Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-18 / 14. szám

•JSÍYÍRYIDÉK 1912. január 18. I I.VA!»LHIMMIIH»IJ»<IMWMMW Rákosi Jenő irodalmi ünnep a vármegyeháza dísztermében. Nyíregyháza, január 17. A Nyirvidék tudósítójától., 1 Tudjuk, liogy ennek az irodalmi ünnepnek hírére Nyíregyháza város minden intelligens szellemi -és fizikai munkása, minden tudatos gondolkodója, iparosa, kereskedője, polgárságának egyeteme kivétel nélkül felfigyel és igy szól: íme egy ünnep, amelynek magaszlosan kötelező erejét érzem!! Erről az ünnepről, az ünnepen való dokumentáló megjelenésről én sem fogok elmaradni. Rákosi Jenő neve az a tiszta, kristályos fényű magyar név, íameíy szerető biztatással sugároz be mindenkit e hazában. Magasan a tülekedő és borzalmas vaksággal gyűlölködő, embereiket és embereket, magyarokat és magyarokat elválasztó jelen felett az édes-szeretettel átmelegedett drága multat és a máris hajnalodó megváltó jövendőt hirdeti. Makulátlan, héroszi aktivitást és szeretetet hirdető szép magyar név a Rákosi Jenő neve. A Bessenyei Kör csatlakozik a nemes ünneplők sorához, azokhoz, akik Rákosi ötvenéves irói munkásságának határkövénél dallal és virággal s ami több: tiszta magyar szívvel, a béke, az áldott szeretet, a diadalmas együttmunkálkodás szent akarásával, az egyedül jogos nagy emberi jóság világnézetével állnak meg s hódolván Rákosi Jenőnek, az ő fényességében átszellemülve mondják: Hiszek Magyaror- , szág feltámadásában!! í Nyíregyháza város polgársága öröm!- í mel fogja megragadni a Bessenyei Kör i nyújtotta alkalmat s vallomást tesz azok mellel! az ideálok mellett, amelyeknek Rákosi Jenő félszázados irói tevékenység ge az életbevitelét jelenti. A szombaton délután öt órakor kezdődő irodalmi ünnep sorrendje a kövelker ző lesz: A városi dalegylet Kölcsey Himnuszával nyitja meg az ünnepet. Mikecz Dezső udvari tanácsos, a Bessenyei Kör elnöke megnyitó beszédet mond. Dr. Vietórisz József bemutatja Rákosi Jenőnek a Bessenyei Körhöz intézett levelét. Ezután Galamb Sándor fővárosi tanár, a fényes tollú modern irodalom tör ténetiró szabadelőadást tart Rákosi Jenő pályájáról. A városi dalegylet a tanulmány elhang zása után elénekli a Szabados-féle Hiszekegyet. majd Fehér Gábor tanár Rákosi Jenő esztétikája cimmel irt tanulmányát adja elő. Rákosi drámai költeményeit Ivrasznay Ili interpretálásában élvezzük. A városi dalegylet a Szózattal zárja be a nivós Rákosi Jenő ünnepet. A Rákosi ünnep hire máris élénk örömet keltett. A Kör vezetőségénél egyrer másra érdeklődnek a vármegye dísztermében lefolyó ünnep jegyei iráni. A jegyeket Ferenci könyvesboltjában a legalkalmasabb megváltani. Belépődijak az I—VI. sorban .'30, a VII—X. sorban 20 korona. Nem lagok 10 koronával többet fizetnek. Itt emiitjük meg, hogy a Bessenyei Kör tag felvétele újra megélénkült s egyre-másra jelentkeznek az uj tagok ma is. rA Kör ezt a melegen támogató érdeklődést, mint ahogyan a szombati Rákosi Jenő ünnep is tanúsítja, valóban meg is érdemli. A Kansz első vándorgyűlése Nyíregyházán lesz Nyíregyháza, január 17. A Nyirvidék tudósi tójától. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemh zeli Szövetsége most tartolta meg Budapesten tisztújító gyűlését, amelyen restaurálták a hatalmas szövetség központi tisztikarát. A Kansz országos szövetségének elnöke ismét Kelety Dénes államtitkár, Máv. elnökigazgató lett, aki iránt a közalkalmazottak sokezerje változatlan ragaszkodással és lelkes kövelésre kész szeretettel viseltetik. A központi tisztikar so raiban a nyíregyházi közalkalmazottak ügyének fáradhatatlan agililásu munkása, a Kansz szabolcsvármegyei törvényhatőh sági választmányának főtitkára Zoltán Gáspár is bekerült, akit egyhangú lélkeser déssel központi titkárnak választottak meg annak elismeréséül, hogy Zoltán a vidéki közalkalmazottak érdekeit a központi választmányban állandóan nagy odaadással és eredményesen képviseli. De honorálta a központi választmány azt is hogy Zoltán Gáspár Szabolcsvármegyeben élénlc Kansz-mozgalmat tart ébren, amely sikerekben vetekedik az ország legmozgalmasabb vármegyéivel. A restauráló .központi gyűlésnek más olyan mozzanata is volt, mely vármegyén* ket közelebbről érdekli. Ezen a gyűlésen vetődött fel ugyanis a Kansz országos vándorgyűléseinek a lerve is. Amikor erről szó volt s választottak a legkiválóbb törvényhatóságok székhelyei között, Szar bölcs, illetve Nyíregyháza nyomban szóba került. Andor Endre miniszteri tanácsos hathatós beszédben mutatott rá a szabolcsi tisztviselőtábor kiválóságára és azt fejtegette, hogy Szabolcsból regru tálódnak nak a Kansz leglelkesebb és ^fáradhatatlanabb katonái. A központi választmány egy szívvel-lélekkel csatlakozott Andor Endre felfogásához és határozatilag klinondotta. hogy a Kansz legelső nagy vándorgyűlését Nyíregyházán fogja rendezni. Ez az országos jelentőségű vándorgyűlés májusban vagy juniusban lesz és mozgalmas életet fog teremteni Nyíregyházán, ahol közeletünknek sok előkelő képviselő je, igy több államtitkár, miniszteri tanácsos jelenik meg a vándorgyűlés alkalmából. Abban, hogy városunkra esett a központ választása, nem kis része van a helybeli törvényhatósági választmány agilitá sának, ügybuzgóságának. M/be Kerülnek a téli örömök ? Egy kis szánkázás: egy-két százas. — Drága minden, de nem is vásárolnak. — Élet a jégen. A Nyirvidék tudósítójától. Néhány nap óta olyan gyönyörű fehér hóprémmel takaródzott be a város, hogy minden fűtetlen szobáju s keshedt cipőjű nyomorúság mellett is észre kellett yenni azt a sok szépséget, amivel a magyar • tél kedveskedik meggyötört magyarjaiinak. Az utcákon végnélküli szőnyegként terül a hó s nevető szánkák száza sikamlik rajtuk. Csengők ezre kacagva zene-bonázik. mintha valami dermesztő nyomás aluli felszabadulást ünnepelnének. Az emberek arca is derültebbnek látszik, a hó fehérsége — ugy látszik — örömöket sugárzott szerte s legalább külsőleg megváltor zunk néhány órára vagy napra, míg a szokatlan látvány lenyűgöz. Észre kellett vennünk a telet s a téhről a farsangra gondolunk s mindenre, ami még nem is olyan régen ezeknek örömeit jelentette számunkéra. — Néhány esztendővel ezelőtt, ha január bekopogtatott hozzánk s Tél apó meg rázott szakállából a földet behullottá a hó, lilém okozott gondol, hogy egy bérszánkóba üljünk és megnézzük a sóstói erdőt, hol nyári barátaink az akácok és töl gyek csillogó fagyos virágokba öltözötten állottak sorfalat felvonulásunknak. Ma kétszer is, tízszer is meggondoljuk, hogy az az egy-két százas nem kell-e másra, amit a bérkocsisnak adnánk. A korcsolyánk berozsdált, tönkrement és az újra honnan is vegyük a pénzt. — Farsang is van s ha valahogyan megmentettünk is egy szmokingot vagy frakkot, bálnak örvendő mosolygásunk bizony jelfanyarodik, mikor egy-egy ingvasalásra annyit kell adni, hogy abból nem is régen még három bált mulattunk végig tisztességesen. Az igaz, hogy akkor fiatalabbak voltunk s jobban is megkívántuk, de hát háború ide, háború oda, az ember azért most sincs egészen fából és épen ideje volna az eladók között széjjel nézni az asszonynak való után... Ez is drága mulatság, sajnos. Mint előrelátó ember, amint a kiősülésig jutottam a téli gondolatokkal, nein csak annak szerelmi részét lalolgalom, ha nem, mert jó konyha nélkül az élet mit sem ér, betértem egy csinos edényzettei lelt kirakatu kereskedésbe, hogy utána nézzek, mennyibe kerül egy konyha-felszerelés?? Hogy a gyanút magamról elhárítsam hangsúlyoztam újságíró mivoltomat s általánosságban kérdezősködtem a tulajdonostól: — Mondjon valamit a téli szezonról, van-e áru, van-e kereslet, fogynak-e a téli sportcikkek?? — Áru, uram, annyi van, amennyit akar, ellenben vevő, sajnos, nincs anynyi, amennyit szeretnénk. Senki sem vásárol. Csodálatos, amit a közönség csinál). Egyszer-egyszer ugy megrohanlak az elmúlt év folyamán, hogy alig birtuk kiszolgálni, aztán hónapokig alig jött néhány jelentéktelen vásárló. Most is így vagyunk. Itt van a tél s a korcsoly át sem keresik. Még szerencse, hogy az idén nem is hozattam. Ami van, az még tavalyi áru s az ára 400—420 korona között változik. Egyéb téli sportcikk, ski vagy ródli soha^sem kellett Nyíregyházán. — De vadászati cikket csak vesznek — kérdeztem. í i 1 ' — Aránylag abban van a legnagyobb kereslet, de az nem fogyhat annyi, hogy az üzlet pangását ellensúlyozza. Különben itt is csak lőszer pótlásról lehet szó, mert fegyver-áru nem kerül piacra. Mialatt beszélgetünk, megjelenik egy jól öltözött úriember s azzal kezdi a beszé| det. hogy ő kecskeméli kereskedő s 30 láda zománcozott edényt akarna eladni, melyet a vásárra hozott, de a rossz idő miatt nem tud kirakodni. — Mi az ára?? • — 300000 korona. Míg magamban csendesen szörnyülköfdöm, a két kereskedő alkudozni kezd s megállapodnak, hogy az áru megtekintése után majd még »csevegnek* az ügyről. A zománc-edény vásárlás épen kapóra jölt nekem s bátorságot vettem megkérdezni: — Mennyiért lehet ma kapni egy konyhab erendezést ? ? — Oh. már 15000 koronából ki tudunk állitani egy készletet a legszükségesebb edényekből; jobbat 25—30 ezerért adunk.