Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-18 / 64. szám

2 jtffcííöflDÉK 1922. március 18 Nyírbátor a Petőfi-serleggel ünnepelte március 15-ét Nyírbátor, március 16. A Nyirvidék tudósítójától. A vár mégse ifjúi hévvel előrelendülő rokonszenves városkájában Nyírbátorban a nagyszámú intelligencia, a tekintélyes kereskedő, iparos és gazdatársadalom már cin s 15-én este 8 órakor a Községi Vendéglő nagytermében lelkes egybe forrasztásra alkalmasan rendezett ünnepség keretében áldozott a nagy március emlékének. Értékes nevelő-tradicióvá lett Nyírbátorban az 1905-ben készített ezüst Petőfiserleg, amely a jelen alkalommal is az asztalon állt s most is a gyújtó erejű szójiok Szabó Lajos esperes emelte ajkához, aki az avatás alkalmával messze a jövőbe látó szemmel az első beszédet mondlta a bárok kiképzésű gyönyörű ezüst serleggel. A serlegel a világháború felleges éveiben, majd a forradialmak idején tokjába Helyezték s tegnap kerüli újra elő az ősi magyar szellemű áldomáson: hogy sugjírozza Petőfi igéit. A márciusi ünnepen a szabolcsi városok közt szövődő testvériség nyert kifejezést azzal, hogy megjelent ott dr. Bencs Kálmán polgármester, dr. Vadász Sándor Vármegyei árvaszéki ülnök, Kiss Sándor renküőrlanácsos. a szabolcsi gazdák együttérzése pedig' Paulusz Mártonnak, a gazdaszövetség elnökének megjelenésével jütott kifejezésre. Erdőhegyi Lajos földbirtokos a bátori kerület szeretettel és ragaszkodással övezett jelöltje is résztvett a'jelentős Petőfi-esten. A nyírbátori társadalom szinc-javát együtt találta Petőfi megidézett szelleme. Dr. Erdőhegyi Ferenc főszolgabíró. Szabó Lajos ref. esperes, Bujnovszky minorita rendfőnök, Henzer Mihály r. katli. plébá mos, dr. Budav Gyula kir. közjegyző, Príehmarovszky Oszkár cscndőrszázadös fiénel Ferenc dohánybeváltó felügyelő,. Lnpits állampénztárt főtanácsos, Baloghy László főjegyző, Maindél Dezső a Bónigyár vezérigazgatója sorra megjelennek, lít van Bal tó Ferenc miniszteri titkár is, akit hivata'ós útja hozott Bátorba. A Petőfiest a ref. Dalárda Szabados Hiszekegyével nyitotta meg az estet. Az énekkar Dicső Árpád ref. tani ló vezetésével számos jó! sikerült dalszámmal vell részt az ünnepségen. Szabó Lajos esperes feszüli figyelemmel kísérve emelkedik szólásra és megrázó szónoki erővel idézi Petőfi szellemét melyből ifjak és férfiak merillletnek nemzetei újjáépítő erőt. Hatalmas beszéde viharos lelkesedést keltett. I)r. Erdőhegyi Ferenc főszolgabíró a testvériség ünnepén rámutat, hogy ha még most sem tudjuk testvérként szeretni egymást, elveszünk. A testvériség dokumentumát érzi Nyíregyháza város polgármesterének. dr. Bencs Kálmánnak megjelenésében. örá és Paulusz Mártonra a Gazdaszövetség elnökére emeli poharát. Rákóczi Béla főg. tanár Csonkamagyarorszég együtt érző lelkére mondott köszöntőt. Mjd engedve a várakozásnak Paulusz Márton szólalt fel. Kedves kötelességet teljesíi. mikor gazdatársai nevében szívből üdvözli a nyírbátori kisgazjdalársait. — Majd frappáns erővel jellemezte a márciusi nagy ünnep jelentőségét és munkára összetartásra buzdított nag.v hatással. Ne nézzük mondotta — hogy ki milyen templomban imádja az Istent, csak azt hogy milyen érző szívvel teszi. A kisgazdák szimpatikus vezérét lelkesen ünnepelték. Dr. Bencs Kálmán polgármester a trianoni fércmü csapásaival tönkretett országban nagy szerencsét!ensédnek tartja az utóbbi három év jelszavas, széltagoló politikáját és a fényes múltra, mint uj etőfórrásra utal. Dr. Erdőhegyi Ferencet a közszeretetben álló főszölgabirót köszönti. Kardos István nyírbátori kisgazda tiszta látássíd mond magvas beszédet az osztályok egyetértéséről. Az alsó — mondja — engedjen a felsőnek, a felső pedig, inive! hogy több tudománya van, engedjen az alsónak. Nyírbátor lelkes, hazafias közönsége egy őszintén megújított fogadalom áhítatával, komolyan, biztatóan ünnepelte március idusát. Iskola politika a végeken Napjainkban a Trianonnal kezdődő, nyomorúságos viszonyok nyomasztó hatása alatt állam nagy problémái közül szeretik az emberek különös egyoldalúsággal a pénzügyi kérdéseket és feladatokat kiragadni. A művelődés tényezőiről s azoknak fejlesztéséről és istápolásáról kevés szó esik. —^ Kedvtelve beszélgetnek ugyan mind a nemzetgyűlésen, mind a társas életben csonkabonka hazánk minta állammá való magasztalásáról közbon-közben az unalomig sokat tudálékoskodjak s szinte útszéli frázissá koptatják az iskolamesterek háboruínyerő dicsőségét glorifikáló, moltkei mondást, de mintha csak azért tennék mindezt, hogy e közben a saját kultúrapártoló kötelességük annál előbb szem elől sikkadjon s közművelődési tekintetben mindenképpen s minél lovább megmaradjon a jó régi, mentül ócskább és patinásabb Status quo aute. Különös gond volna fordítandó a perifériák gimnáziumaira. Tudvalevő, hogy középiskoláink közül éppen a legnagyobb múlttal bírt, legjobban felszerelt, legértékesebb intézeteket vesztettük el megszállolt terű Heteken. Arról is hallunk e'eget, mi csoda égbekiáltó erőszakkal nacionalizálgatta valamennyi megszálló hatalom ezeket a magyar szellemi műhelyeket, a nemzeti érzés ezen kimondhatatlan fontosságú kohóit. Áthalljuk szűk határainkon a meg szállást nyögő szülők keserves jajszavát, hol suttogásba futó, hol velőtreszkettető í'eljajdulásban kitörő panaszát amiatt a tanuló-gyermekeik lelkére nehezedő, éktelen szellemi nyomorúság miatt, hogy fiaik a sokszor 15 18. éves, érni kezdő koruk- > ban idegen tannyelveken kénytelenek igen nehezen elsajátítható studiumokat tanulni ; s az anyanyelvi oktatás édes gyönyöreitől teljesen meg vannak fosztva. Mégha foko- i zatos áttérést kívánna a kisantant barbár tanügyi hatósága!! De nem, egyszerre teljes szakítást akar minden hungaricumtmal, az egész magyar múlttal. Képzelhetni, hogy számos ottrekedt és ott élő, tehet is ; magyar szülő van, aki minden áldozatot meghozna, csakhogy majgyarul, magyar iskolában taníttathassa a gyermekeit. S hogy tehetné ezt meg?? Természetesen uigjy ha bármi alkalmas uton módon az anyaországba csempészhetné gyermekeit s itt lehetőleg saját lakóhelyének közelében, mennél ideál!sabb tanulásbeü környezetben helyezhetné el őkel. Ili kezdődik a mi teendőnk. Itt a magyar állam kötelességé. Hadi erősségieket, belga módszer szerint agyonerősitett vejgvárakat a békeszerződés gonosz tilalma értelmében ugy sem építhetünk: emeljünk hát egy hatalmas, kulturális védsáncot, egy az egész országot befogó, óriási iskola körgyűrűi ezeknek a felénk gravitáló, a nemzeti műveltség édes anyatejét szomjazó s hozzánk kívánkozó fiatal véreinknek számára. Uj Kárpátokot nem épit. hetünk körbástyául tojásalakura nyirbált, kisded hazánknak, hát legalább il yen erőteljes mű védgátakról gondoskodjunk létérdekei védelme számára a tavaszi vizárnál is százszor fenyegetőbb, mindig ránk szakadni induló kisantantzuhatag ellen. A Gondviselésnek a békegyárlók gőgös és rövidlátó médiumán keresztüi működő keze egyelőre ugy akarta, hejgy vármegyénk második nagysága - városa, Kisvárda is ki t$d|ja mennyire nyúló ideiglenességgel qgjv ilyen végvár legyen. De ez is egy olyafi elhanyagolt és megerősiteLlen végvár, hogy jelenlegi gyarló ál apoIában egyáltalán nem tudja nemzetvédelmi hivatását teljesíteni. Pedig lehetne neki őrálló lóriivá., messze világító pharosa: az ő csonka állapotban maradt gimnáziuma. — Hasonlóképpen kisebb nemzeti őrtüzei is vannak kivált a pharosnak. S ezeken csak széíesebbkórű érdeklődés, nagyobbszabásu társadalmi megmozdiulás segíthet. Közvetlenül a háború kitörését megelőző hónapokban a kormány itt egy olyan monumentá'is gimnázium épületnek az alapköveit rakta le s a vázát készítette el, mely párját ritkítja az egész országban. De ez most a ránkszakadt háborús időszak következtében félbeszakítva és befejezetlenül ásitoz s ha sokáig jelen szomorú állapotában hagyják, az eddtig beléjeöl't, sok milliós értékek is elpusztulnak. Most már ugyan benne tanítunk a félig-meddig rendbehozott uj épületben egy idő óta, die fázik a testünk, fázik a lelkünk a rideg, vakolatlan falak közt, hűtés hűtést követ a huzatos folyósókon. A tantermek minimuma nagyjából ugyan rendben volna, dje se szeriári, se könyvtári felszerelésünk. Község, megye, ország, gazdag és szegény ember együttes, eminens érdeke, hogy ilyen nagyjelentőségű kulturális empofiumon segítsen. Nyíregyházának van sok iskolája. Régebbi és ujabban létesített. Mindannyi pompásan prosperál, nagy diáklétszámmal dolgozik és ngyszerüen megél. Kisvárda szellemi had tápterülete a megye felső része, felső Szabolcs. De ez kevés. Megfelelő áldozatkészség segitséjgjével érdekszféráját messze a megszállott területek tehetős magyarságára is kiterjeszthetné, ha gimnáziuma befejeződne s egy nagyszerű internátus és konviklus építés, kollégium rendszer: ez itt a végeken égetően fontos. De ehhez pénz kellene, a többit az illetékesek amúgy is tudják. Fordluljon minden ada. kozásra buzdult kullurbarát és hazafi bizalommal intézetünk vezetőségéhez: ez minden egyes beérkező adlományt a leghálásabb köszönettél nyugtáz. Szabolcs dicsősége irodalmiunk megújhodása, Szabolcs büszkesége a nagy Bessenyei, ki éppen a bécsi vész központjában találta ki a legjobb védő szérumot ellene, ma legyen az a nem kisebb dicsőség is Szabolcsé, hogy ha immár virágzó fővárosunk lévén dicső fiai révén nem is roboghat a a nemzeti műveltség élén, dc legalább a végek modern fogalmazásu jelentősegének felismerésében kezébeveszi a vezetést. Kisvárda. Ba!ogh István. főginuu tanár. fl tavaszi idényre megérkeztek a legújabb férfi feh^rnemüek. Zsebkendők, nyakkendők, kalapok, bőráruk, nadrág-, haiisnyatartók, sportsapkák, gummiköpenyek, sétabolok, esffer nyők kaphatók FODOR FERENC férfi és női divatáruházában Nyíregyháza, Zrínyi Iiona utca 5.