Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-22 / 43. szám
2 XtiiDUDÉK m»miii aw« iaHi •MMüMiwawwwi 1922. február 22. A nyírbátori kerület mandátuma. Dr Erdőhegyi Nyíregyháza, február 21. A Nyirvidék tudósítójától. Mult heti hírűink kapcsán kérdést intéztünk dr. Erdőhegyi Lajos ny. vármegyei főjegyzőhöz, hogy megfelel-e a valóságnak a róla elterjedt hir, hogy a választások alkalmával) fellép a nyírbátori kerületben. Dr. Erdőhegyi Lajos a következőkben volt szíves benünket tájékoztatni: A hir ebben a formájában nem felel meg a valóságnak, csak annyi ^gaz, hogy a nyírbátori kerület egyes választópolgárai — kik közül sokakhoz engem régi baráti és rokoni kötelék s még vármegyei szolgálati időmből sok kedves emlék füz, tényleg foglalkoznak azzal a tíondolattal, hogy a következő ciklusra nekem ajánlják fel a mandátumot s ebben az irányban egyesek már felszólítást is intéztek hozzám. Határozott választ azonban még nem adtam, mert nézetem szerint mindaddig — inig nem tudni, hogy a kormány milyen választói jog alapján s milyen elemeknek a közreműködése mellett akar választatni, Nyíregyháza,, február 20. A Nyirvdék I tudósítójától. A világháború, forradalmak, idegen megszállás és mindezeknél legkegyetlenebb országcsonkitás és a békének nevezett papirrongy oly nagy teljesítmény elé állította a meggyötört Csonka-Magyarországot, hogy szinte emberfeletti erőt kell kifejtenie minden téren,, ha mint országot fenntartó nemzet élni akar. A nemzetgyűlés ilyen értelemben igyekszik törvények meghozásával a magyarságot erősíteni,, biztosítani a világ áradata ellen, mely, ha készületlenül talál, mindnyájunkat elsöpör. Dolgozzunk,, készüljünk az uj honfoglalásra,, neveljünk acéjkaru magyar ifjakat, nemeslelkü leventéket. Ezt a fenkölt eszmét valósitja meg a napjainkban megjelent szinte korszak alkotó 1921. évi 55. törvénycikk, a testnevelési törvény. Célja különösen az iskolát elhagyó és • 22. életévét be nem töltött ifjúság lelki és Lajos jelölése. tárgyilagos, komoly ember, hacsak nem akar mindenáron képviselő lenni, nem 'dönthet véglegesen ebben a kérdésben. Nehéz kérdés részemre a fellépést illetőleg dönteni egyelőre még azért is, mert hisz ha fellépésre határoznám el magamat, ugy ezt csakis az egységes kisgazda földmives és polgári párt programmja alapján tenném, melyhez a mostani pártok között lelkileg a legközelebb állok, hogy azonban ezt tehessem, illetőleg, hogy ebbe a pártba beléphessek — ugy annak előbb bizonyos ,ma már szükségszerű átalakuláson, illetve kiegészítésen kelten*? keresztül menni (ez az átalakulás tudomásunk szerint most van folyamatban. Szerk.) mert különben belépés esetén egyes kardinális kérdésekben vallott régi elveimet fel klellene adnom, erre pedig semmi szín alatt, még egy mandátum kedvéért sem vagyok kapható. — A kérdésünkre nyeri nobilis választ bizonyára örömmel fogadják a bálori kerületben, ahol tudjuk, hogy igen széles körök értékelik dr. Erdőhegyi Lajos emelkedett és mindig következetes politikai és társadalmi felfogását. ! testi erejének,, ellenállóképességének, ügyes| ségének és munkabírásának rendszeres és fokozatos fejlesztése által a közegészségi állapotok megjavítása és a nemzet munkaerejér nek gyarapítása. A fenti korcsoportba tartozó ifjúság részére a testnevelés a törvény erejénél fogva kötelező. Az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter vezeti és ellenőrzi. i A törvény végrehajtására a kultuszminiszter fenhatósága alatt mint végrehajtószerv működik az Országos Testnevelési Tanács III. szakosztálya és a vezetése alatt álló testnevelői kar, — mint tanácsadó szerv az Országos Testnevelési Tanács és vidéken,, így Szabolcsban a testnevelési bizottságok. Szabolcsvármegyében ezek a szervek már megkezdték munkájukat. Működésűkről legközelebb részletesen beszámolunk. leli ez a patinás név az egész mozgalom' gyújtó és gyűjtő fókusza. A nagy buzgalommal szervező Zoltán Gáspárnak sikerült Jármy Béla főispánt is megnyerve az ügynek egy 30 tagu alapító bizottságot összehozni,, amely köré a polgárság százai sorakoztak s akik közt, mint gondolnánk, nem a kisgazdák, de a kisiparosok vezetnek. Igy jött létre a Nyirvidékben is megjelent részvényjegyzési felhívás, amely alkalmat akar adni mindenkinek, hogy ne csak szóval, de tettel bizonyíthassuk be, hogy komofyan szolgáljuk az inte|glritás gondolatát. Hiszem, hogy a felhívás nem fog a pusztában elhangzott kiáltáshoz hasonlítani, hanem az Szabolcsvármegye dolgozó magyarsága szivében mindenhol élénk visszhangra talált. Mert azt bárki is beláthatja, hogy a közgazdaság tevékenységnek nem szabad abban kimerülni, hogy nyersterményeinket potomáron, ugy, a hogy veszik, bankok közvetítésével külföld re szállítsuk s onnan feldolgozva és megsokszorozott áron visszahozzuk. Igy hiába verjük nemes honfiúi felbuzdulással a mellünket, mert ahelyett, hogy idehaza igyekeznénk munkaalkalmat és ezzel együtt jólétet teremteni, elnyomóinkat gazdagítjuk és egyben azok politikai tekintélyét emeljük. Es ugyanakkor munkástestvéreink szájából vesszük ki a kenyeret, szegényitjük magunkat és ezzel együtt csonka hazánkát. S így hiába hangoztatjuk hogy a területi integritás alapján állunk. Mert ma nem állani, hanom menni és tenni s ha lassan is, de célirányosan haladnunk kell!! Még pedig előre! Élénken viszszaemtékszünk még, amikor a román megszállás idején mint nagy vívmányt emlegették, hogy várme|gjyéaikbőt a nyersbőrt sikerült Csehszlovákiába szállítani s onnan érte kikészített bőrt és más iparcikket behozni. Hogy állunk ma?? A szabolcsi gazda által termelt illetve tenyésztett állatok bőre városunkban és a falvakon egyaránt vagy direkte a gjazdálót nagyon sokszor nevetséges áron jut bőröshöz, avagy a husiparos adja el, mikor milyen áron a kereskedőnek, aki a megye területéről kiszállítja és jórésze külföldre kerük A kereskedelmi muzeuin hivatalos kiadványa szerint 1920-ban Csehországba 61) ezer métermázsa nyersbőrt vittünk ki és 36 ezer mm. kikészített bőrt pedig behoztunk. Es ez akkor volt, amikor a leghevesebben lángolt az irredentizmus és a területi integritás fájó és szivünket perzselő szent tüze. Azaz gyűléseztünk, tüntettünk ádáz ellenségünk, a csehek ellen »szóval«, a »valóságban« pedig gazdagítottuk, akárcsak a múltban Ausztriát. <f A rabszolgaságnál cseppet sem különb gyarmati sors ez, amely alól fel kell szabadulnunk!! Elég volt a díszes szónoklatokból, a parádés ünneplésekből és a kinos senyvedésbőlü Fogjunk a tettekhez! Elvégre évszázados közönyösségünkből ébredjünk tudatára annak, hogy amikor az angolbk, franciák, németek, csehek stb. hazai iparuk felvirágoztatásáért mindent elkövettek, akkor nekünk egyenesen létfentartásunk parancsolja, hogy honi iparunk, főleg pedig a mezőjgazdasági ipar megalapozása érdekében tegyük mejgj a kötelességünket!! Mert mint Pisszer János e lap hasábjain »A magyar ipar« c. cikkében már kifejtette: »A mezőgazdasági többlermelés erőteljes mezőgazdasági Fejlődő gyáripar Szabolcsban. A bőrgyár terve megvalósulás előtt. Nyíregyháza, február 20. A Nyirvidék tudósítójától. Eddig az idegen, ha vármefgyénket beutazta, bizonyára feltűnt neki, hogy a mezőgazdasági ipart itt jóformán a szeszgyárak képviselték, amelyek a butító bundapálinkával bőségesen ellátták az egyszerű nép gyermekeit. Ezzel a megállapítással nem akarok én a szeszgyárak ellen törni, amelyek ipari fontosságát letagadni nem lehet, csak a tényállást akarom leszögezni. A történeti hűség kedvéért meg kell emlékeznem a gőzmalmokról és olajgyárakról is, amelyek közül 1 nagyobb és híresebb gyárrá a Báni gyártelep küzdötte fel magát. Szabolcsvármegye történetében örök időkig megörökítette a nevét néhai Odescalchi Zoárd herceg, aki a mümalom, káposzta, kander és burgonyagyárával nagy és értékes úttörő munkát végzett. Es még mit alkothatott volna??!! Az isteni gondviselés kikutathatatlan. A legválságosabb időkben ejgjy másik szabolcsi földesúr neve csillan fel, aki a gróf Dessevvffy-féte hitbizományon rövid pár év alatt már is több gyárat létesített, ameílyek közül a dimenziót illletőleg, talán a Nyíregyházán épülő vasgyár és mümalom lesz a legnagyobb. És ez a szabolcsi mágnás: bárói Molnár Viktor. Az ő nevéhez fűződik az alakulóban le vő bőrgyár is. Ugyanis a gyár alapításához az előkészületeket már meg is tette, amikor arról értesült, hogy a városi polgárok részéről is hasonló alapítási terv van folyamatban s akcióját szíves örömest egyesitette a polgárság akciójával. Igy Dr. Németii művész quartetja játszik minden nj kedd, szerda, péntek és szombaton ŰL Tőrvény kötelez mindenkit a rendszeres testnevelésre. ipoüó Mozgó előadásain?!
