rendszeresen foglalkoztak | és úgyszólván arra alapitolták megélhetésüket. A pénzügyminiszter most a dohánytermelést, mint jelentékeny állami jövedelmi forrást és valuíajaviLó eszközt, fel akarja lendíteni. Ezért a dohánytermelőkkel történt tárgyalás és kívánságaik mejgihallgatása után a beváltási árakat lényegesen felemel'e és a csempészet elnyomására szükséges szigorú intézkedéseket megtette. A dohánytermelés ezek.után újból a legjövedelmezőbb termelési ágak közé tartozik, sőt a jövedelmezsőég tekintetéhen, a termelőknek nyújtott kedvezményekkel, az első helyen áll. Gazdaközönségünk tehát saját jól felfogott érdekét is szolgálja a dohánytermelés felkarolásával és hazafias kötelességet is teljesít. Mert a dohány, mint kiviteli cikk a legalkalmasabb arra, hogy az állami jövedelem fokozásával leromlott pénzünk értékét is megjavítsa. HIREX Kis Naptár. Március 8. Szerda. Kath. Ist. Ján. Kánt. Prot. Zoltán. Diadal-mozgó: Dintiy, a rikkancsok királya. Amerikai szinmü 6 felvonásban. (5, 7 ós 9 órakor) Városi Színház Mozgó: Éjféli iágogatás. Kisérőfilm: A könnyelmű Eva. Minden előadáson katonazene. (6 és fél 9 órakor.) » — Gyűlésezhetünk szabad ég alatt is. A belügyminiszter a vármegyék alispánjához intézett ujabb rendeletében megengedi a szabadban való gyűlések LartásáL is és ezentúl elég 24 órával a kezdete előtt bejelenteni a hatóságoknál a gyűlést. — A Bessenyei Kör szabadliceumában csütörtök délután 6 órakor Margócsy Emil igazgató tart előadást Magyarország gazdasági újjászületéséről'. BeJépődlij 10 korona. — A Stefánia Szövetség átvette a volt szabadkőműves páholyban a gyermek d£spensaire részére kiszemelt helyiségeket. A termeket a város mérnöki hivatala tegnap vette át a szükséges átépítési munkálatok elintézése végett . — Előadás a lakianyában. A ^Katona Otthon« folyó hó 5-én a VII. sz. kultur előadást rendezte a honvéd laktanyában. Először »A gyimesi havas alján« Szilágyi székely főhadnagy irredenta dalát Gyerma Mihály tanítójelölt nagy sikerrel énekelte. Utána Gyüre András honvéd,, Szabó Géza »Riadó« című költeményét jó előadással szavalta el. Majd Lénárd jános fels. keresk. isk. tanár ur »Alchimia és robbanó anyagok«-ról„ a legénységet érdeklő s a katonaságra nézve fontos előadást tartott. Beszédét a legénység legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta. Utána Seres Zoltán »Örők Magyarországa cimü költeményét Bajza Tivadar tanítójelölt mély átérzéssel és kitűnő előadássái szavalta el. Zárószámnak Fábián János tanitó jelölt »Erdélyországban van az én hazám« c. irredenta dalt Lakatos Zoltán tan.-jelölt hegedükiséretével énekelte. — Igen szépen sikerült kulturelőadást legénység által énekelt »Himnusz« fejezte be. — Tisza István ünnep Mátészalkán. Mátészalkán március 12-én leplezik le ünnepi közgyűlés keretében a vármegyeház üléstermében el bel vezeti Tisza István képet. — Az uj ulbiztos lemondása. Vass János utbizlos, akit a város képviselőtestüle te a napokban tartott tisztújító közgyűlésen választatott meg, beadta uj állásáról való lemondását. — Dinly, a rikkancsok királya. Amerikai történet, amelyben a főszerepet a franciák leghíresebb gvermekszinésze, a rikkancsok királya játsza. Megható és bájos kis történet, tökéletes szép s művészi, kiállításban és rendezésben. Akik szeretik a komoly tárgyú filmeket, azoknak feltétlen meg keli nézniök a »Dinty a rikkancsok királyát< szerdán ós csütörtökön este a Diadal-mozgóban. — Egy szem burgoyna egy korona Lakatos Imréné szül. Fabó Julianna orosi szőlőbeli lakost a szombati hetivásáron egy rendőr tettenérte, amint egy kis kosár burgonyáért 110 koronát követelt. Előállította a kapitányságra, ahol megmérték a burgonyát. Tíz kiló és 30 deka vollt az egész és összesen 111 darabot tett ki. Igy minden szem burgonya egy koronába kerülne Lakatosné asszony számítása szerint, ami számitásnak elég egyszerű, de árdrágításnak is az. Az uzsorabiróság is ezen a véleményen volt és Lakatos Józsefnél 2 heti fogházra és 1000 korona pénzbüntetésre ítélte.