Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-19 / 65. szám

jíkimwtK i92i. március 19 elöljáróság ennek alapján az összes be­jelenlelt tanukat 18 órán belül szabálysze­rűen kihallgatja, illetőíeg a más közsé­gekben lakó tanuk kihallgatása iránt in­tézkedhetik, az esetleges egyéb ténykörül­ményeket megvizsgálja és az ejgész eljá­rásról jegyzőkönyvet vesz fel A tanú val­lomását becsületszavával erősili meg. Az elöljáróság'ezután a megállapi.olt lén} ál­lást összefoglaló bizonyítványt az érde­kelt részére választói jogának igazolása céljából leendő felhasználás végett ki­szolgáltatja. Magától értetődik, hogy a mennyiben ily irányú kérelemmel bármely állampolgár a központi választmányhoz fordul, az fogja a községi elöljáróságokat a szükséges adatok közlése mellett a meg­felelő eljárás fogonatositása iránt megke­resni. Az egész eljárást a községi elöljá­róság díjtalanul kötelesek ellátni. A kelet­kezett iratok bélyegmentesek és a fél ké­relmére kihallgatott tanuk költséget nem számi Ihatnak fel. Dr. Leftler Bélárié levele a Nyíregyházi „Hadröá"-hoz. Hadröá mélyen tisztelt vezetőségének Nyíregyháza... Alulírott a Nyirvidék egyik legutóbbi szá mában olvastam felhívásukat Szakács István és Szakács József hadiárvák érdekében. Az esetre sikerült fölhívni a svéd Rödda Barnen Mentsétek meg a gyermekeket) egyesület figyelmét és a mai napon 100 svéd koronát illetőleg ennék az összegnék megfelelő ma­gyar koronát kaptam (17241.40 K), hogy azt a két Szakács árva segélyezésére fordítsam. A fenti összeget azzal a tiszteletteljes kérelemmel van szerencsém a mt. Vezetőség­nek megküldeni,, hogy azt a R. B. által meg­jelölt célra bölcs belátásuk szerint fölhasz­nálni szíveskedjék. A Äft. vezetőségnek tiszteletemet kife­jezve vagy honfitársi üdvözlettel Dr. Leffler Béláné. Amikor a nyilvánosság előtt is külön nyugtázzuk a fenti jelentékeny nagyságú összeget és megkülönböztetett hálás köszö­netünket fejezzük ki Dr. Leffler Béláné úr­asszonynak, aki már számtalanszor adta ta­nújelét páratlan szépségű nemes lelkének, Ugy érezzük,, hogy nemcsak a Hadröá nevé­ben,, hanem Nyíregyháza város segélyre szo­rultjainak nevében is le kell rónunk meg nem szűnő hálánk és köszönetünk adóját. Dr. Leffler Béláék neve fogalommá vált a szükséget szenvedők táborában. jótékony egyesületek, iskolák, közintézmények, magá­nosok igen gyakran kapnak minden külön felkérés nélkül a mienkhez hasonló, fájó sebeket enyhítő sorokat. Stockholmi pénz a nyíregyházi hadi­árváknak,. amerikai dollárok (Dr. Meskó Ká­roly-féle 10.000 K.) a szabolcsi rokkantak­nak — de szabolcsi pénz a szabolcsi özve­gyek, árvák és rokkantak részére haj ! de ritkán csurran. Különös és megdöbbentő je­lenség ! A távolban szerény körülmények kö­zött élő honfitársaink — bár tengerek vá­lasztják el tőlünk — mégis lélekben velünk vannak,, szivük, segítő karjuk felénk hajlik; de akik itt a bőségben tobzódnak — azok nem látják, a sok könnyes arcot, nem hall­ják az elnyomott,, de mégis gyakran felcsukló zokogást — mintha tengerek választanák el őket, — bár magukat ők is magyaroknak vallják. Hadröá. Viszketeg ellen ismét kapható minden gyógyszertárban a Gerő-féfe w BOROKA kenőcs. Hogy történnek a váhsztások ? A választás előkészületei.— üiknek van szavazati joguk ? Kiknek nincs Kik választhatók? H>»ya>i igazolják a néuy elemi vegzó-ét. iNyiregynaza, március io. .a i\yn viuciv tudósítójától. : A választás előmenetelei serényen foly ' nak városunkban is. A számlátóiapokat ­tegnap kezdték meg átald/ni az ezzel megbi- | zott tanítók. A lapokat haladéktalanul és j pontosan töltse ki mindenki. Ezalkalom-] mai összefoglaljuk röviden a választáshoz í szükséges tudnivalókat é-> ismertetjük azo­kat a törvényes rendelkezéseket, amelyek a választói jogról és a ri;égy elemi igazo­lásáról szól ana k. Kinek van szavazati joga? a) Mindannak, aki a régi jogon az 1918. évre érvényes országgyűlési képvi­selőválasztói névjegyzékbe fel van vé­ve és ugyanabban a községben lakik, mely- ; ben a választói névjegyzékben 1918. évre | felvétetett. b) Választói joga van minden férfinak, j ha nincs is felvéve az 1918-ra érvényes vá- j lasztói névjegyzékbe, de 24-ik évét betöl j tölte 10 éve magyar állampolgár és két i éve egy helyben lakik. \ c) Minden 30 évet betöltött nőnek, aki ; (i elemit vagy ezzel egyenranjíu más isko- j lát végzett. Vagv lilább 3 gyermeke van. Annak is választójoga van, aki egyetemei, vagy más főiskolát végzett, ha nincs is 30 éves s gyermekei nincsenek. A két évi egyhelyben lakás nem kíván­tatik meg annál, aki az utóbbi két év alatt egyszer változtatta lakóhelyét, de előzőleg két évig ugyanazon községiben lakott; köz és magántisztviselők, lelkészek, tanárok, tanítók, nyugalmazott köz és magántiszt­viselők. katonai havidijasok, Országos Szinészegyesü'e! tagjai - és mindezeknek a feleségei, ha különben van szavazati jo­guk, a lakóhely változtatás miatt szintén nem vesztik el szavazati jogukat; továbbá a meneküllek és a hazatért, igazolt hadi­foglyok. ', Kiknek nincs szavazati joguk? a) A szolgálatban álló katonáknak, csendőröknek, községi és állami rendi­őröknek, folyamrendőröknek, vámőrök­nek. (A pénzügyőröknek, mező-, erdő-, hegyőröknek azonban van szavazati joguk ha a fenti feltételek egyikének megfelel nek.) b) Aki gondnokság alatt ál', vajg|y aki­nek kiskorúsága megvan hosszabbilva. e) Az elmebetegeknek, csőd alatt állók­nak, azoknak, akik közsegélyből élnek. d) Akinek atyai hatalmát gyermeke fö­lött a hatóság jogerősen megszüntette. e) Akik oly személyekkel élnek közös háztartásban, akik erkölcsrendészeti el­lenőrzés alatt állanak. f) Akii részegség miatt két ízben 50 ko­ronát meghaladó büntetéssel sújtottak és t a büntetés óta egv év nem teli el. g) Akik fogház, vagy börtönbüntetésü- I kel töltik ki. h) Vétség esetében 5 éven belül, bűn- j tett esetében 10 éven belül nincs választó- ; joguk azoknak, akiket nyerességvájgjyból ! elkövetett vétség vagy bűntett miatt; fel- • ségsértés. államfő bántalmazása vagy megsértése, lázadás, csoport által elköve­tett hatóság elleni erőszak, az alkotmány, a törvény, a hatóság elleni izgatás, az ál­lami és társadalmi renldl hatályosabb védel­méről szóló törvényben meghatározott i bűntett miatt elítéllek, akit közveszélyes lyes munkakerülőkről szóló törvény alap­ján elítéltek. i) Aki vétség, vagy bűntett miatt elő­zetes letart'ztaiá ban, vagy vizsgálati fog­ságban van, aki elten vád alá helyező liaLá­rozalot hozlak, vagy főtárgyalás lüzeíet tett ki. akinek politikai jogai fel vannak függesztve. j) Akire kétségtelenül rábizonvull bi­rói vagy más hatóság utján, hogy az el­lenséghez pártol;, azl támogatta, ellenséges területre szökött, az ellenséggel cimborált. Ki választható meg kép viselőnek? Mindaz, akinek választói joga van és 30 éves elmúlt, még akkor is ha a válasz­tói névjegyzékbe nincs felvéve. Ki nem választható meg képviselőinek? a Aki nyereségvágyból elkövetett *J O Ol' bűn leli miatt két évnél többre jogerősen elitéltek, akit rágalmazás, izgatás miatt háromizben jogerősen elitéltek. b) Vétség miatt 5 éven, belül, bűntett miatt 10 éven belül nem választható meg képviselőnek, akit vétség vagy bűntett miatt elitéltek. e) Az a közhivatalnok, tanár, tani tó, lelkész, ügyvéd, akit hazáfiatlan magatar­tása miatt jogerősen 'hivatalvesztése iíél­tCK és pedig 5 éven belül. 5) Nem választhaló képviselőnek, aki a választás napjának kitűzése és a válasz­tás közé eső időben abban a választókerü­letben főispán, kormánybiztos, alispán, főszolgabíró, szolgabíró, gazdasági fel­ügyelő, polgármester, rendőrkapitány, ité lőbiró, ügyész, választási vagy szavazat­szedő bizottság elnöke, alelnöke volt. c) Végül azokat sem lehet megválasz­tani, akik egy évnél tovább és még a jelen­ben is mint emigráltak külföldön tartóz­kodnak. A négy elemi igazolása A vallás- és közoktatásügyi .magyar királyi miniszternek a belügyminiszterrel egyeíértőleg 1914-ben kiadott rendelete az akkori viszonyok szemelőtt tartásával! tü­zelésén szabályozta ezl a kérdési, hogy az országgyűlési képviselő választójog igazo­lása céljára az elemi iskola negyedik és az elemi iskola hatodik osztályának sike­res elvégzéséről szóló bizonyítványt utó­lagosan minő iskolai feljegyzések alapján kell kiállítani. Ezeket a rendelkezéseket a mostani viszonyok között is megfelelően alkalmazni kell, mindazonáltal íigyelembe­véve azt, hogy a háború folyamán és an­nak következtében a kérdéses iskolai fel­jegyzések és előmeneteli naplók közül bi­zonyos anyag elpuszlulha'ott, aminek kö­vetkeztében egyesek a választói jogosult­ságtól eleshetnének. Az így bekövetkezhető joghátrányok elkerülése érdekében a bel­ügyminiszter most elrendelte, hogy ab­ban az esetben, ha valamely iskolánál tény íleg igazolhatóan elpusztult, va|2|v hiány­zik olyan iskolai vagy más feljegyzés, a melyből a választói jog szempontjából bi­zonyítványt, vagy más másodlatot keUe­lie kiadni, az intézet vezetője az érdekelt feleket a községi elöljárósághoz, Budapes­ten a kerületi elöljárósághoz tartozik uta­sítani, ahol a szükséges adatoknak jegyző­könyve való vételét kívánhatja. A községi

Next

/
Thumbnails
Contents